Kooperáció és érdekérvényesítés – a funkcionális térségek és helyi önkormányzatok kihívásai a területfejlesztésben címmel tartotta 2025. január 24-én Siófokon, az immár hagyománnyá vált területfejlesztési konferenciáját a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezete, a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) közösen. A rendezvényen a HUN-REN KRTK RKI több munkatársa is előadóként szerepelt. Faragó László kutató professor emeritusunk moderálta a konferencia délelőtti szekcióját, melynek témája a településfejlesztés és kooperáció volt. Ebben a szekcióban adott elő Finta István és Brucker Balázs „A szubnacionális érdekérvényesítés keretei és korlátai az Európai Unióban” címmel. Előadásuk profiljában a különböző önkormányzati szereplők európai uniós érdekérvényesítése állt. Az előadók prezentációjukban bemutatták az uniós érdekérvényesítés intézmény struktúráját, külön kiemelve az egyes érdekérvényesítési csatornák előnyeit, valamint az önkormányzatok EU-s érdekartikulációjának szervezeti, személyi és pénzügyi korlátait. Emellett részleletesen értékelték az EU fejlesztéspolitikai alapelveinek, módszereinek és jogszabályainak rendszerét, amelyek megfelelő alkalmazása esélyt teremthet a települési és területi önkormányzatok formális és informális csatornákon keresztül történő érdekérvényesítésére.
A délutáni szekcióban Vasárus Gábor, Lennert József, Koós Bálint, Farkas Jenő Zsolt, Hoyk Edit, Szalai Ádám és Kovács András Donát közös munkája hangzott el „A klímaváltozás várható hatásai a Balatonra és példák az adaptáció akadályaira” címmel. Az előadás első felében a klímaváltozás Balatoni térségre gyakorolt hatását mutatta be Vasárus Gábor a CIVAS modell alapján, kitérve a mezőgazdasági, lakossági és turisztikai negatív hatásokra. Az előadás második felében a futó „Örökös tartalékterületek? Volt zártkertek, szőlőhegyek és üdülőtelepek a városfejlődés szorításában” című, az FK_23 pályázati program finanszírozásában meg valósuló 146486-es számú kutatás részeredményei alapján a települések környezetváltozáshoz való adaptációjának műszaki és jogi akadályairól esett szó. Az előadásban elhangzott, hogy a földhasználati és építésügyi törvények lemaradása szembeötlő a klímaváltozás elmúlt évtizedben tapasztalt felgyorsulásához képest, az előremutató jogszabályi változások ellenére is. Különösen az egyes infrastruktúra elemek szabályozása és a települészöldítés célja közötti ellentmondásokat emelte ki az előadó.
„Zártkert Magyarország – zártkert Balaton?” címmel adott elő Vigvári András. Előadásában részletesen bemutatta a zártkertek 1990 utáni átalakulásának menetét, annak gazdasági, jogszabályi és szociológiai hajtóerőit. A zártkertek benépesülésének 3 fő szakasza sajátos jellemzőkkel bír, mégis közös jellemzőjük, hogy a külterületek szabályozatlan jellege és az informális lakhatás lehetősége még az egyéb hátrányok ellenére is igen vonzó lehetőséget jelent sokak számára az otthonteremtésre. Az előadás végén a külterületekre jellemző épített környezet sajátosságai is bemutatásra kerültek, végül a tapasztalatokat vetette össze Vigvári András a balatoni térségre jellemző aktuális demográfiai folyamatokkal támpontokkal szolgálva az érintett önkormányzati szereplők számára.
A konferencia zárásaként Pálné Kovács Ilona, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, kutató professzor részvételével zajlott panelbeszélgetés a területpolitika, a településfejlesztés és az önkormányzati együttműködések aktuális kérdéseiről Farkas Zsuzsanna főosztályvezető, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Tóth Gergely, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Keszthely város polgármestere, Kabai Gergely, Hollád község polgármestere, valamint Zongor Gábor, jogász, önkormányzati szakértő részvételével.
