hu / en

A plurális habitus mintázatai a romániai és szlovákiai magyarság körében (2022-2025)

A projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással valósul meg

A projekt célja, hogy a Pierre Bourdieu által kidolgozott habitusfogalomnak a jelen kutatás vezetője által újraértelmezett alkalmazása révén új ismeretekkel gyarapítsa a Kárpát-medencében élő magyarsággal kapcsolatos tudásunkat. A Bourdieu munkásságának középpontjában álló egyik elméleti probléma a szociológia tudományának alapkérdésére irányul, nevezetesen, hogy a társadalmi struktúra kényszerei hogyan határozzák meg az aktorok cselekedeteit. Bourdieu tanítványaként a konstruktivista strukturalizmus habituselméletét tartom az egyik legígéretesebb fogalmi eszköztárnak, amelynek segítségével a struktúra és az ágencia problémája (vagy, ha tetszik, a mikro-makro viszonylat) empirikusan megragadható és operacionalizálható. Álláspontom szerint ugyanakkor a bourdieu-i habituselmélet tovább fejleszthető, ha tovább lépünk a plurális habitus megértése felé vezető úton, amelyen a nagy francia szociológus is elindult pályájának vége felé, ám halála megakadályozta abban, hogy tovább haladjon rajta. E problémának szenteltem legutóbbi könyvemet (Hadas 2022), mely a Routledge Kiadónál jelent meg, és amelyben – a plurális habitus elméletét megalapozva – a bourdieu-i habitusfogalom árnyalására tettem kísérletet. Könyvemben amellett érvelek, hogy a habitus kontextusfüggő, vagyis a diszpozíciók a változó strukturális kényszerek hatására átalakulhatnak az életút során. Tézisem igazolására a Romániában és Szlovákiában kisebbségi helyzetben élő magyarok diszpozicionális mintázatainak alakulását szeretném kutatni (1) saját kisebbségi közegükben, (2) többségi (román, szlovák) kontextusban, valamint az (3) „anyaországi” magyarokkal és a magyarországi intézményekkel kapcsolatos viszonylataikban.

A kutatás elméleti alapkérdése, hogy az eltérő strukturális kényszerek hogyan alakítják át az ágensek habitusát. A kutatás empirikus alapkérdése, hogy a Szlovákiában és Romániában kisebbségi helyzetben élő magyarok diszpozícióinak egyes dimenziói hogyan alakulnak át az eltérő strukturális és kontextuális kényszerek hatására. Álláspontom szerint a habitus (mely a tartósan rögzült, nem tudatos, nem reflektált, strukturálisan kondicionált diszpozíciók együtteseként definiálható) kontextuálisan meghatározott, vagyis azt feltételezem, hogy a Szlovákiában és Romániában kisebbségi helyzetben élő magyarok más és más diszpozicionális mintázatokat érvényesítenek attól függően, hogy az etnikailag többé-kevésbé homogén közösségükben, a többségi társadalomban vagy pedig az „anyaország” viszonylataiban lépnek interakciókba. Kutatásom problémafeltáró jellegű kvalitatív vizsgálat, vagyis nem célom, hogy a reprezentativitás igényével feltárjam a két országban élő magyar kisebbségi csoportok specifikus diszpozicionális mintázatait. A mintába kerülő személyek között felülreprezentáltak lesznek a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, mivel saját ismeretségi körömből kiindulva, hólabda-módszer alapján fogom kiválasztani a kutatásba bevont személyeket. Hatvan anonimizált életút-mélyinterjú elkészítését tervezem. A minta összetételének kialakításakor az alábbi öt szempontot kívánom érvényesíteni: az interjúalanyok (1) fele férfi, fele nő; (2) fele szlovákiai, fele romániai; (3) fele homogén magyar nyelvi közegben, fele vegyes összetételű nyelvi közegben él; (4) 33% harmincöt év alatti, 33% 35-60 év közötti, 33% 60 év fölötti; (5) egyharmada Magyarországon él.

A kutatás vezetője:  Hadas Miklós

A projekt időtartama: 2022.11.01. – 2025.09.30. 

 

2024

Máj

23

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

29

30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

Következő hónap >
a

2024

Máj

23

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

29

30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

Következő hónap >