hu / en

Interjú készült Alföldi Tudományos Osztályunk vezetőjével, Lennert Józseffel

Az interjúban tanulmányairól, kutatói érdeklődéséről, a pályáját meghatározó élményekről mesél

Geográfusként végeztél, szakfordító képesítést is szereztél, és aztán adta magát, hogy előbb-utóbb Phd-zel ezen a területen.

Ebből a szempontból mind a Bsc szakdolgozati, mind az Msc szakdolgozati témavezetőm, Csatári Bálint nagyon sokat segített és maximálisan támogatott. Az ő szellemisége és igazi, hagyományos értelemben vett kutatói mentalitása, általános értelmiségi beállítódása nagyon sokat segített abban, hogy ezen a pályán találjam meg céljaimat.

Csatári Bálint alapítója és a megalakulástól kezdve az RKI Kecskeméti Osztályának a vezetője.

Igen, emiatt én a kezdetektől pozitívan viszonyultam az intézethez, és tudtam, hogy ez egy olyan kutatói műhely, ahol szívesen dolgoznék. A békéscsabai csoport több munkatársával is jó kapcsolatot alakítottam ki már egyetem alatt, szakmai gyakorlataimat is itt végeztem. Mindig szerettem elmélyedni bizonyos témákban, új ismereteket szerezni, felfedezni a világot, eléggé széles érdeklődésem van, tehát úgy éreztem, hogy a kutatói pálya az, ahol a leginkább ki tudok teljesedni.

Mesélj egy kicsit Csatári Bálintról, hogy ő milyen értelemben testesítette meg az úgynevezett értelmiségi kutatói ideál. Mi volt benne az, ami őt annyira népszerűvé tette a szemedben?

Ő mindenkivel szemben nyitott volt, odafigyelt másokra, mind szakmai, mind emberi értelemben. Nem abban a típusú tudománytermelési paradigmában szocializálódott, ami a mai kutatói pályát sajnos kezdi eléggé dominálni, vagyis amikor a tudománymetriai mutatók elsődlegessége határozza meg a kutatói teljesítményt. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ez egy nemzetközi trendekbe ágyazódó kényszer, amit nagyon-nagyon nehéz másként csinálni. De ő egy olyan világot közvetített számomra, ami a szellem gyarapodását és ezen keresztül a társadalom szolgálatát helyezte előtérbe. Ezeket leginkább azok érthetik, akik részt vettek a gyakorlatain, óráin, ahol tényleg a diákokat is úgy oktatta, hogy mindig hozott vendégeket, különböző témák szakértőit. Mindezt mondjuk egy olyan óra keretében, ahol nem kellett volna ezt megtennie, hanem elegendő lett volna, ha levetíti a dia sorát. Maximálisan arra törekedett, hogy tudást adjon át, ne csak tananyagot.

Visszatérve a tudománytermelési paradigmára. Ez egy nehéz kérdés, mert nem szeretném, hogy amit az előbb mondtam, az úgy hangozzon, hogy az a minőségi publikálás ellen szólt. Inkább azt mondanám, hogy Bálintnak a tartalom sokkal elsődlegesebb volt a címkénél. És az a baj, hogy a mai felfokozott versenyben ez nem feltétlenül van így. Amikor mondjuk intézeteket, országokat, egyetemeket, embereket hasonlítanak egymáshoz, akkor sokkal egyszerűbb a címkék alapján kiindulni. És ha egy kutató úgy látja,  hogy nemzetközi témával sokkal egyszerűbb bekerülni bizonyos rangos folyóiratokba, mint egy magyarországi területről szólóval, akkor ez már a témaválasztás pillanatában befolyásolni fogja kutatói döntéseit. Viszont egyébként lehet, hogy a társadalmi hasznossága egy hazai kutatásnak, nem kisebb, mint egy általánosabb nemzetközi kutatásnak. Szerintem a KRTK próbál e két szempont között egyensúlyozni.
Alapvetően meghatározza a működést, hogy a kutatónak úgy kell gondolkoznia, hogy elvárás az, hogy 2026-ban ebből a kutatásból legyen mondjuk két Q2-es publikációm. Bálint még nem így gondolkodott, mivel akkor ez nem is volt igazán jellemző.

Az RKI lett az első munkahelyed.

Igen, ha a középiskolai kukoricacímerezést nem számítjuk. Nemrég döbbentem rá, hogy már közel tíz éve itt vagyok.

Az RKI-val szemben az elmúlt években vádként többször előkerült, hogy ez az intézmény nem más, mint földrajztanárok gyülekezete. Te mit gondolsz erről?

A regionális tudomány és a földrajztudomány egyaránt tértudományok. A Regionális Kutatások Intézete egy integratív tértudományi műhely, ami ezen felül pedig, – köszönhetően a multidiszciplináris szemléletének – nagyon sok irányból képes még kutatókat bevonni olyan összetett kutatási programokba, melyek sokoldalúan tárják fel a magyarországi térfolyamatokat. Magyarországon súlyos problémái vannak a területi fejlődésnek, az egyes régióknak a területi fejlődése megrekedt. Lekicsinyelni azt, aki a területi problémákkal foglalkozik, az eléggé súlyos figyelmen kívül hagyása az ország alapvető problémáinak.

A teljes interjú elolvasható a KRTK honlapján, az interjút Siposs Zoltán készítette:

2024

Máj

23

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

29

30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

Következő hónap >
a

2024

Máj

23

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

29

30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

Következő hónap >