KRTK Regionális Kutatások Intézete
A Regionális Kutatások Intézetének jogelődjét, a Dunántúli Tudományos Intézetet (DTI) 1943-ban alapították Pécsett. Az 1955 óta akadémiai kutatóintézetként működő DTI bázisán 1984-ben szerveződött a Regionális Kutatások Központja (RKK) és nyerte el a vidéki egységekre épülő, hálózatos szervezeti struktúráját, amelyet az után is megőrzött, hogy 2012-ben az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontba (KRTK) integrálódott. Néhány évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy bekövetkezzen a három intézet kutatásai közötti szinergiákra támaszkodó konszolidáció, majd ennek nyomán a számottevő eredmény-javulás.
Az Intézet vezető szerepet tölt be a regionális tudomány hazai műhelyei között nemcsak méreténél fogva, hanem mert négy tudományos osztálya az ország különböző régióiban van jelen, ezért értékes helyi tudással és beágyazottsággal rendelkezik. Az ország versenyképessége, kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a természeti, társadalmi, illetve gazdasági erőforrások területi mintázatainak ismerete, a térbeli egyenlőtlenségek mérséklése, amely komplex társadalomtudományi megközelítést kíván; ezt Magyarországon csak a hazai regionális tudomány bázisintézete a KRTK Regionális Kutatások Intézete képes nyújtani, amely rendelkezik az interdiszciplináris kutatásokhoz szükséges kritikus mérettel a közgazdaságtudomány, a geográfia, a szociológia, a politológia és a jogtudomány képviselőinek együttműködésében. Meghatározó szerepét mutatja, hogy két ciklusban is ez az intézet adta az MTA Regionális Tudományok Bizottságának (MTA RTB) elnökét és titkárát, s vezető kutatói továbbra is jelentős szerepet visznek a tudós testület munkájában.
A mintegy négy évtized alatt közösen felépített tudást, a regionális tudomány ismeretanyagát és a térszemléletet az intézet számos kutatója sikeresen integrálja a felsőoktatás különböző képzési szintjein. A Regionális Kutatások Intézete vezető kutatóinak kulcsszerepe volt számos doktori iskola alapításában és működtetésében. Jelenleg egy egyetemen tölt be doktori iskola vezető és törzstag szerepet az RKI egyik kutatóprofesszora (Interdiszciplináris Doktori Iskola, Pécsi Tudományegyetem), míg az említett mellett további három doktori iskolában, összesen hét törzstagot, illetve törzstag emeritust ad az intézet (Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Széchenyi István Egyetem, Győr; Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécsi Tudományegyetem; Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő). Az RKI kutatóinak témavezetésével fokozatot szerzett doktoranduszok száma 127 fő.
A Regionális Kutatások Intézete misszióját megvalósítva komoly szakmai támogatást nyújtott a határon túli magyar regionális tudományi műhelyek kiépítéséhez és továbbra is hangsúlyt helyez a szakmai kapcsolatok ápolására, valamint a Kárpát-medence térszerkezeti kérdéseinek kutatására. A Kárpát-medencei, a közép-európai és a határkutatásokról szóló, magyar kutatók által jegyzett szakirodalom közel 40%-át intézeti szerzők írták. Az intézet kiadói és szakkönyvtári tevékenysége egyedülálló a régióban: ezt példázzák a könyvsorozatok, különösen a Kárpát-medence régióit bemutató sorozat, amelynek utolsó kötete már a nyomdában van, illetve a három évtizede megszakítás nélkül kiadott, a regionális tudomány nélkülözhetetlen szakfolyóirata, a Tér és Társadalom, valamint az RKI-ELEKTRA regionális tudományi repozitórium, s a csak itt elérhető szakkönyvek és folyóirat-előfizetések.
A határon túli együttműködésnek többek között az intézethez szorosan kötődő Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) ad keretet, amely a KRTK Regionális Kutatások Intézetében folyó tudományszervező tevékenységet példázza: az MRTT itthon, vagy a szomszédos országok valamelyikében évente megszervezett vándorkonferenciája a hazai és határon túli szakmai közélet eminens fóruma.
Az intézet kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, ezt igazolja, hogy a regionális kutatások legjelentősebb nemzetközi szervezetei, a Regional Studies Association (RSA) és a Regional Science Association International (RSAI) európai szervezetének rangos közép-európai partnere: az intézet 2010-ben az RSA nemzetközi konferenciája szervezője volt, 2022-ben pedig a European Regional Science Association (ERSA) Pécsett rendezendő 61. éves konferenciájának egyik fő szervezője. Nemzetközi beágyazottságát mutatja az is, hogy az európai területi politikát megalapozó ESPON-kutatásokat (European Observation Network for Territorial Development and Cohesion) elnyerő konzorciumi partnerek között az RKI az öt legfontosabb, nem fővárosi székhelyű, kelet-közép-európai intézet egyike, ami egyrészt a korábbi évtizedekben megszerzett reputációjának, másrészt a kollektíva egyre szélesebb körét érintő nemzetközi kutatási tevékenységnek és nemzetközi közéleti jelenlétnek köszönhető. Az alapkutatások, azon belül a nemzetközi kutatások irányába való elmozdulást mutatja, hogy 2016 és 2020 között a Regionális Kutatások Intézetének munkatársai – nemzetközi konzorciumok tagjaként – négy H2020-projekt megvalósításán dolgoztak, amelyek összesen 850 ezer euró (mintegy 280 millió Ft) támogatást hoztak a KRTK-nak, és további öt nemzetközi pályázatot nyertek el 380 ezer euró (közelítőleg 126 millió Ft) összegben. A kilenc nemzetközi kutatás mellett az intézetben ugyanennyi hazai projekt futott ez idő alatt, mintegy 160 millió Ft értékben.
A Regionális Kutatások Intézete 2011 és 2015 között elvesztette kutatói állománya mintegy 30%-át, tanácsadóinak felét. Az önálló kutatóközponti státusz elvesztését követő sokkhatás enyhülésével, a KRTK egészének konszolidációjával és a kutatók sikeres pályázati tevékenysége nyomán a létszám stabilizálódott, s a teljesítmények nagymértékben javultak: miközben a monográfiák és szerkesztett kötetek száma alig változott, jelentősen nőtt a folyóirat-közlések és az azok hatását tükröző hivatkozások száma (2. ábra).
A mennyiségi növekedés minőségi javulással párosult: a rangos hazai („A” kategóriás) és nemzetközi folyóiratokban megjelent cikkek száma egyaránt dinamikus emelkedést mutat: 2018–2020-ra a 2015–2017-es évek teljesítményéhez képest
- a hazai tudományos cikkek száma 3%-os, ezen belül az „A” kategóriás cikkeké 12,5%-os,
- a D1-es publikációké 25%-os,
- a Q1-Q2-es folyóiratokban megjelenőké 25%-os,
- a Q3-Q4-es cikkeké pedig 35%-os emelkedést mutatott (3. ábra).
1. ábra
Forrás: Magyar Tudományos Művek Tárának publikációs adatbázisa (mtmt.hu)
2. ábra
Forrás: Magyar Tudományos Művek Tárának publikációs adatbázisa (mtmt.hu)
A KRTK Regionális Kutatások Intézetének munkatársai azon munkálkodnak kutatói és oktatói, doktori iskolavezetői és tudományszervezői tevékenységük során, hogy erősítsék a hazai regionális tudomány pozícióit. Valamennyien elkötelezettek a tudományterület magas szinten történő művelése mellett; ugyanakkor továbbra is egyensúlyt szándékoznak tartani a hazai és nemzetközi kutatások, az ezek eredményeit közlő publikációk között a magyar, és ezen belül a vidéki tudományosság érdekében. E kettős elköteleződés az RKI múltjában gyökerező érték-alapokon áll, amely hidat ver múlt és jövő között.
