Magyarországon a becslések szerint mintegy 150 ezren élnek egykori hobbitelkeken, hivatalos néven zártkertekben, amelyek a Kádár-korban jöttek létre, hogy a városiak hétvégenként megtermelhessék gyümölcs- és zöldségszükségletüket, majd kulipintyókat, kis házikókat, bódékat is építettek rájuk. Mi történt a külterületeken fekvő, mezőgazdasági célra hasznosítható telkekkel a rendszerváltás után? Kik és miért szorultak ki a városokból a Kádár-kor egykori hétvégi telkeire? Ezt a folyamatot kutatta az egyik, Budapesttől ötven kilométerre lévő, de meg nem nevezett zártkerti övezetben Vigvári András, az RKI KÉTO tudományos munkatársa, akit a HVG360 kérdezett.
Az interjú nyomtatásban is megjelent, onlin itt olvasható.
