I. Az RKK 2007. évi fő feladatai
II. Az RKK kiemelkedő kutatási és más jellegű eredményei, azok gazdasági, társadalmi haszna
1. Transznacionális, határ menti együttműködések vizsgálata
2. Policentrikus városfejlesztés
3. A magyar településhálózat átalakulása, konfliktusai
5. A gazdaság regionális szerkezetének vizsgálata
III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok bemutatása
IV. Fontosabb elnyert hazai és nemzetközi pályázatok értékelése
V. Az év folyamán megjelent jelentősebb publikációk
D) Az RKK 2008. évi fő kutatási céljai és azok forrásai
A) Tudományos beszámoló
I. Az RKK 2007. évi fő feladatai
Az RKK a beszámolás évében az európai regionális politika elemzése és a kelet-európai regionális átalakulás vizsgálata mellett erősíteni kívánta a település-, azon belül a városkutatásokat, ezzel kívánva hozzájárulni a magyar policentrikus városhálózat-fejlesztés megalapozásához.
Alapkutatási feladataik között a következő témacsoportok vizsgálatát tervezték: a Kárpát-medence régióinak vizsgálata; a kelet-európai regionális átalakulás elemzése; az Európai Unió regionális politikájának várható irányai; policentrikus városfejlődés megalapozása; a magyar településhálózat és térszerkezet fejlődésének tendenciái; a magyar területi közigazgatási rendszer kutatása; a hátrányos helyzetű térségek és a leszakadó rétegek helyzeténe feltárása; decentralizáció és reigonalizmus; regionális versenyképességi vizsgálatok; a magyar ipar területi szerkezetének elemzése; a tercier szektor térszervező ereje; a rurális terek szerkezeti jellemzői; a határ menti kapcsolatok elemzés; a kelet-európai bilaterális (orosz, román, bolgár, szerb, lengyel, ukrán) akadémiai együttműködési programok megvalósítása.
Az alapkutatásikat kiegészítő tevékenységek között határozták meg az EU 5-7 keretprogramjaiban való közreműködést; az EU egyéb kutatási programjaiban való részvételt (a DG Regio, Kutatási Főigazgatóság, Bővítési Főigazgatóság megbízásai), Phare, Interreg, Cadses programokban való közreműködést a kistérségek komplex vizsgálatát, és fejlesztési stratégiáinak kidolgozását, regionális, innovációs koncepciók összeállítását, várossá nyilvánítási dokumentumok összeállítását, kistérségi és regionális szociális térképek készítését, s a Paksi Atomerőműnek a regionális fejlődésben játszott szerepével kapcsolatos kutatásokat.
Alkalmazott jellegű kutatásaikkal 2007-ben is közvetlenül szolgálni kívánták Magyarország területi politikáját és a fejlesztéspolitika decentralizálását, regionalizálását megalapozó kormányzati döntéseket. Részt kívánt venni az intézet az MTA-MEH közötti együttműködés kutatási feladatainak a teljesítésében.
Folytatni tervezték a Kárpát-medence régiói című monográfiasorozat kiadását. 2007-ben két akadémiai doktori és négy PhD-védést és egy MTA doktora értekezés benyújtását céloztak meg.
2007-re két nagy konferenciát terveztek: a VII. Falukonferenciát, s egy országos konferenciát az RKK régiókutatási eredményeinek a bemutatására. Ezeken kívül 10-12 hazai és nemzetközi tudományos tanácskozást prognosztizáltak.
II. Az RKK kiemelkedő kutatási és más jellegű eredményei, azok gazdasági, társadalmi haszna
1. Transznacionális, határ menti együttműködések vizsgálata
A Kárpát-medencei országok projekttérsége társadalmi és gazdasági helyzetelemzése, a térségre vonatkozó transznacionális együttműködések eddigi tapasztalatainak és adaptálhatóságának elemzése, a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák térségre vonatkozó programelemeinek benchmarking típusú értékelése, s kormányzat felé javaslatok megfogalmazása témákban helyzetelemző tanulmányt állítottak össze. Elkészítették az Európai Unió területfejlesztési és a lisszaboni stratégia versenyképességi stratégiájának alapján a térségre vonatkozó fejlesztési ajánlásainkat s év végén elkészült az integrált stratégiai fejlesztési dokumentum. Emellett a térségre vonatkozó nemzeti fejlesztési tervek értékelését és a projekt számára hasznosítható ajánlásait is összefoglalták.
A civil szektor európai határon átnyúló, új szomszédsági kapcsolatok ápolásában betöltött szerepének vizsgálatai során jelentős empirikus adatgyűjtés folyt a magyar-ukrán határ mentén elhelyezkedő településeken. Megállapították, hogy az ukrán-magyar határszakasz egy, a többi EU határ menti kapcsolatrendszerhez képest megkülönböztető sajátossága a nemzeti kisebbségekkel való anyaországbeli kapcsolattartás dominanciája, a civil szektort átható politikai hangsúlyok. A kapcsolatok viszonylagos egyoldalúságát az ukrán politikai rendszer sajátosságai, így a civil szektor kiépületlensége, fejletlensége is magyarázza. A vizsgálatok egyértelműen visszatükrözték a magyar-magyar dominanciát, illetve a két állam nyújtotta eltérő piacgazdasági szabályozási környezet, és kulturális eltérések hátráltató hatását.
Az osztrák-magyar határrégióban a tudáshordozóknak tudományos igénnyel való empirikus felmérését, összehasonlítását, majd mindezek alapján a lehetséges szakmai kapcsolatok, azok szervezeti és működési kereteinek meghatározását végezték el. A kutatás eredményei felhasználhatók a határrégió tudományos és oktatási kapcsolatainak építésében, információt szolgáltatnak a kutatási kapacitások jobb megismeréséhez, lehetőséget teremtenek az oktatói cseréhez és az intézményi akcióterek bővítéséhez, és hozzájárulnak a határ menti közös stratégiák, jövőképek megvalósításához, beépülnek az intézményi stratégiákba, adalékokat és eligazítást nyújthatnak az intézményi és regionális szintű felsőoktatási kapacitások elemzéséhez, azok pontosabb meghatározásához. A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy az intézmények határ menti kapcsolatainak átláthatóvá tétele, és tudatosabb, nemzetköziesedési stratégia alapján történő formálása, a határmentiségből következő lehetőségek jobb kihasználását szolgálhatja.
A posztszocialista átmenet háborúkba torkolló balkáni konfliktusai a magyar-jugoszláv (magyar-szerb) államközi kapcsolatok romlásához (többszöri befagyasztásához), s a déli határ menti területek gazdasági értelemben vett leértékelődéséhez vezetett. Kutatásaik jelezték, hogy a térség gazdasági struktúrájának átalakulása tehát a vizsgált határszakasz státusának változásával összefüggésben értelmezhető. 2007-ben induló kutatásukban arra keresték a választ, hogy a fenti folyamatok, illetve a piacgazdasági átmenet (a nemzetgazdaság strukturális átalakulása, a piaci intézmények kiépítése) hogyan formálták a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokat, azok kiterjedését, tartalmát. Ezekben egyrészt a konkrét ismereteken, tapasztalatokon és térkapcsolatokon alapuló határkonstrukció tartalmát hangsúlyozták (pl. a kulturális, nyelvi sokszínűség hatását, a társadalmi konfliktusokat, mint a politikai/hatalmi helyzet leképeződését), másrészt a határon átnyúló kapcsolatrendszerek (mint kiaknázható erőforrások) stabilizáló szerepét az átmenet és a világpiaci integráció folyamatában.
A jelen pontban több részkutatás eredményeinek összefoglalását adó vizsgálatokban mintegy 30 fő dolgozott, közülük 20-an az RKK közalkalmazottai. Az intézeti ráfordítás becsült összege 40 millió Ft, melyből a pályázati források nagyságrendje 20 millió Ft-ot tesz ki. A transznacionális, határ menti kutatások eredményei közvetlenül hasznosulhatnak a Kárpát-medencei országok fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek összehangolásában, a határ menti társadalmi, gazdasági (pl. kisvállalkozások) kapcsolatok erősítésében, s íly módon járulhatnak hozzá a vizsgált térségek foglalkoztatási gondjainak csökkentéséhez, az ott lakók életszínvonalának fejlesztéséhez.
2. Policentrikus városfejlesztés
A településhálózat fejlesztésének optimális szempontrendszere nem tudott annak idején megjelenni az Országgyűlés által elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióban, ezért e kutatás elsősorban arra irányult, miként lehet a településhálózatot rendszerszerűen fejleszteni, hogyan határozható meg város és vidéke viszonyrendszere és mindezek tükrében mely távlatok vázolhatók fel a kormányzati politika alakításához. A fejlesztési koncepció megalapozása során hangsúly helyeződött a magyar településhálózat európai környezeti feltételeire, s a Lipcsei Chartában rögzített elvekre, mint az európai településhálózat policentrikus fejlesztésének céljára, valamint – a fenntarthatóság jegyében – a gazdaság-társadalom és környezetvédelem összefüggő kérdéseire.
A kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar területi gondolkodásból a rendszerváltás óta hiányzik a város és térsége egységben kezelésének szemlélete, s ezért Magyarországon nem halogatható tovább egy koncepciózus várospolitika meghirdetése, melynek egyik feladata, hogy fejlessze és tegye kiegyensúlyozottá a városhálózatot, mint életteret, a másik, hogy mozgósítsa a városokban meglévő erőforrásokat a versenyképessé válás és a gazdaság motorja szerep betöltésére.
A kutatások keretében felvázolták a településközi együttműködés intézményes kezelésének modelljeit a városhálózat differenciált megközelítésére figyelemmel. Eszerint a megközelítés síkjai a következők: a rurális kistérségek együttműködésének kérdései, a nemzeti/nemzetközi jelentőségű nagyvárosok kooperációja, a városhálózatok, mint a regionális jelentőségű városok modellje, a budapesti agglomerációnak, mint metropolisz-térségnek az intézményesítése. Javaslatokat fogalmaztak meg továbbá az esetleges új várostípusok meghatározásával kapcsolatos jogalkotói feladatokra a városhálózat valós fejlettségi és funkcionális tagozódása vonatkozásában. Kísérletet tettek a területi és a települési szintek integrálására, és egy policentrikus térstruktúra kialakítására. Alapvetően négy + egy hierarchikus városi szinthez (főváros és agglomerációja, regionális központok, regionális jelentőségű középvárosok, térségi szerepkört betöltő kisvárosok + mikrokörzetek központjai), mint térségi központokhoz rendelték hozzá az állami feladatok és hatáskörök lehetséges elosztását és az önkormányzatokhoz telepíthető feladat és hatásköröket.
A posztszocialista városi társadalomvizsgálataik sajátosságként állapították meg, hogy a dzsentrifikáció szinte egyszerre "robbant ki" a szuburbanizációval. A történelmi belvárosban a területet birtokba vett középosztály tőkéjéből megindított látványos városfelújítás hátrányos helyzetű roma családok önkormányzati programként végrehajtott, s kifejezetten a városkörnyéki falvakba irányuló "kitelepedésével" kísérve mehetett végbe, időlegesen exportálva ezzel a problémákat is. A vidéki középvárosokra koncentráló kutatás rávilágított, hogy az ilyen települések erősen függnek a nemzeti és az EU-politikák által biztosított külső pénzügyi erőforrásoktól: városfelújítási programjaik első hullámának elindításához azok mindenképpen nélkülözhetetlenek.
Az itt írt kutatások kidolgozásában kb. 35 kutató vett részt, ebből 25 intézeti. Az e munkákra fordított becsült intézeti ráfordítás 90 millió Ft, pályázati forrás együttesen 50 millió Ft-ot tesz ki. E kutatások eredményei elsősorban a magyar közigazgatási és területfejlesztési reformhoz járulnak hozzá. A város és környezetére épülő decentralizált modell bevezetése hatékonyabb, racionálisabb működést, s a polgároknak a közszolgáltatásokhoz nagyobb esélyegyenlőséggel való hozzájutását eredményezheti. (Bevezetésének konkrét társadalmi-gazdasági hasznait külön a hatástanulmányokban kellene kidolgozni.)
3. A magyar településhálózat átalakulása, konfliktusai
Az országos szintű településkutatásokat szintetizáló munkáik során megkísérelték összehasonlíthatóvá tenni az rendszerváltozás előtti és utáni közel két-két évtized településformáló folyamatait. Rámutattak arra, hogy a térben egyre differenciáltabb települési változások nyertesei egyre inkább a közepes és nagy (azaz a pólus)-városok. A települések infrastrukturális és intézményi fejlődése valamint társadalmi megújuló képessége egyre inkább elválik egymástól. Az előbbi tényezők a lokális közösségek, az önkormányzatok jelentős erőfeszítései révén fejlődtek és színvonaluk emelkedett, azaz általános felzárkózás következett be az utóbbi két évtizedben, ugyanakkor a sem a lokális gazdaság teljesítménye, sem humán erőforrások, sem a foglalkoztatatás nem tudott hasonló módon, irányban és ütemben változni. Ebből következően a lokális életkörülmények meghatározó két fő összetevője az ország nagy részén ellentétes irányban változott. Ez számos területi – települési ellentmondás, egyenlőtlenség és konfliktus kiindulópontja.
Az ország településeinek változásait bemutatható, komplexitásra törekvő minősítése arra világított rá, hogy alapjában véve a településállomány társadalmi szempontból instabil, funkcionálisan némileg javult, de igazán nagy "átrendeződések" az elmúlt évtizedben – Budapest közvetlen agglomerációját nem számítva – nem voltak. A települések infrastruktúrájának, települési funkcióinak színvonala egészében a kiegyenlítődés felé mozdult el, ezzel szemben a társadalmi-jövedelmi különbségek növekedtek. A városok (különösen a meghatározó városok) szerepe döntő fontosságú a térfolyamatokban, s az utóbbi évtizedben szinte csak azok a falvak fejlődtek számottevően, amelyekre e városok kisugárzó hatása erős volt. A kisvárosok és a nagyobb falvak funkcionális fejlődése egészében kiegyenlített, figyelmeztető azonban, hogy társadalmuk – a vizsgált mutatók alapján – egyre labilisabb összetételű. Az országhatár mentén, a leszakadás – a periférikus helyzet miatt is – némileg tovább gyorsult a kilencvenes évek változásai még mindig nem rendezhetők olyan karakterisztikus és jellemző folyamatok köré, mint a hetvenes éveké.
Vizsgálataik kimutatták azt is, hogy 1995 és 2005 között nagymértékű polarizálódás következett be a magyar településállományban, nemcsak az egyes településkategóriák között, hanem területi értelemben is. Az átlagosnál kedvezőbb helyzetű régiókban, fejlődési gócterületek, vagy oda vezető fő közlekedési útvonalak közelében, illetve a regionális központok körül elhelyezkedő (szuburb) települések helyzete összességében javult, a rosszabb helyzetű régiókban, illetve a központoktól távolabb elhelyezkedőké romlott. Az Észak-alföldi régióban volt a legnagyobb a mélyszegénységben élők túlsúlyával jellemezhető települések aránya 1995-ben és 2005-ben is, ám a 2005-ös érték háromszorosa volt az egy évtizeddel korábbinak. E körüli volt a növekedés mértéke az Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli régióban is. Ugyanakkor a kedvező helyzetű Nyugat- és Közép-dunántúli régióban éppen csak megjelent, a Közép-magyarországi régióban pedig nem volt fellelhető a községeknek ez a kategóriája.
A nagyvárosi térségek társadalmi, gazdasági, területi egyenlőtlenségeinek összehasonlító feltárása, a területi egyenlőtlenségek összefüggésében szerveződött érdekellentmondások, a potenciális és a kirobbant társadalmi konfliktusok vizsgálata során kimutatták az egyenlőtlenségeket és a konfliktusokat meghatározó folyamatokat, az átmenet, a piaci, társadalmi és gazdasági körülmények, a globalizáció és az abban elfoglalt területi pozíciók hatásait. Kimutatták, hogy a többszintű településhálózat csomópontjainak a fejlesztésével párhuzamosan fejleszteni kell azok elérhetőségét, így kiemelt szempontként kezelték a hálózatépítésben a közlekedés szerepét. Az új típusú város-vidék kapcsolat megteremtésében fontos szerepet szántak a város és környéke együttműködésének, a kis- és középvárosok gazdaságszervező szerepkörének.
A terület- és településhálózati vizsgálatokban 25 intézeti kutató mellett 10 külső szakértő vett részt. Az intézeti becsült ráfordítás összege 110 millió Ft, amit 60 millió Ft pályázati forrás egészített ki. A kutatások eredményei a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a versenyképességet erősítő integráltabb gazdaság- és szolgáltatásfejlesztési gyakorlat kialakításához járultak hozzá.
4. Kistérségi kutatások
A magyar vidéki terek új kategorizálása a korábbi honi besorolásokhoz képest lényegesen árnyalta a "városiasság-vidékiesség" megítélhetőségét. A városi befolyás alapján két alaptípusba sorolták a kistérségeket: erős városias befolyással rendelkező kistérségek, mérsékelt városias befolyással rendelkező térségek. A földhasználat és környezet állapotának jellemzésére három kategóriát alakítottak ki: erőteljes környezet-átalakítással rendelkező kistérség, jellemzően mezőgazdasági földhasználatú kistérség, jellemzően természet-közeli kistérség.
Kutatások eredményei azt erősítik meg, hogy a közszolgáltatási reform keretét képező többcélú kistérségi társulási konstrukció – számtalan probléma, belső érdekellentétek stb. mellett – a szociális ellátás és a közoktatás területén eltérő eredményeket hozott. A szociális ellátások területén pozitív fejlemények tapasztalhatók, amennyiben a központokban koncentrált szolgáltatások mikrokörzeti elérhetősége. A közoktatás területén is vannak pozitív fejlemények. Ugyanakkor a közoktatási intézmények működtetését tekintve súlyos konfliktusokról számoltak be. A mérethatékonysági szempontok domináns érvényesítése, a "fűnyíró elv" alkalmazása, a hatástanulmányok hiánya szükségtelen áldozatokkal járhat, és olyan súlyos anomáliák térbeli kiterjedését eredményezheti, mint az iskolai szegregáció.
Fölhívták e vizsgálatok arra is a figyelmet, hogy a némi helyi gazdasággal és igazgatási funkcióval rendelkező kisközpontok és a kiüresedő és/vagy gettósodó falvak korábban jellemző mozaikos képét egyre inkább a szegények által lakott települések kompakt övezetei váltják fel. Ennek részben a rendelkezésre álló források átcsoportosítása az oka, ami összefügg a regionális intézményrendszerben bekövetkező átrendeződésekkel, és a költségvetési eszközökkel diktált szakpolitikai preferenciákkal. A kistelepülések és a mikrotérségi központok a vesztesei az intézmények koncentrációját indukáló intézkedéseknek is.
Kutatási eredményeik rögzítették, hgoy a globalizált gazdaságban az aprófalvak helyi gazdasága csak integrációban tud kiépülni és fennmaradni, ezért a térségi szervező erő számukra létfontosságú. A térségi gazdaság szerveződése követheti az országos gazdasági modell térségi léptékben való érvényesülését vagy a centrumokhoz való intenzívebb kapcsolódást. A megújulás csak a mikrotényezők fejlesztésének szorgalmazásával (a probléma helyiekre hárításával) nem oldható meg.
A kistérségi vizsgálatokban az intézet 25 kutatóján túl 30 külső szakértő, gyakorlati szakember vett részt. Az RKK ráfordítása 110 millió Ft, amit 80 millió Ft pályázati forrás egészített ki. A társadalmi-gazdasági haszon mellett fontosabbnak minősíthetőek azok a fejlesztési dokumentumok, amelyek a hátrányos helyzetben lévő térségek, települések kitörési pontjait vázolják, s járulnak hozzá az egyes térségeken belüli konfliktusok csökkentéséhez, a települések közötti együttműködések erősítéséhez.
5. A gazdaság regionális szerkezetének vizsgálata
A címben megjelölt témakörban folytatott kutatások eredményei fölhívták arra a figyelmet, hogy az elmúlt években a külföldi cégeknek köszönhetően – nemzetközi összehasonlításban is – dinamikusan növekedtek a magyarországi vállalati K+F ráfordítások. Ugyanakkor csak néhány nagyvállalat teszi ki a K+F ráfordítások túlnyomó részét, a KKV-k kutatási tevékenysége minimális. Így a vállalakozásokban végzett kutatás-fejlesztés területén is duális struktúra létrejötte jelenik meg, amely főleg a külföldi és a hazai vállalatok közötti különbségekből ered. A magyar gazdasági fejlődés szempontjából kulcsfontosságú a K+F megerősödése. Eredményeik felhívták a figyelmet az ország alapvető érdekére, hogy a gyorsan terjedő és növekvő külföldi vállalati K+F minél hatékonyabban integrálódjon a magyar gazdaságba.
A gazdasági szféra egyéb területeit illető kutatásaik (mezőgazdaság térhasználatának hatásai, a kereskedelem és szolgáltatások térformáló szerepe, az információs társadalom térbeli fejlődése) közös eredményeként, – néhány a kelet-közép-európai térre is kitekintő vizsgálat alapján – azt fogalmazták meg, hogy a posztszocialista területi átmenet a gazdaság igen erőteljesen differenciált, illetve számos hasonlóságot mutat. A modern térformáló tényezők csak "szigetszerűen" jelennek meg, térbeli hatásuk nem jelentős. Az információs infrastruktúra vagy más új szolgáltatások térfejlesztő hatása nem, vagy alig lép át a nagyobb városok településhatárán.
A gazdaság regionális fejlesztésére gyakorolt hatások vizsgálatai közül kiemelkedők azok a kutatások, amelyek az ország egyik legnagyobb vállalatának, a magyar energiaipar meghatározó intézmények, a Paksi Atomerőműnek ebbéli szerepét vizsgálta. Ennek során elemezték az erőmű és a Dél-dunántúli régió területfejlesztési szereplői közötti kapcsolatokat, a partnerségi hálózatok kialakításának lehetőségeit, az erőműnek a nukleáris településszövetségek, térségek fejlesztésében játszott szerepét, s – esettanulmány jelleggel – felméréseket végeztek az új blokk tervezett építésének társdalmi közhangulatának fogadtatására. E kutatások eredményeképpen sokoldalról világítottak rá az erőmű meghatározó szerepére a régió és annak kistérségei fejlesztésben. Átfogó áttekintést adtak az uniós és hazai pályázati forráslehetőségekről, javaslatokat fogalmaztak meg a saját (ti. erőmű) páláyzati rendszerének továbbfejlesztésére, s a régió és a helyi önkormányzatok fejlesztési céljainak támogatására.
E vizsgálatokban 25 intézeti kutató mellett 10 külsős vett részt, a becsült intézeti ráfordítás 80 millió Ft, a pályázati forrás nagysága 50 millió Ft. A multinacionális cégek K+F tevékenységének hazai gazdaságra történő beintegrálódásának rendkívül nagy – területileg is differenciált, de az államháztartás egészére is kiható – haszna lehet. A Paksi Atomerőmű számára végzett kutatási eredmények kimutatták e nagyvállalat meghatározó szerepét a térség helyi önkormányzatainak, kistérségeinek fejlesztésében, egyúttal elsődleges adatokat szolgáltattak az Erőmű bővítésével kapcsolatos társadalmi közhangulatról. Mindezek társadalmi, gazdasági haszna rendkívül jelentős, de föl nem becsülhető.
6. Regionális környezeti vizsgálatok
A környezeti problémák kutatása terén az alternatív energia-források alföldi lehetőségeinek sokoldalú vizsgálata történt meg. Empirikus kutatásokkal tárták fel mind a Dél-, mind az Észak Alföld régióban azt, hogy milyen szerepe lehet a jövőben ezeknek az új megoldásoknak a régiók fenntartható vidékfejlesztésében. A kutatások nemcsak azt igazolták, hogy számottevő potenciális tartalékok vannak e tekintetben a régióban, hanem azt is, hogy e fejlesztéseknek nagy a lokális társadalmi támogatottsága.
Ugyanezen témakörhöz kapcsolódóan azt is feltárták, hogy a helyi társadalom saját környezetéről alkotott minősítő véleménye folyamatosan változik. A fenntartható fejlődés egyes környezettudati elemei növekvő részt foglalnak el a lokális tér életminőségének megítélésében is. Kutatásaik során kísérletet tettek a hazai kistérségekre vonatkozón a vidéki terek különböző fokozatú környezethasználatának EU-standardok szerinti minősítésére.
A hazánkban is egyre fontosabbá váló alternatív energiaforrásokat feltáró munkákhoz az RKK is csatlakozott 5 intézeti kutató és ugyanennyi külső szakember bevonásával. A ráfordítás becsült összege 35 millió Ft, ebből 20 millió Ft pályázati forrás. Az eredmények közvetlen gazdasági haszna összefüggésbe hozható hazánk energiapolitikájával, s ezen belül a jövő nemzedék érdekeit szolgáló fenntartható fejlődés biztosításával.
7. Egyéb eredmények
Az RKK kutatásain kívüli egyéb eredményei között emelendő ki a mind jelentősebbé váló nemzetközi pályázati tevékenység, a nemzeti fejlesztési terv különböző programjaiban, bizottságaiban való részvétel, a régiósorozat újabb három kötetének megjelentetése, a Tér és Társadalom és a Discussion Papers folyamatos kiadása. E mellett hangsúlyozandó az intézet szerepe a regionális tudomány népszerűsítésében és abban, hogy immár visszavonhatatlanul beépül e tudomány a felsőfokú képzésbe. Az intézet égisze alatt működik a Magyar Regionális Tudományos Társaság, s tölt be jelentős szerepet a kutatóhely a Kárpát-medencei regionális műhelyek szervezésében. Az egyéb eredmények között végül külön is kiemelendő ez a tevékenység, amit az intézeti kutatások a különböző szintű hazai fejlesztési dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában töltöttek be.
III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok bemutatása
Az RKK hazai és nemzetközi kapcsolataiban – a több évvel ezelőtt kialakult stratégiai partnerek megtartása mellett – több tekintetben is súlypont eltolódások, minőségi változások következtek be.
Tartalmi szempontból vizsgálva az együttműködéseket, jellemző azokra, hogy az RKK tudásbázisára, az adott témakörökben elért elméleti és/vagy empirikus tudományos eredményekre épültek. A konkrét megállapodásokban rögzített együttműködések során túlnyomórészt sikerült elérni, hogy a partnerek a kutatandó témák meghatározása során figyelemmel legyenek az RKK kutatási igényeire, elképzeléseire. Kiemelendő az is, hogy e munkák hozzájárultak a PhD- és doktori fokozatok szerzéséhez, s a kutatási megbízások záródokumentumai komoly publikációs értékűnek tekinthetőek. A beszámolás évében erősödött az RKK kutatási hálózatának belső együttműködése, mely számos projekt megvalósítását tette lehetővé az ország valamennyi régióját lefedő összehasonlító komplex vizsgálatok folytatásával. Az intézet kutatási egységei fontos szakértői konzulensi szerepet töltöttek be az adott régió területfejlesztési, önkormányzati szerveinél. Az elmúlt esztendőben sikerült az RKK-nak több gazdasági vállalkozással is kapcsolatot alakítani, továbbá különböző konzorciális együttműködésben folytatott vizsgálatai során számos alvállalkozót (kisvállalkozót) is igénybe vett, bevont a kutatásaiba.
Az Akadémia különböző testületi szerveivel és a felügyeleti szervvel kapcsolatuk lényegében nem változott, bár az akadémiai reform bizonytalanságai, avagy a közalkalmazotti jogviszonyt érintő módosulások sok esetben elbizonytalanították az intézeti kollektívát. Tény ugyanakkor, hogy az intézet likviditási helyzetének megoldásához segítséget kapott az intézet. Az MTA területi bizottságaiban betöltött korábbi vezető szerepük stabilizálódott. A Magyar Regionális Tudományi Társaság (az RKK és az egyesület közgyűlésének véleménye szerint) megérett arra, hogy az Akadémia égisze alá kerüljön. Az akadémiai intézethálózattal való kapcsolatok, kivéve azokat, amelyekkel konzorciális együttműködés alakult ki, néhány kivételtől eltekintve csökkentek, gyöngültek.
Az RKK jelentős kapcsolatot épített ki a központi kormányzati területfejlesztési szervekkel, kiemelve e körből, s vett részt az EU-s források hazai intézményrendszerének kialakításában, a pályázati programok értékelésében. (E körből az NFÜ, a MEH, az ÖTM és az SZMM külön is kiemelendő.) Az intézet munkatársai több operatív program Monitoring Bizottságában vesznek részt.
Az intézet majd félszáz kutatója oktat Pécstől Debrecenig, Győrtől Miskolcig, Kecskeméttől Békéscsabáig szinte valamennyi jelentősebb felsőfokú oktatási intézményben. Irányító feladatokat látnak el, a regionális gazdaságtan és mesterképzés működtetésében (Győr, Pécs) a regionális tudományi tematikájú doktori iskolákban (Győr, Pécs, Debrecen), mesterszakok és PhD-iskolák működtetésében (Budapest, Miskolc, Szeged, Kaposvár, Debrecen, Székesfehérvár). A regionális tudomány egyetemi képzésben való intézményesítésének fontos eredménye, hogy a közgazdasági képzésben regionális és környezeti gazdaságtani mesterszakot alapítottak a győri, a pécsi, a miskolci, a szegedi és a kaposvári egyetemen. Az RKK a beszámolás évében három felsőfokú intézménnyel kötött átfogó együttműködési megállapodást, hozott létre közös tanszékeket.
A nemzetközi kapcsolatokban meghatározóvá váltak a konzorciális együttműködések, valamint az, hogy a kutatók egyéni kapcsolataikat integrálják a nemzetközi együttműködésekben.
Az MTA kétoldalú és a Tét-kapcsolatok keretében megvalósuló utazások nem jellemzőek – a magyar-lengyel, a bolgár-magyar, cseh-magyar kapcsolatok kivételével, ahol közös konferenciákra, kiadványok megjelentetésére is sor kerül.
Az RKK számtalan nemzetközi pályázat vezetőjeként vagy részeseként épített kapcsolatot különböző uniós szervekhez és uniós partnerekkel. Az EU6-os, az INTERREG, az ESPON, a CADSES stb. széles körű európai együttműködésben valósult meg. Megjegyzendő továbbá, hogy egyre több vezető kutató tölt be szakértői, bírálói szerepet különböző EU-s szervekben.
Az RKK hazai és nemzetközi tanácskozásainak, az azokon tartott előadásoknak a száma a korábbi évekhez képest lényegében nem változott. Minőségi változást eredményezett viszont, hogy a nemzetközi tanácskozásokon a kutatók vezető előadásokkal vesznek részt, az intézet által szervezett konferenciák olyan országos jellegűek, melyek az elméleti és a gyakorlat közötti párbeszédet szolgálják (pl. régiók félúton, VII. falukonferencia, vidékfejlesztési konferencia). E tanácskozások (beleértve a nemzetközi programok keretében szervezetteket is) eredményeinek egy része kötetben is megjelent és természetszerűen az előadások, korreferátumok felkerültek az RKK honlapjára.
Az intézet elsőrendű stratégiai céljaként fogalmazta meg néhány évvel ezelőtt a Kárpát-medencei regionális tudományi műhelyek kialakításában, működtetésében való szerepvállalást. A beszámolás évében e körből kiemelendő a Magyar Egyetemi Intézet – Kolozsvár, Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszereda, valamint a Magyar Regionális Tudományi Társaság Szabadkai és Komáromi tagozatának létrejötte.
Nemzetközi sikernek tekinthető, hogy az intézet nyerte el a Regional Science Association 2010. évi európai konferenciájának rendezési jogát. A 400 fő részvételével zajló konferenciát Pécsett szervezik.
IV. Fontosabb elnyert hazai és nemzetközi pályázatok értékelése
A beszámolás évében jelentősen nőtt a hazai pályázatok száma, nagyságrendje, bővült a kiírói kör, nőtt a sikeres pályázatok száma, s jellemzőek a több éven áthúzódó pályázatok. Mind a nemzetközi, mind a hazai pályázatok tekintetében nőnek az ún. sikeres pályázatok, s az is jellemző, hogy az intézet vezető szerepet tölt be – nemzetközi konzorciális pályázatokban is.
A pályáztatók kapcsán (hazaira, nemzetközire egyaránt vonatkozik), jelentős gondot okoz a sokszor felesleges bürokrácia, az eltérő kiírási, melléklet-csatolási követelmények, értelmezési problémák. Gond azonban, hogy a pályázatok túlnyomó része utófinanszírozású, s az önrész megteremtése (az Akadémia ilyen irányú erőfeszítései ellenére) rendkívül komoly gondot okoz, a legnagyobb probléma pedig az, hogy a hallatlan nehéz, túlbürokratizált elszámolási technikák és feltételek teljesítése mellett is hónapok, avagy évek telnek el, amíg a teljesítések elfogadása után a pályázati, szerződéses összegek befolynak. Döntő módon ezek okozzák az RKK likviditási problémáit. (E gondokat korábban több helyre és többször jelezte az intézet, orvoslásukra azonban nem került sor.)
A hazai pályázati források volumene 212 millió Ft. A kiírók között az OFA, az NFÜ, az NKTH mellett számtalan területfejlesztési, önkormányzati szerv található, melyek esetében a közbeszerzési eljárásokon keresztül juthat az RKK finanszírozási forrásokhoz.
Az RKK jelentőségéhez képest kezeli az OTKA-témákat, amit bizonyít, hogy a beszámolás évében nyolc OTKA-téma művelésére került sor, melynek eredményei szervesen beépültek az RKK kutatási eredményei közé, mint pl. vidékfejlesztés, migráció, szociális feszültségek a helyi társadalomban, alkalmazkodási stratégiák a vidéki gazdaságban stb.
A nemzetközi pályázatok egy része közös kutatásokat jelent, másik része szemináriumok, tanácskozások megszervezésére irányul. Az itt elért eredmények ugyancsak megjelentek beépültek az RKK kutatási eredményei közé. A kiírók között szerepelnek az EU különböző szervei, a Visegrád Alapítvány, az INTERREG programok, a Leonardo da Vinci Program, a CADSES stb. A nemzetközi pályázatok közül külön is kiemeli az intézet az UNIORÉGIÓ projektet, amely a határon átnyúló tudományos és oktatási kapcsolatok fejlesztéséhez adott nagyon fontos eredményeket, a CORINNA-III. programot, mely magyar-osztrák-szlovén-olasz szerzők által írott angol nyelvű kötetet eredményezett. Egy másik Interreg III-as program a projekt partnerség társadalmi és gazdasági helyzetelemzését végezte el. Az EU FP 6-os programok közül az egyik (a kutatási eredmények között is kiemelt) magyar-ukrán határ menti kapcsolatot vizsgálta, egy másik, a civil szektor bevonásának kialakulatlanságára mutatott rá a centralizált, bürokratikus kultúrájú magyar közigazgatás döntéshozatali rendszerében. A nemzetközi pályázatok között szereplő URBANHIST CADSES program széles körű európai együttműködés alapján a városok revitalizációjának sajátosságait hozta felszínre, rámutatva, hogy általában mennyire elhanyagolt e programokban az érintett társadalmi csoportok beleszólási lehetősége, s milyen súlyos konfliktusokat eredményeznek a városokon belüli térbeli polarizációk.
V. Az év folyamán megjelent jelentősebb publikációk
KÖNYVEK
Beluszky P (szerk.): Közép-Magyarország. MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 2007, p. 566 (A Kárpát-medence Régiói, 6.)
Beluszky P, Sikos T. T: Változó falvaink. (Magyarország falutípusai az ezredfordulón) MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2007, p. 461 (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. IV. A területfejlesztési program tudományos alapozása)
Enyedi Gy (szerk.): A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2007, p. 320 (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. Műhelytanulmányok)
Erdősi F: Kelet-Európa országainak légi közlekedése. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2007, p. 384
Hajdú Z, Illés I, Raffay Z (eds.): Southeast-Europe: State Borders, Cross-Border Relations, Spatial Structures. Centre for Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2007. p. 160.
Hajdú Z, Illés I, Raffay Z (szerk.): Délkelet-Európa: Államhatárok, határokon átnyúló kapcsolatok, térstruktúrák. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2007, p. 161
Kovács T (szerk.): A vidéki Magyarország az EU-csatlakozás után. VII. Falukonferencia. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2007, p. 502
Nagy I (szerk.): Vajdaság. MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 2007, p. 575 (A Kárpát-medence Régiói, 7.)Rechnitzer J (szerk.): Nyugat-Dunántúl. MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 2007, p. 454 (Kárpát-medence Régiói, 5.)
Rechnitzer J (szerk.): Település és fejlesztés. A közszolgáltatások hatékonyságának növelése a településfejlesztésben. KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, Budapest, 2007, p. 234 (Közigazgatási Olvasmányok)
Timár J (szerk.): Határkonstrukciók magyar-szerb vizsgálatok tükrében. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztály, Békéscsaba, 2007, p. 127
ÖNÁLLÓ KIADVÁNYOK
Kovács AD (ed.): Regionality and/or Locality. East-Central European Regional Seminar. Budapest-Győr-Kecskemét, 4-8 October, 2006. Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2007, p. 200 (Discussion Papers Special)
Szörényiné Kukorelli I: Relation Analysis in Rural Spaces – A Research Method for Exploring the Spatial Structure in Hungary. Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2007, p. 74 (Discussion Papers, 56.)
Maurel, M-C, Póla P: Local System and Spatial Change. The Case of Bóly in South Transdanubia. Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2007, p. 34 (Discussion Papers, 57.)
Erdősi F, Gál Z, Gipp, Ch, Varjú V: Path Dependency or Route Flexibility in Demand Responsive Transport? The Case Study of TWIST Project. Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2007, p. 68 (Discussion Papers, 59.)
Póla P: The Economic Chambers and the Enforcement of Local Economic Interests. Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2007, p. 38 (Discussion Papers, 60.)
TANULMÁNYOK
Baranyi B: A magyar-ukrán határ menti együttműködés új kihívásai, PRO MINORITATE, (Nyár): 138-171 (2007)
Barta Gy, Lengyel B: Budapest mint fejlesztési pólus – a fővárosi elképzelések, MAGYAR TUDOMÁNY 168 (6): 759-769 (2007).
Barta Gy, Kukely Gy: The role of foreign direct investments in Hungary's regional development, MORAVIAN GEOGRAPHICAL REPORTS 15 (2): 2-12 (2007)
Beluszky P: A regionális központok kialakulása Magyarországon, MAGYAR TUDOMÁNY 168 (6): 721-729 (2007)
Csatári B: Adatok és gondolatok az európai és a magyarországi vidékekről, A FALU 22 (2): 13-24 (2007)
Győri R: Dunántúl – valóság vagy fikció? A történeti földrajz bizonyítékai, – LIMES (3): 7-22 (2007)
Hajdú Z: Az államalakulások és a közigazgatási területbeosztás a Balkánon 1990 után. In: A Balkán és Magyarország. Váltás a külpolitikai gondolkodásban? (Szerk. Glatz F.) MTA Társadalomkutató Központ, Európa Intézet, Budapest, 2007, pp 231-240 (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. I. Rendszerváltozás: piacgazdaság, társadalom, politika)
Hardi T: A városhálózat átalakulása a Balkánon. In: A Balkán és Magyarország. Váltás a külpolitikai gondolkodásban? (Szerk. Glatz F.) MTA Társadalomkutató Központ, Európa Intézet, Budapest, 2007, pp 241-250 (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. I. Rendszerváltozás: piacgazdaság, társadalom, politika)
Horváth Gy: Régióközpontok Európában, MAGYAR TUDOMÁNY 168 (6): 704-720 (2007)
Illés I: A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában. In: A Balkán és Magyarország. Váltás a külpolitikai gondolkodásban? (Szerk. Glatz F.) MTA Társadalomkutató Központ, Európa Intézet, Budapest, 2007, pp 205-218 (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. I. Rendszerváltozás: piacgazdaság, társadalom, politika)
Koós B: A szuburbanizációs folyamat a magyar gazdaságban, KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 54 (4): 334-349 (2007)
Kovács D: Rural issues from the gender perspective in the new democracies during and after transition, EASTERN EUROPEAN COUNTYSIDE 13 29-53. (2007).
Kovács K: Structures of agricultural land use in Central Europe. In: Reflecting Transformation in Post-Socialist Rural Areas. (Eds. Heinonen, M., Nikula, J., Kopoteva, I., Granberg, L) Cambridge Scholars Publishing, Newcastle, 2007, pp. 87-115
Lados M: A településfejlesztés finanszírozási rendszere, pénzügyi szabályozása. In: Település és fejlesztés. A közszolgáltatások hatékonyságának növelése a településfejlesztésben. (Szerk. Rechnitzer J.) KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, Budapest, 2007, pp. 143-179 (Közigazgatási Olvasmányok)
Mezei C: A helyi gazdaságfejlesztés elméleti hátteréről. In: Piacok a főtéren. Helyi kormányzás és szolgáltatásszervezés. (Szerk. Horváth M. T.) KSZK ROP3.1.1. Programigazgatóság, Budapest, 2007, pp. 121-160
Nagy E, Timár J: A középvárosi dzsentrifikáció és társadalmi hatásai a posztszocialista Magyarországon. In: A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai. (Szerk. Enyedi Gy.) MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2007, pp. 293-317 (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. Műhelytanulmányok)
Nagy G: Divergencia vagy konvergencia. Az átmenet gazdasági térfolyamatainak mérlege földrajzos szemmel, TÉR ÉS TÁRSADALOM 21 (1): 35-51 (2007)
Pálné Kovács I: Disintegrated (or fragmented) public administration and regional development policy in Eastern Europe. In: Overcoming Fragmentation in Southeast Europe. Spatial Development Trends and Integration Potential. (Eds. P. Getimis, G. Kafkalas) Ashgate, Aldershot, 2007, pp. 75-100 (Urban and Regional Planning and Development Series)
Pálné Kovács I: A magyar területi reform és az uniós fejlesztéspolitika, MAGYAR TUDOMÁNY 168 (10): 1306-1315 (2007)
Póla P: A gazdasági kamarák lehetőségei a területi versenyképesség erősítésében, TERÜLETI STATISZTIKA 10 (47) (2): 109-122 (2007)
Rechnitzer J: Az európai regionális politika és városfejlődés, MAGYAR TUDOMÁNY 168 (6): 692-703 (2007).
Rechnitzer J: A társadalomtudomány új ága: a regionális tudomány, MAGYAR TUDOMÁNY 168 (12): 1580-1589 (2007)
Szörényiné Kukorelli I, Momsen JD: Gender and rural tourism in Western Hungary, EASTERN EUROPEAN COUNTYSIDE 13 83-96 (2007)
Timár J: The transformation of social and cultural geography during the transition period (1989 to present time) In: Mapping Worlds. International Perspectives on Social and Cultural Geographies. (Ed. R. Kitchin) Routledge, London, 2007, pp. 305-323
Timár J: Gender studies in the gender-blind post-socialist geographies of East-Central Europe, REVUE BELGE DE GEOGRAPHIE (BELGEO) (3): 349-369 (2007)
D) Az RKK 2008. évi fő kutatási céljai és azok forrásai
Az RKK 2008. évi kutatási céljai között első helyen szerepelnek az intézeti közfeladatok körébe tartozó területfejlesztési, regionális alap- és azokat kiegészítő vizsgálatok, a regionális tudomány bázisának további erősítése és népszerűsítése, az unió regionális politikai változásainak elméleti szintű elemzése, a hazai területi folyamatok, térszerkezeti változások vizsgálata. Ezt valóra váltandó, terveznek 6 monográfia kiadását, kb. 300 tanulmány megjelentetését, a Tér és Társadalom, valamint a Discussion Papers (7 kötet) folyamatos kiadását. Eme alapkutatások eredményei szolgálják a kutatói állomány tudományos fejlődésének megmérettetését, amelynek során 1 doktori, és 7 PhD-fokozat megszerzését tűzte ki célul az intézet. E feladatok alapvető forrásául szolgálnak az akadémiai költségvetési támogatások, melyek ugyan nem lesznek elegendőek (várhatóan nagyságuk: 334 millió Ft), de a kiegészítő tevékenységünkből származó bevételekkel (kb. 150 millió Ft pótolják majd e forrásokat.
Több olyan korábban indult programunk van, amelyeket a 2008-as évben is folytatni kívánnak pl. INTERREG, ESPON, CADSES, FP6-os, határ menti kutatások stb. Ezek várható forrásösszege: 80 millió Ft.
Az RKK teljes kutatóhálózatának együttműködésével egy EU7-es pályázatot kíván benyújtani a különböző térségek társadalmi egyenlőtlenségeinek társadalmi-gazdasági, szociális egyenlőtlenségeinek vizsgálatára. A megpályázni szánt összeg: 100 millió Ft. Új ESPON pályázatot is be kívánnak nyújtani az EU vidéki térségei fejlesztési stratégiáinak elemzéseire. Ennek nagyságrendje: 43 millió Ft.
Az RKK részt kíván venni a vidékfejlesztési, területfejlesztési, közigazgatási intézményrendszer továbbfejlesztését célzó kormányzati döntések szakmai előkészítésében az országos fejlesztéspolitikai döntések, az ágazati és a regionális operatív programok, tervek értékelésében. Ennek várható forrásai: 70 millió Ft.
Az intézet erősíteni kívánja a gazdaság regionális szerepkörét, versenyképességet érintő vizsgálatait, a vállalati innovációs elemzéseket. A gazdaságot érintő kutatásai között kiemelt jelentőséget kíván adni a Paksi Atomerőművel való kapcsolatokon belül ama lakossági preferencia felmérésnek, mely az Erőmű bővítését célzó döntések társadalmi közhangulatát, a lakosság véleményének feltérképezését jelentené helyi-kistérségi szinten, kitérve Magyarország energiahelyzetének (beleértve itt az alternatív energiahordozókat is) lakossági megítélésére. (Várható forrásnagyság: 20 millió Ft.)
Az RKK legnagyobb vállalkozása az államreform operatív program keretében kiemelt projektként indítandó és konzorciális együttműködésben megvalósítandó program, melyből az RKK-t közvetlenül érintő források nagysága: 200 millió Ft.
Az RKK és annak valamennyi egysége több megyei, kistérségi, város- és falufejlesztési program (pl. integrált városfejlesztés, kisfalvak, közösségi terek stb.) vesz részt. Ezek egy része már ismert, más részük előkészítése folyamatban van (mindezek forrása: 30 millió Ft-ot tehet ki).
A fentebb megfogalmazott főbb kutatási programokon túl az RKK folytatja belső racionalizálási intézkedéseit, alapító okiratának módosítása után új SZMSZ-t dolgoz ki, vizsgálat tárgyává teszi spin-off cégek alapítását, illetve a vállalkozási tevékenység beépítését szervezeti működési rendjébe.
Az RKK 2008. évi legfontosabb célja – amennyiben ez az akadémiai reform keretében megvalósul -, hogy az akadémiai nemzeti kutatóintézeti laboratóriumi hálózat részévé, s a kelet-közép-európai regionális kutatások koordinációs intézményévé váljon.
