Tudományos beszámoló a KRTK RKI 2019. évi tudományos tevékenységéről
I. A kutatóhely fő feladatai 2019-ben
II. A 2019-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
III. A kutatóhely hazai és nemzetközi K+F kapcsolatai 2019-ben
IV. A 2019-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása
V. A 2019-ben megjelent jelentősebb tudományos publikációk
I. A kutatóhely fő feladatai 2019-ben
2019-ben az Intézet fő feladatát továbbra is az alapkutatások képezték; ezeket egyrészt a közfeladatként jelentkező stratégiai kutatási témákban, másrészt egyes kiegészítő tématerületeken végzett. Ebben az évben több hazai (NKFIH) projekt lezárult, két jelentős nemzetközi projekt indult el, míg a már futó nemzetközi projektek (H2020) egyre több eredményről tudnak beszámolni. A kiemelkedő kutatási témák között említhetők a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek, ezen belül különösképpen a polarizáció és periferializáció kérdése, a területi versenyképességi és helyi gazdaságfejlesztési folyamatok, a klímaváltozás területi konzekvenciái, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a környezeti és fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó kutatások (körforgásos gazdaság, okos városok), a határkutatás, továbbá a területi kormányzás.
A 2016-ban elfogadott és 2017-ben felülvizsgált középtávú intézeti stratégiában megfogalmazott, és teljesítménymutatókkal alátámasztott előrehaladás 2019-ben is folytatódott, elsősorban a fiatal kutatók révén. Az Intézet doktori fokozattal rendelkező munkatársainak száma egy fővel nőtt, három további kolléga már megindította fokozatszerzési eljárását, további három fő pedig közvetlenül az eljárás megindítása előtt áll. Intézetünk számára külön kiemelendő, hogy Pálné Kovács Ilona kutatóprofesszort az MTA rendes tagjává választották. A publikációs teljesítményre vonatkozóan megállapítható, hogy jelentős előrelépés történt több szempontból is. Több magas minőségű (Q1, IF) nemzetközi, valamint nívós hazai folyóiratközlés is megjelent. Ezek mellett kiemelendő három monográfia és egy szerkesztett kötet publikálása is.
II. A 2019-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
II/a Kiemelkedő kutatási eredmények
A társadalmi és térbeli polarizáció vizsgálatának vetületei
A társadalmi és térbeli polarizáció és a lehetséges szakpolitikák kérdésit vizsgáló kutatások között az Intézet egyik kiemelt projektje, a RELOCAL (Resituating the Local in Cohesion and Territorial Development) H2020 kutatás. A projekt keretében a már elkészült, és publikált vagy publikálás alatt lévő esettanulmányok mellett a beszámolási évben két esettanulmány készült. Az egyik egy szövetkezeti formában működő termelői értékesítő szervezetre fókuszált, a másik egy LEADER helyi akciócsoport működési körülményeit és a térbeli igazságosságra gyakorolt hatását tárta fel. A projekt keretében készült összehasonlító ország-tanulmány azokat a közvetve vagy közvetlenül a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését célzó szakpolitikákat mutatja be, amelyek a jelenlegi, és az ezt megelőző uniós programozási ciklusban léptek életbe. Legtöbbjük, mint a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket felzárkózását ösztönző, vagy a mélyszegénységben élők élethelyzetének javítását célzó program csak egyetlen rövid projekt ciklust élt meg, példázva a 2004 óta érvényben lévő fejlesztési gyakorlat egyik gyenge pontját, amely nagymértékben korlátozza a szóban forgó beavatkozások hatékonyságát. Az elemzések azt mutatták, hogy az idő előrehaladtával több program is inkább visszalépett, mint hogy megerősödött volna, és csak néhány tekinthető olyannak, amely megbízhatóan valósítja meg az indulás időpontjában kitűzött célokat. A beavatkozások hatékonyságának, célszerűségének összehasonlítása arra mutatott rá, hogy a társadalmi igazságosság növelését közvetlenül célzó programok nem jutnak el elég széles körben, és elég tartósan a rászorulókhoz.
Egészségegyenlőtlenségek Magyarországon
2019-ben zárult „Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szerepe az egészségegyenlőtlenségekben Magyarországon” című NKFIH projekt, amely megerősítette, hogy az ellátáshoz való hozzáférés tényezői egyidejűleg vannak hatással az egészségegyenlőtlenségekre, azonban hatásuk térben és időben eltérő intenzitású. A vizsgálatok egyértelművé tették azt a feltételezést, hogy a hátrányos helyzet szerepe az egészségegyenlőtlenségekben helyfüggő. Bár Magyarországon a jogszabályok széles körben biztosítják az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ennek ellenére bizonyos csoportok hozzáférése akadályozott. A kutatás alapján megállapítható, hogy jelenleg hazánkban az egészségegyenlőtlenségekhez leginkább hozzájáruló társadalmi tényezők a következők: nemek szerinti megoszlás, iskolai végzettség, lakóhely (több dimenzióban), ellátásszervezés és kapacitáshiányok.
Határkutatás
A beszámolás időszakban záruló „Változás és folytonosság a magyar térképzetekben: nemzet, területiség, fejlesztés és határ-politika” c. NKFIH-kutatás rámutatott arra, hogy a kétpólusú világ összeomlása utáni új világpolitikai korszak folyamatai alapvetően érintettek országokat, kontinenseket. 1991-től újrarendeződtek Európa államföldrajzi és államhatár-viszonyai, megszűnt a kettős vasfüggöny, Magyarország szomszédsági környezete megváltozott, az új államok új nemzet- és államépítési politikákat folytattak, s ez megjelent az államközi és a határokon átnyúló kapcsolatokban is, amit tovább alakított az EU-integráció. Az Európai Unió bővítési folyamatai és az azokhoz szükségszerűen kapcsolódó határváltozások magukkal hoztak egyfajta „területi és határlebegést”. A kutatás rámutatott arra, hogy az európai társadalmakat nem szerencsés a legalapvetőbb kérdésekben (terület, határ) folyamatos „követő állapotban tartani”. A belső és külső határok eltérő kihívásokat hordoznak: miközben, a belső határokon csökkent a „határpszichózis”, a külső határok és a szomszédságpolitikai folyamatok tekintetében növekedett a feszültség. A 2015 utáni időszak folyamatait Magyarország déli határain a migrációs mozgások, illetve az azokra adott magyar jogi és műszaki válaszok (jogi, műszaki határzár) határozzák meg. A magyar államhatár-politika kezdetben negatív megítélés alá esett az EU legtöbb és a szomszédos országok kormányai részéről, majd elindult egyfajta „tudomásulvételi” folyamat. A külső határokkal és a migrációval kapcsolatos nézetkülönbségek nem szűntek meg, a belső és külső „határdilemmák” feltehetően hosszú távon fennmaradnak.
Zsugorodó városok és vidéki térségek
Több kutatási projekt is foglalkozik a zsugorodó városok és vidéki térségek problematikájával. A 2019 elején indult „European Shrinking Rural Areas: Challenges, Actions and Perspectives for Territorial Governance” (ESCAPE) c. nemzetközi projekt az európai zsugorodó vidéki térségek társadalmi és gazdasági kihívásait vizsgálja. A projekt arra törekszik, hogy a jelenség definiálásában túllépjen a szimplán népességveszteségre építkező magyarázatokon és olyan tipológiák megalkotásával kísérletezzen, amelyek a zsugorodó vidéki térségek demográfiai, társadalmi és gazdasági sérülékenységét ragadják meg. A kutatás illeszkedik a 2019-ben harmadik évében futó „Helyi közpolitikák és a marginalitás (újra)termelődése hanyatló városokban” c. NKFIH-kutatáshoz. A projekt keretében elvégzett kvantitatív elemzések és a kvalitatív vizsgálat tapasztalatai rámutattak arra, hogy a lakosságszám szempontjából évtizedek óta zsugorodó városokon belül egy erős demográfiai polarizáció figyelhető meg, azaz egyes városrészek népessége növekszik, míg jellemzően a belső városrészek, elsősorban a lakások fenntarthatóságának nehézségei miatt kiürülnek. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikájának és gazdasági fellendülésének köszönhetően a zsugorodó városokon belül is kialakult egy, a helyi vállalkozásokat irányító, jól körülhatárolható gazdasági elit, amelynek érdekei, életformája jelentősen eltér a város lakóinak többségétől.
Területi versenyképességi és helyi gazdaságfejlesztési kutatások
„A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében” c. NKFIH-projekt a beszámolási időszakban zárult. A kutatás szerint a külföldi működőtőke tartós túlsúlyával jellemezhető magyar feldolgozóipar vonatkozásában releváns szakmai érvek szólnak a külső függőség oldása, a növekedési alternatívák feltárása mellett. A projekt ennek egyik lehetséges irányaként vizsgálta a hazai tulajdonú feldolgozóipari középvállalatok fejlődését, az őket érő kihívásokat és növekedési lehetőségeiket. Az eredmények alapján a hazai középvállalati réteg, hosszú zsugorodás után, konszolidációt mutat. A középvállalati réteg egy része releváns párhuzamokat mutat a német Mittelstand cégekkel, jellemzően lassú növekedésű, családi vállalkozások, amelyek között exportorientált és belső piacra szakosodott cégek is találhatók. Közös jellemzőjük továbbá a minőségorientáció, a belső erőforrásokra való támaszkodás és a növekvő területi beágyazódás. Az eredmények arra utalnak, hogy ezek a vállalatok a magyar feldolgozóipar egyik, eddig kiaknázatlan növekedési tartalékát, egyben a külföldi működőtőke-függőség enyhítésének potenciális forrását jelentik és kiemelkedő jelentőségük van az iparpolitika számára is.
Szintén a beszámolás időszakban zárul a „Pénzintézetek gazdaságfejlesztő szerepe a teljesítmény és a hitelezési mutatók alapján: Területi Pénzügyi Vizsgálatok” c. NKFIH-kutatás. A projekt a helyileg beágyazott pénzintézeteknek a helyi gazdaságfejlesztésben betöltött szerepét, illetve a helyi kötődésű pénzhelyettesítők (alternatív fizetőeszközök) helyi gazdaságfejlesztésben játszott lehetőségeit vizsgálta, utóbbit sikeres nemzetközi példák alapján. A hazánkban működő helyi pénzek esetében megállapítható, hogy azok többnyire a pénzügyi kirekesztésnek jelentősen kitett területeken működnek, vagyis a helyi kibocsátók felismertek egy valós problémára adható reális választ, azonban a használat volumene még nem érte el azt a kritikus tömeget egyik esetben sem, amely mellett a fizetőeszköz tovagyűrűző hatásainak köszönhetően spontán helyi fejlődést indikálhatnának. A magyarországi hitelintézeti szektor területi és intézményi struktúrájának vizsgálata esetében a már korábban alkalmazott fizikai távolság mellett a működési távolság (területegységre vetített bankfiókok száma, vagy az egy fiókra eső lakosság száma) és a funkcionális távolság segítségével is elemezték a pénzintézet-hálózatban megmutatkozó területi különbségeket. Utóbbi mutató az effektív távolságok mellett elemzi a döntéshozó pénzintézeti központ és a helyi fiók területegységének különbségeit a társadalmi-szociális mutatók és a gazdasági szerkezet (foglalkoztatás, vállalkozások) mentén is. A kutatás eredményei alapján járási szinten megállapítható, hogy azon járásokban magasabb a funkcionális távolság értéke, amelyekben nem található hitelintézeti központ, illetve azokon a területeken is az átlagosnál magasabbak ezek az értékek, ahol mind a kereskedelmi banki, mind a takarékszövetkezeti banki központok megtalálhatók. Területileg a nyugati és a keleti országrész magasabb indikátor értékei emelhetők ki, a középső országrészek (Budapesttel) alacsonyabb értékei mellett.
A „Gazdálkodó szervezetek munkaerő-keresletének várható alakulása és képzési igényeinek felmérése” című projekt általános célja a helyi foglalkoztatás és gazdaság fejlesztés Bács-Kiskun megyei helyzetének feltárása volt, amelyet a 2017. és 2019. között évente elvégzett felmérés alapozott meg. Miközben a kutatás eredményei alapján jól látható, hogy a vállalkozások munkaerő-piaci elvárásai és igényei alapvetően nem módosultak az áttekintett időszak alatt, a megye munkaerőpiaci helyzete jelentősen változott, felére csökkent a munkanélküliek száma és ezzel párhuzamosan nagymértékben növekedett a foglalkoztatottak aránya. Jóllehet az átlagok területileg jelentős különbségeket takartak: a jelzett változások elsősorban a gazdaságilag fejlettebb Kecskemét és Tiszakécske térségének köszönhetők. A területi egyenlőtlenségek mellett a vizsgálat arra is rámutatott, hogy a munkaerőpiaci kínálat és kereslet strukturális szempontból nem illeszkedik egymáshoz. A képzett, és az elsődleges munkaerő-piac igényeire felkészített, motivált munkaerő hiánya egyre nagyobb gátja a megye gazdasági versenyképességének.
További kiemelkedő eredmények
A Dialóg Campus Kiadó gondozásában több monográfia is született a beszámolási időszakban. Faragó László „Téri lét – Társadalmi fordulat a térelméletben” című könyvében kidolgozott konstruktivista térkoncepció az emberi és a nem-humán tényezők relacionális kapcsolatira, viszonyaira, hálózatos együttműködésére épít. Mezei Cecília „Fejlesztési kényszerpályák” című kötete a hazai helyi önkormányzatok fejlesztési eszközrendszerét, lehetőségeit, valamint a tényleges fejlesztési gyakorlatot tárja fel az európai uniós feltételrendszer és a visegrádi országok sajátosságai tükrében. A vidékföldrajz, a rurális terek, valamint ezek környezeti és társadalmi vetületeinek komplex vizsgálatának témakörében kiemelkedik az „Alföldi kaleidoszkóp – A magyar vidék a XXI. században” című, az Intézet kecskeméti munkatársai által szerkesztett, Csatári Bálint 70. születésnapjának tiszteletére kiadott tanulmánykötet.
Térelmélet, elméleti tér – tértudományi koncepciók Kelet-Közép-Európában
A „Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban” 2018-ban zárult NKFIH kutatás a Kelet-Közép-Európában ma is releváns térelméleti koncepciókra fókuszált. Ezek a nemzetközi és a hazai szakirodalom feldolgozását követően négy koncepciónyalábba lettek besorolva, amelyek a tértudományokban való nemzetközi megjelenésük és megerősödésük alapján kronologikus sorrendet is alkotnak. A négy csoport: (1) a pozitivisztikus tértudomány az empirizmus alapjain állva elsősorban kvantitatív/statisztikai tudományos módszereket alkalmaz (1950-es évek végétől napjainkig); (2) az ideológiailag elkötelezett marxista és feminista földrajzi irányzatok (1960-as évek végétől napjainkig); (3) a posztmodern kor különféle térfelfogásai (1980-as évektől napjainkig) és (4) az új materialista relacionális térfelfogások (2000-es évektől napjainkig). A kutatás eredményei közé sorolható, hogy az irányzatok általános elméleti alapjai és paradigmatikus keretei, valamint egy-egy téma gyakorlati alkalmazása is feltárásra került. Ezeket a kutatók workshopokon és konferenciákon prezentálták, valamint felhasználták egy MTA doktori és két PhD-értekezésben is. Az eredmények a „Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban” című kötet 20 fejezetében, 318 oldalban lettek összegezve. A Dialóg Campus Kiadónál megjelent kötet Magyarországon hiánypótló, amely jól hasznosítható a felsőfokú oktatásban is.
II/b Tudomány és társadalom
Az Intézet Magyarország öt városában (Békéscsaba, Budapest, Győr, Kecskemét és Pécs) működő kutatóhelyének köszönhetően aktívan részt vesz az ország öt régiójának és számos településének tudományos és felsőoktatási életében. Négy vidéki szakkönyvtára a helyi kutatók, oktatók, szakemberek és hallgatók rendelkezésére áll. A győri kutatóhelyen működő MTA MADI Galéria a geometrikus művészet elismert kiállítóhelye. 2019-ben is folytatódott a nyilvánosság számára nyitott szakmai előadások rendszeres szervezése. A Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei területi csoportja, valamint a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi (Győr) és Körös-Vidéki Osztálya (Békéscsaba) jelentős mértékben végeznek tudományos népszerűsítő tevékenységet, tartanak közérthető tájékoztatást az RKI helyi kutatócsoportjai által elért tudományos eredményekről a tudomány iránt érdeklődő laikusok, a kutatópálya iránt érdeklődő fiatalok számára. A hazai társadalmat leginkább foglalkoztató kérdések megválaszolásához a klímaváltozás hatásaival, annak modellezésével és az adaptációval, a smart megoldások vizsgálatával, a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségekkel a lakáspiaci, valamint a demográfiai változásokkal kapcsolatos kutatásaink járultak hozzá. Ezekhez kapcsolódóan az Intézet munkatársai számos tudományos és ismeretterjesztő előadást tartottak, illetve ezek eredményei a helyi és az országos sajtóban is megjelentek.
III. A kutatóhely hazai és nemzetközi K+F kapcsolatai 2019-ben
Hazai együttműködések
Az Intézet számos munkatársa érintett a felsőoktatásban oktatóként vagy szakdolgozati, illetve doktori témavezetőként. A kollégák nemcsak a helyi, hanem a tágabb régió egyetemeinek és főiskoláinak munkájában is részt vesznek, amelyek révén a magyar és idegen nyelvű oktatási tevékenység mellett lehetőség van a kutatási projektekben való kooperációra is. Az Intézet Budapest III. kerületi Önkormányzat koordinálásával nemzetközi projektet (LIFE projekt) nyújtott be. Számos munkatársa továbbra is aktív tagja hazai tudományos társaságoknak, illetve több esetben azok vezető testületének is.
Az Intézet a Tér és Társadalom című folyóiratával továbbra is a hazai és a határon túli regionális tudomány egyik legfontosabb szervezője. 2019. augusztus 31-ig három szám jelent meg (350-350 példányban, valamint online verzióban), ami a szerkesztők pontos, összehangolt munkáját dicséri. A folyóirat fő rovataiban (a Könyvszemle, a Vita és a Tudományos élet rovatokon, valamint a szerkesztőségi cikkeken kívül) a három kiadott lapszámban 25, legalább két anonim bíráló által értékelt tudományos cikk jelent meg. A Tér és Társadalom az MTA folyóiratainak rangsorában továbbra is a legmagasabb szintű „A” besorolással bír. A Tér és Társadalom szerkesztőségi munkájában az Intézet több munkatársa is aktív részt vállalt. 2019. június 30-án lejárt a korábbi főszerkesztő, szerkesztőség és szerkesztőbizottság megbízása, az új főszerkesztő Váradi Monika Mária, az Intézet tudományos főmunkatársa lett. A folyóirat megjelentetését az MTA beépülő támogatásából, a KRTK RKI saját forrásaiból (pénzügyi támogatás és a kutatói feladatok körében végzett szellemi munka), pályázatokból (NKA) és a Magyar Regionális Tudományi Társaság segítségével, valamint az előfizetési díjakból biztosítjuk. Az MTA-kutatóintézetek átalakítása miatt a Tér és Társadalom alapítói jogait átadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának; a kiadói jogokat az ELKH-hoz tartozó Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont viszi tovább.
Nemzetközi kapcsolatok
Az elmúlt években befejeződött nemzetközi kutatások nagyban elősegítik a szakmai kapcsolatrendszer bővülését. Az Intézet kutatói továbbra is aktív résztvevői pályázatok előkészítésén és megvalósításán munkálkodó nemzetközi konzorciumoknak, továbbá több nemzetközi konferencián is tematikus szekció szervezését vállalták magukra. A projektek között továbbra is meghatározó szerepet töltenek be az MTA bilaterális csereprogramjának kutatásai, amelyek révén az Intézet kutatói a bolgár, a cseh és a román akadémia munkatársaival dolgoztak együtt.
2019. tavaszán Virág Tünde az NKFIH kutatásához kapcsolódva külföldi kutatói ösztöndíjban részesült, amely révén a lipcsei Leibniz Institute for Regional Geography intézetben kutatott két hónapon keresztül. 2019. májusában a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) a Kormányzás földrajzával foglalkozó Bizottságának égisze alatt nemzetközi workshopot rendezett az Intézet Pécsen a decentralizációval kapcsolatos kihívásokról. A nemzetközi tudományos rendezvényen több mint húsz kutató vett részt, elsősorban a közép-európai országokból, de Európán kívüli országokból is érkeztek előadók. 2019. júniusában Intézetünk kutatóprofesszorát, Pálné Kovács Ilonát, több évtizedes kutatói munkásságának elismeréseként az Academia Europaea tagjává választották.
IV. A 2019-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása
A tárgyévben elnyert jelentősebb nemzetközi és hazai projektek a következők:
A „Social and Innovative Platform on Cultural Tourism and its Potential towards (deepening) Europeanisation Identities” (SPOT) c. H2020 projekt a kulturális örökség, valamint a táj, mint kulturális örökség viszonyát járja körbe, s ezen értékek bevonását a turisztikai kínálatba. Mindezeken alapulva módszertant dolgoz ki arra, hogy új turisztikai desztinációk jöhessenek létre, amelyek alternatív célként szolgálhatnak a „túlturistásodott” desztinációkkal szemben. Továbbá vizsgálja, hogy a turisztikai fejlesztések hogyan hatnak vissza a térségi identitásra, kulturális örökségre és tájképre. A konzorcium vezető intézménye a Brno-i Mendel Egyetem.
A „PusH – Precarious Housing in Europe. Pushing for innovation in higher education” c. ERASMUS+ stratégiai partnerséget célzó projekt célja egy, számos európai egyetemen oktatható tankönyv megírása a sérülékeny lakhatási helyzetekről. A tervezett tankönyv három nagy témakörön keresztül közelíti meg a lakhatási problémákat. Egyrészt a lakhatás megfizethetősége, a városokból való kiszorulás mechanizmusain keresztül, másrészt elemzi a menekültek és más, állampolgári státusszal nem rendelkező családok lakhatási helyzetét, harmadrészt a különböző informális lakhatási formák megjelenését és a hajléktalanság kérdést. A tankönyvet először két nemzetközi nyári egyetem keretében fogják tanítani. A projektet a német Leuphana University vezeti.
Az „ALTRUISTIC ENTREPRENEUR, CE Sustainable model to support social entrepreneurship” c. INTERREG Central Europe projekt célja feltérképezni a szociális vállalkozások helyeztét a közép-európai országok vidéki tereiben, majd megfelelő módszertan és tananyag kidolgozásával, képzésekben összehozni hagyományos, jól működő vállalkozásokat és szociális vállalkozásokat az utóbbiak hatékonyabb működése érdekében.
A „Nemzeti Energetikusi Hálózat eddigi munkájának kiértékelése” című, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által támogatott projekt keretében 25 mélyinterjú készült a NEH járási munkatársaival, online kérdőíves vizsgálat valósult meg a települési önkormányzatokkal. A kutatásban két ország (Ausztria és Csehország) energetikusi tanácsadó rendszerét feltáró esettanulmány is készült. A Megbízó a kutatás zárásaként egy közös workshopot szervez a NEH-et jelenleg felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A „Landscape, water and active citizenship: a nature-based STEAM teaching methodology” c. ERASMUS+ projekt célja, hogy a víz által meghatározott tájkép jelentőségét, ökoszisztéma szolgáltatásait, megóvásának kérdéseit ültesse át a középszintű oktatási gyakorlatba, olyan tananyagok és IT oktatást segítő eszközök révén, amelyek különböző tantárgyak napi gyakorlatába építik be a vizes ismereteket, s ezen keresztül erősítik a lokális, táji identitást is. A konzorcium vezetője az olasz Fondazione Water Right and Energy Foundation Onlus.
V. A 2019-ben megjelent jelentősebb tudományos publikációk
KÖNYVEK
Faragó L. (2019): Téri lét: Társadalmi fordulat a térelméletben. Budapest, Magyarország: Dialóg Campus Kiadó, 240 p. ISBN: 9786155945403
Farkas J. Zs.; Kovács A. D.; Perger É.; Lennert J.; Hoyk E.; Gémes T. (szerk.) (2019): Alföldi kaleidoszkóp: A magyar vidék a XXI. században: Tanulmányok a 70 éves Csatári Bálint köszöntésére. Kecskemét, Magyarország: MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 341 p. ISBN: 9786155949050
Mezei C. (2019): Fejlesztési kényszerpályák. Budapest, Magyarország: Dialóg Campus Kiadó, 234 p. ISBN: 9786155945632
VÁLOGATOTT KÖZLEMÉNYEK
Bodor Á.; Grünhut Z.; Ragadics T. (2019): Kapcsolati hálók és bizalom a vidéki Magyarországon. Baranyai kistelepülési polgármesterek társadalmi tőkéje. Tér és Társadalom, 33(2), pp. 20-40.
Cebotari, S.; Mihály M. (2019): Towards a Progressive Local Development Approach: Insights from Local Community Initiatives in Hungary and Romania. In: Lang, T.; Görmar, F. (szerk.): Regional and Local Development in Times of Polarisation: Re-thinking Spatial Policies in Europe Singapore, Szingapúr: Palgrave Macmillan, pp. 253-285.
Csatári B.; Farkas J. Zs.; Lennert J. (2019): Agrarian and Rural Development in Hungary After 1989. In: Bański, J. (szerk.): Three Decades of Transformation in the East-Central European Countryside. Cham, Svájc: Springer International Publishing, pp. 21-54.
Dudás G.; Boros L. (2019): A közösségi gazdaság (sharing economy) definiálásának dilemmái. Tér és Társadalom, 33(1), pp. 107-130.
Finta I. (2019): The Planned Legal Regulation of The Eu’s Post-2020 Development Policy – or An Assassination Against the Countryside. European Countryside, 11(1), pp. 162-177.
Gál Z. (2019): Az FDI szerepe a gazdasági növekedés és a beruházások területi differenciálódásában Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 66(6), pp. 653-686.
Grünhut Z. (2019): Europeanization: A critical realist, discursive institutionalist approach. Online Journal Modelling the New Europe, 29, pp. 4-24.
Kovács Z.; Farkas Zs. J.; Egedy T.; Kondor A. Cs.; Szabó B.; Lennert J.; Baka D.; Kohán B. (2019): Urban sprawl and land conversion in post-socialist cities: The case of metropolitan Budapest. Cities: The International Journal of Urban Policy and Planning, 92, pp. 71-81.
Lux G. (2019): A Modern városok program újraiparosítási törekvései. Tér és Társadalom, 33(1), pp. 44-65.
Mezei C.; Varjú V. (2019): A helyi erőforrásokon alapuló helyi fejlesztés lehetőségei az átalakuló hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban. Tér és Társadalom, 33(2), pp. 41-61.
Németh K. (2019): Trapped in the past? The reproduction of poverty and marginality in a Hungarian manorial village. Sociologia Ruralis, 59(3), pp. 419-446.
Pálné Kovács I. (2019): A magyar önkormányzatok korlátai a helyi gazdaságfejlesztésben. Tér és Társadalom, 33(2), pp. 3-19.
Pámer Z. (2019): Magyarország és Horvátország határon átnyúló együttműködésének vizsgálata a két ország területi kormányzási rendszerének tükrében. Tér és Társadalom, 33(2), pp. 149-166.
Pósfai Zs.; Jelinek Cs. (2019): Reproducing Socio-Spatial Unevenness Through the Institutional Logic of Dual Housing Policies in Hungary. In: Lang, T.; Görmar, F. (szerk.): Regional and Local Development in Times of Polarisation: Re-thinking Spatial Policies in Europe. Singapore, Szingapúr: Palgrave Macmillan, pp. 197-223.
Timár J. (2019): Hungarian feminist geography in a curved space? Gender Place and Culture, 26(7-9), pp. 1094-1102.
Uzzoli A.; Szilágyi D.; Bán A. (2019): Az éghajlatváltozás egészségkockázatai és népegészségügyi következményei: A hőhullámokkal szembeni sérülékenység területi különbségei Magyarországon. Területi Statisztika, 59(4), pp. 400-425.
