Az intézet kiemelt kutatási projektjei (2011–2016)

Az intézet kiemelt kutatási projektjei (2000–2009)

• Budapest’s Advantages as a Location for the European Institute of Innovation and Technology (EIT)
• Cooperation of Regions for Innovation (CORINNA)
• Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood Developing Political Community Through Practices and Discourses of Cross-Border Co-Operation (EUDIMENSION)
• Lines of Exclusion as Arenas of Co-operation: Reconfiguring the External Boundaries of Europe – Policies, Practices, Perceptions (EXLINEA)
• Governance for sustainability (G-FORS)
• Hist.Urban
• Kárpátok projekt
• A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata
• Territorial Cooperation
• Egyetemek a határmenti együttműködésben (UNIRÉGIÓ)
• Az aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért
• A homokhátsági tanyák kutatása program
• Kecskemét integrált városfejlesztési stratégiája kutatási program
• A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben
• Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megalapozása
• Az önkormányzati méretnagyság és a közszolgáltatások méretgazdaságossági kérdései, különös tekintettel a kisközségi önkormányzatok feladatellátási képességére
• Regionális Innovációs Stratégia a Dél-Dunántúlon (RIS)
• Területi közigazgatás és fejlesztési intézményrendszer

	Budapest’s Advantages as a Location for the European Institute of Innovation and Technology (EIT)
	Megbízó: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
	Témavezető: Barta Györgyi
	Az EIT Budapestre telepítéséről szóló háttértanulmány tartalmában és műfajában nem szokványos feladatot jelentett a Budapesti Osztály számára: rövid határidőn belül kellett olyan tudományosan megalapozott lobby-anyagot készíteni (hibátlan angolsággal), amely részét képezte a magyar kormány brüsszeli promóciójának.Kiindulópontunk az volt, hogy a leendő EIT európai koordinációs központ, illetve hálózat legyen, amely a Tudás és Innovációs Közösségeket (KICs) fogja a jövőben kiválasztani, szervezni, koordinálni. Az EIT székhelyének elsősorban a VIP elvárásoknak kell megfelelnie, amelyeket egy központi elhelyezkedésű metropolisz képes nyújtani. Tanulmányunkban bemutattuk Budapest makroregionális pozícióját, nemzetközi funkcióit. Foglalkoztunk a versenytársak pályázataival való összehasonlítással. És végül az EIT székhelyéül szánt budapesti helyeket és épületeket minősítettük. Budapest végül is elnyerte az EIT idetelepítésének jogát. Úgy véljük – a megbízó GKM elismerő véleménye alapján – hogy nekünk is részünk volt a magyar sikerben.
	CORINNA
	Cooperation of Regions for Innovation
	Megbízó: Interreg IIIC
	Vezető partner: Eduard Sturm (Kärntner Wirtschaftsförderungs Fonds)
	Témavezető: Lados Mihály
	A CORINNA projekt keretében a részvevő partnerek az Alpok-Adria központi térségében (5 szomszédos magyar, osztrák, olasz régió, valamint Szlovénia) segítette a határon átnyúló együttműködés élénkítését a technológiafejlesztés területén. A projekt információt nyújtott a vállalkozások és kutatóintézetek számára térségben meglévő technológiai és K+F együttműködési lehetőségekről valamint nagy mértékben segítette a politikai döntéshozókat a regionális innovációs rendszerek támogatására irányuló legjobb gyakorlatok megtalálásában azzal, hogy feltárta e tágabb térség K+F+I politikáját, eszköz és intézményrendszerét, innovációs kapacitásait, közös és egymást kiegészítő tevékenységeit.
	EUDIMENSION
	Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood Developing Political Community Through Practices and Discourses of Cross-Border Co-Operation
	Megbízó: Európai Unió 6. Keretprogram
	Témavezető: Pálné Kovács Ilona, Hajdú Zoltán
	http://www.eudimensions.eu/
	A nemzetközi konzorcium az Európai Unió szomszédságpolitikája lokális összefüggéseinek, hatásainak a kutatására vállalkozott az EU külső keleti határai mentén. A magyar kutatások a magyar–ukrán határon átnyúló civil kapcsolatok és együttműködések kérdéskörét elemezték elsősorban. A közös határon a civil kapcsolatok egy részének (kulturális, oktatási, művelődési) van nemzetiségi sajátossága, ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok területén ezek a nemzetiségi sajátosságok már nem elsődlegesek. A magyar–magyar civil kapcsolatokban megjelenik a szakmai együttműködés, ugyanakkor egyes területeken a pártpolitikák dominanciája is.
	EXLINEA
	Lines of Exclusion as Arenas of Co-operation: Reconfiguring the External Boundaries of Europe – Policies, Practices, Perceptions
	Megbízó: Európai Unió 5. Keretprogram
	Vezető partner: Free University of Berlin
	Témavezető: Baranyi Béla
	http://exlinea.ctc.ee/
	Az MTA RKK Debreceni Osztálya mintegy nyolc ország jelentős kutatóhelyének társaságában a határon átnyúló kapcsolatok kérdéseit vizsgálta a bővülő Európában. A tudományos együttműködés elemezte a nemzeti határokon átnyúló „régió-építésben” rejlő lehetőségeket Közép- és Kelet-Európában, figyelembe véve az EU jelenlegi és jövőbeni külső, ún. schengeni határai mentén zajló gazdasági-társadalmi és egyéb integrációs folyamatokat. A kutatásokban a finn–orosz, az észt–orosz, a moldáv–román, a görög–bolgár, a lengyel–német, az osztrák–magyar határszakaszok mellett fontos szerepet kapott a magyar–román és magyar–ukrán határvidékek vizsgálata is.
	G-FORS
	Governance for sustainability
	Megbízó: Európai Unió 6. Keretprogram
	Vezető partner: Metropolregion Hannover-Braunschweig, Göttingen
	Témavezető: Pálné Kovács Ilona
	http://www.gfors.eu/
	A G-FORS projekt azzal a célkitűzéssel jött létre, hogy egy innovatív analitikus modellt dolgozzon ki a fenntarthatóságért történő igazgatás tanulmányozásához, megkülönböztetett figyelmet fordítva az új igazgatási módok közötti szinergiára és a tudás különböző formáira, figyelembe véve a tudástársadalomban végbemenő gyors változásokat. A kutatás célja emellett az volt, hogy kilenc ország tapasztalatai alapján elemezze, vajon milyen kormányzási modellek (hierarchikus, hálózati és piaci), milyen tudásformák bekapcsolásával a leginkább alkalmasak a fenntarthatóság érvényesítésére.
	Hist.Urban
	Megbízó: INTERREG IIIB CADSES
	Vezető partner: German Association for Housing, Urban and Spatial Development, Berlin
	Témavezető: Békéscsabai Osztály
	http://www.histurban.net/
	A projekt célja – az Európai Területfejlesztési Perspektívák, illetve az INTERREG III programok stratégiai célkitűzéseivel összhangban – a történelmi örökség városfejlesztésben betöltött szerepének áttekintése, illetve az ebben rejlő lehetőségek feltárása a CADSES régió kis- és középvárosaiban, elősegítve a kiegyensúlyozottabb (policentrikus) területi fejlődést, valamint a helyi erőforrásokra épülő (fenntartható) fejlődési utak megtalálását. Ennek megfelelően, a projekt – elsősorban az ennek keretében megvalósuló információ- és tapasztalatcsere – segítséget (útmutatást) ad a résztvevők számára az integrált, hosszú távú fejlesztési célokba ágyazott revitalizációs stratégiák kidolgozásához, azok következményeinek (hatásának) felméréséhez. Mindez hozzájárul városi szerepkörök megújításához, az életminőség javításához, valamint – a történelmi örökség védelmével és szerepének „újraértelmezésével” – a helyi kötődés erősítéséhez az egész CADSES-térségben.
	Kárpátok projekt
	Megbízó: INTERREG IIIB CADSES
	Vezető partner: United Nations Environment Programme, Vienna
	Témavezető: Gál Zoltán, Illés Iván
	http://www.carpathianproject.eu/
	A projekt a Kárpátok térség gazdasági, kulturális és ökológiai problématerületein az európai területfejlesztési politikák adaptálását, a környezeti- és területfejlesztési célok integrált kidolgozását célozta meg. Ezzel a fenntarthatóság kritériumainak megfelelően erősíti a térség természeti erőforrásainak védelmét, s a kohézió erősítésével, a természeti és kulturális örökség megőrzésével mélyíti belső és európai integrációját. A fejlesztéspolitikai eszközrendszer, a kísérleti és képzési programok kidolgozásán túl elkészült a térség középtávú fejlesztési stratégiája (Visions and Strategies in the Carpathian Area), a projektvezető eleme, amelyre felfűzték a program egyéb területein kidolgozott elemzéseket, tanulmányokat.Az RKK-ra alapvetően a nem környezeti és nem közlekedési témák kidolgozása hárult. Az intézet a projekt több munkacsomagjáért volt felelős: egy átfogó társadalmi-gazdasági elemzést készített a régió helyzetéről; feldolgozta az eddig a Kárpátokban megvalósított programokat és azok tanulságait, elemezte a térségre készült aktuális terveket, koncepciókat és programokat; végül elkészített a térség egészére egy átfogó stratégiát (VASICA).
	A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata
	Alapkutatás a szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálatára
	Megbízó: Magyarország–Szlovákia–Ukrajna Szomszédsági Program
	Témavezető: Hardi Tamás
	A szlovák–magyar határtérségre vonatkozó kutatásban szlovákiai partnerként a Fórum Kisebbségkutató Intézet (Somorja) vett részt. A kutatás elsősorban a határon átnyúló lakossági mozgások vizsgálatára, azok jellemzőire, motivációira, akadályaira, térbeli sajátosságaira irányult, kisebb mértékben részét képezték a gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek, önkormányzatok is. Feltárásra kerültek az EU és a schengeni csatlakozás mozgásokra gyakorolt hatásai, valamint a teljes szlovák–magyar határszakasz egyes részeinek speciális sajátosságai is. Az eredmények mélyinterjúkon, valamint lakossági és munkavállalói kérdőíveken alapultak.
	Territorial Cooperation
	Megbízó: Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóság
	Témavezető: Illés Iván
	2004-ben az Európai Bizottság pályázatot hirdetett egy megalapozó tanulmány elkészítésére „Study on Territorial Cooperation and Transnational cooperation programmes within Structural Funds” címmel. A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja az INTERREG IIC és INTERREG IIIB programok addig meghatározott transznacionális együttműködési térségeit, és javaslatot tegyen azok új módosított lehatárolására a 2007–2013 időszakban, továbbá ajánlásokat fogalmazzon meg az egyes együttműködési térségekben azokra a témákra, amelyekre az elfogadandó projekteket elsősorban orientálni kell.A nemzetközi projekt vezető partnerségét az Intézetünk nyerte el, és belga, német, holland, svéd partnerekkel hozta létre a tanulmányt kidolgozó teamet. A tanulmány 2005 végére készült el. A tematika a Bizottság változó prioritásai miatt többször módosult. Mivel a Bizottság időközben már meghatározta az új együttműködési régiókat, a tanulmány fő fókusza a lehatárolásról áttevődött az egyes térségek fő projekt-témáinak meghatározására. A projekt céljainak változásai a kutató teamtől függetlenül mentek végbe, de mégis a tanulmány többszöri módosítását tették szükségessé. Végül a Bizottság a tanulmányt 2006 elején elfogadta.
	UNIRÉGIÓ
	Egyetemek a határmenti együttműködésben
	Universitäten in der grenzüberschreitenden Zusammenarbeiten
	Megbízó: Ausztria – Magyarország Interreg IIIA
	Témavezető: Rechnitzer János (MTA RKK), Ada Pellert (Alpen-Adria Universität)
	Az Unirégió projekt keretében végzett empirikus vizsgálatok elsőként elemzik az osztrák–magyar határrégió (Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) felsőoktatási és tudományos kapacitását, azok együttműködési lehetőségeit. A projekt eredményeinek értékelése új lehetőségeket nyújt a kapcsolatok szélesítésére, azok tartalmának bővítésére. A határrégióban a tudásbázisok átgondolt összekapcsolásával, azok kohéziójának megteremtésével és szervezésével új fejlesztési erőforrásokat nyerhetünk, amelyek egy közép-európai tudásrégió kialakulásának alapját jelenthetik.
	Az aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért
	Megbízó: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Nemzeti Kutatási és Fejlesztési program 5. keretprogram
	Témavezető: Kovács Katalin
	Az oktatási-kutatási program keretében pécsi és miskolci egyetemi oktatók és diákok közreműködésével öt aprófalvas kistérség kiválasztott településein szociológiai és antropológiai vizsgálat zajlott. A kutatás az aprófalvas térségek erőforrásainak feltérképezésére, az aprófalusi, kistelepülési lakosok megélhetési stratégiáinak, többség és kisebbség együttéléséi mintázatainak megismerésére irányult. A mikrotérségi, települési szintű „mélyfúrás” mellett a kutatás feltárta az aprófalvas térségek felzárkóztatására irányuló (megyei, régiós és országos) településfejlesztési és ágazati politikák eredményeit, kudarcait.
	A homokhátsági tanyák kutatása program
	Megbízó: Magyar Regionális és Területfejlesztési Hivatal
	Témavezető: Csatári Bálint
	http://www.alfoldinfo.hu/tanyakutatas/
	Az alföldi tanyák csaknem egy évszázada állnak az interdiszciplináris szemléletű települési, néprajzi, agrárszociológiai kutatásoknak, illetve a régió agrár- és vidékfejlődésének középpontjában. A rendszerváltozás nyomán mind a földtulajdonviszonyok, mind a mezőgazdaság üzemszervezeti rendszere alapvetően megváltoztak. Ezeket a jelentős változásokat csak tetézte a globális klímaváltozás következtében érzékelhető erőteljes szárazodás az Alföld markáns tanyás középtáji vidékén, a Duna–Tisza közén. Ezek az alapvető és jelentős kiinduló problémák motiválták ezt a három évig tartó átfogó tanyakutatást, amely 105 településen feltárta a változó környezet-, területhasználat tanyás térségekre jellemző trendjeit, a mező- és élelmiszergazdaságnak a megmaradt tanyás gazdaságokra vonatkoztatható eltartó képességét, illetve a tanyák társadalmának problémáit, települési konfliktusait. Az egyedi módszerrel kidolgozott, a külterületek modellezésére alkalmas térinformatikai eljárásokkal, illetve csaknem 6000 tanya egyedi felmérésével, a tanyák és a külterületi lakott helyek tipizálását végeztük el. A kutatás eredményeit a VÁTI a homokhátsági kistérségek tervezéséhez használta fel. A kutatások tézisei és résztanulmányai A falu c. folyóirat külön, tematikus számában is megjelentek.
	Kecskemét integrált városfejlesztési stratégiája kutatási program
	Megbízó: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
	Témavezető: Csatári Bálint
	http://www.alfoldinfo.hu/kecskemet/ivs/
	Azok az új fejlesztés-tervezési és pályázási-forráslehívási technikák, amelyek hazánk Európai Uniós forrásokhoz való jutásának lokális feltételeit biztosítják, alapvetően új alkalmazott városkutatási módszereket és megoldásokat követelnek. A magyar városok pólus programjának részeként meghirdetett városrehabilitációs pályázatoknak előfeltétele lett, hogy készüljenek új, a városok belső térbeli fejlődésének tagoltságával, a gazdasági-vállalkozói, a társadalmi-lakóterületi-civil világával az eddigiektől eltérő módon számoló, tudományosan is megalapozott városfejlesztési stratégiák. Ezen munkálatok egyik – módszertani tekintetben is érdekes és egyedi kutatás-fejlesztési – programja volt a Kecskemét integrált városfejlesztési stratégiáját megalapozó kutatás. Alapját az a térinformatikai rendszer adta, amely több mint 40 000 helyrajzi egységre bontva adott alapot városföldrajzi elemzések készítéséhez. Ezek feltárták a területhasználat konfliktusait, a gyorsan növekedő építési tevékenységek változásait, a helyi társadalom környezethez való viszonyulását, a társadalmi szegregációt, a különböző presztízsű társadalmi csoportok és az e városban jellemző részönkormányzatok fenntartható fejlesztési igényeit egyaránt. A kutatás során elhatárolt tíz új városfejlesztési terület külön települési és társadalmi jellemzése alapozta meg később a város közgyűlése által elfogadott konkrét stratégiát is.
	A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben
	Megbízó: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
	Témavezető: Horváth Gyula
	Az RKK valamennyi intézete részvételével folytatott, a regionalizáció hazai állapotát vizsgáló kutatási program azt tűzte ki célul, hogy szakmai érveket és információkat szolgáltasson egy lényegesen decentralizáltabb, regionalizált fejlesztéspolitika számára. Kutatásaink eredményeképp elkészült a magyar régiók és települések versenyképességi potenciálja elemzésének módszertana, kirajzolódtak a versenyképességet befolyásoló tényezők területi eltérései, összehasonlítás készült a magyar térszerkezet kedvező és hátrányos helyzetéről európai összevetésben, javaslatok készültek a versenyképesség erősítését szolgáló programok tartalmára, a területfejlesztési szereplők feladataira, s ajánlások fogalmazódtak meg az Unió strukturális politikájának továbbfejlesztésére; az egységes európai gazdasági tér kohéziójának erősítésére.
	Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megalapozása
	Megbízó: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
	Témavezető: Faragó László
	A policentrikus fejlesztési modellt összeegyeztettük a település hierarchiával, és arra tettünk javaslatot, hogy a településeket ne önmagukban, hanem funkcionális városi térségekbe (FVT) szervezve együtt kezeljük. A FVT-ket a gazdaságban betöltött szerepük és az ellátott szolgáltatásoknak megfelelően négy szintbe soroltuk: budapesti metropolisz-térség, nemzeti (perspektivikusan nemzetközi) jelentőségű funkcionális nagyvárosi körzetek, regionális jelentőségű nagy- és középvárosi térségek, térségi szerepet betöltő kisvárosi térségek. A városok és falvak integrált fejlesztése érdekében javítani kell az elérhetőséget, biztosítani kell a hozzáférést, ami a közlekedés és az IKT szektor fejlesztését teszi szükségessé. Javaslatot tettünk arra, hogy miként lehet a funkcionális városi térségeket besorolni a jelenlegi fejlesztési rendszerekbe, milyen intézményi változások szükségesek, és milyen eszközöket kell e koncepció megvalósítása mellé rendelni.
	Az önkormányzati méretnagyság és a közszolgáltatások méretgazdaságossági kérdései, különös tekintettel a kisközségi önkormányzatok feladatellátási képességére
	Megbízó: NFT I. ROP 3.1.1.
	Pályáztató IH: Magyar Közigazgatási Intézet
	Témavezető: Kovács Katalin
	Az ország tíz kistérségében folytatott kutatás azt igazolta, hogy a kistelepülések által uralt erőtérben a települések közötti együttműködéseknek nincs alternatívája, ám nagy kérdés, hogy azok milyen területi (településközi/mikrotérségi vagy kistérségi) szinteken, milyen közszolgáltatásokra kiterjedően s milyen szerveződési elvek alapján működjenek. A vizsgálat rámutatott a magyarországi kistelepülési önkormányzati rendszert sújtó kedvezőtlen folyamatokra; a költséghatékonysági megfontolások túlsúlyára, a „reformok” társadalmi költségeket figyelmen kívül hagyó, kapkodó bevezetésére, a lépéskényszerben született együttműködések törékenységére. (A kötet borítójára kattintva letölthető a zárótanulmány.)
	Regionális Innovációs Stratégia a Dél-Dunántúlon (RIS)
	Megbízó: Európai Bizottság DG Enterprise
	Témavezető: Gál Zoltán
	A RIS célkitűzése az volt, hogy egy széles konszenzuson és egy hatékonyan működtetett, stabil intézményrendszeren nyugvó stratégia készüljön, amely hosszú távon (2010-ig tartó időszakra vonatkozóan) képes lehet arra, hogy az innovációt eszközül használva javítsa a régió versenyképességét. Az átfogó cél elérése érdekében a RIS-DD szektorális (kulturális ipar, egészségipar, környezeti ipar, élelmiszeripar és agrár-innováció, gépgyártás és elektronika, textil- és bőripar) célokat jelölt ki. A horizontális célok az RIÜ-NET intézményrendszer, az innováció finanszírozás módozatainak, és a szak- és továbbképzési rendszer kialakítását célozták.
	Területi közigazgatás és fejlesztési intézményrendszer
	Megbízó: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal
	Témavezető: Pálné Kovács Ilona
	A hazai kormányzati rendszer egyik súlyos deficitje a települési önkormányzati rendszer szerkezetéből adódik. A települési önkormányzatok elaprózottságának kezelésére létrejött kistérségi rendszer azonban csak részleges eredményeket hozott.A területfejlesztési politika, a területi integrációs funkciók gyakorlásának szűk keresztmetszete a gyenge, vertikálisan és horizontálisan egyaránt megosztott középszint. Miközben az elmúlt évtizedben egyre határozottabban fogalmazódott meg az önkormányzati régiók létrehozásának igénye, a reformfolyamat alig haladt előre. A középszinten kialakult intézményi burjánzás rontja a koordinációt, átláthatóságot, demokratikus deficitet, ellenőrizetlen elithálózatokat eredményezve. A területfejlesztési intézményrendszer, amelynek létrehozásával a kilencvenes évtizedben nemzetközileg elismert modernizációt hajtottunk végre, az uniós csatlakozást követően ellentmondásos helyzetbe került. Az uniós forrásokat kezelő intézményrendszer centralizációja, kutatásaink szerint rontotta a tervezés és forráselosztás minőségét, hatékonyságát, s egyben a regionalizmus társadalmi elfogadottságának esélyeit is. A magyar kormányzati rendszer centralizált maradt, így kevésbé alkalmas a helyi erőforrások bevonására, az uniós források hatékony felhasználására, csak formailag valósítja meg a civil és gazdasági szektorral való partnerséget.

Az Intézet alábbi kutatási programjaihoz, projektekjeihez kapcsoló információk, dokumentumok önálló honlapon jelennek meg:

Kiemelkedő kutatási programok az ezredfordulón

• Területi fejlődés és politikák az Európai Unió tagállamaiban
• A kelet-közép-európai regionális átalakulás; A Kárpát-medence régiói
• Magyarország térszerkezete, településhálózata, fejlesztési politikái
• Vidékfejlesztés
• Regionális versenyképesség és innovációk
• A területi közigazgatás és a regionális politika intézményrendszere
• Térségi fejlesztési stratégiák és koncepciók
• Nemzetközi együttműködésben folytatott kutatások

Területi fejlődés és politikák az Európai Unió tagállamaiban

Témák

A nyugat-európai regionális fejlődés hajtóerői

A fejlett piacgazdaságok regionális politikai eszköz- és intézményrendszere

Európai városok összehasonlító vizsgálata

Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikája

Fontosabb publikációk

Barsi Boglárka: A belga állam fejlődése. Az unitárius államtól a szövetségi államig. – Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 171–192. p.

Erdősi Ferenc: Európa közlekedése és a regionális fejlődés. Kommunikáció és regionális fejlődés Európában. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2000. 547 p. (Dialóg Campus Szakkönyvek, Studia Regionum, Területi és Települési Kutatások, 11.).

Erdősi Ferenc: Az összeurópai közlekedési hálózatok nagy infrastruktúra-programjainak finanszírozási kérdései. – Közgazdasági Szemle, 49. 2002. 5. 414-423. p.

Erdősi Ferenc: Gazdaságfejlesztő és/vagy környezetkímélő közlekedés? (Az Európai Unió közlekedéspolitikájának kihívásai). – Társadalom és Gazdaság Közép- és Kelet-Európában, 24. 2002. 1. 33-52. p.

Horváth Gyula (szerk.): A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 2000. 227 p.

Horváth Gyula: Az európai regionalizmus kihívásai és a magyar regionális politikai stratégia. In: Területfejlesztés és közigazgatás-szervezés (Megye, régió, kistérség). Szerk.: Glatz F., Összeáll.: Horváth Gy., Pálné Kovács I. Budapest: MTA, 2000. 57-89. p. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. IV. A területfejlesztési program tudományos alapozása).

Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban. Budapest: Osiris, 2001. 357 p. (Magyarország az Európai Unióban. Kézikönyvtár).

Horváth Gyula (szerk.): Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájának szabályozása. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 2001. 233 p.

Horváth Gyula: Decentralizáció és partnerség az Európai Unió strukturális politikájában. – Társadalom és Gazdaság, 25. 2003. 1. 169-187. p.

Illés Iván: A területfejlesztés pénzügyi eszközei az Európai Unióban és Magyarországon. – Közgazdasági Szemle, 49. 2002. 7-8. 677-698. p.

Illés Iván: Az Európai Unió regionális és vidékfejlesztési politikája 2006 után. – A Falu, 18. 2003. 3. 53-64. p.

Kovács, Katalin: The agricultural restructuring in Hungary 1990-2001. – Geographia Polonica, 76. 2003. 1. 55-72. p.

A kelet-közép-európai regionális átalakulás; A Kárpát-medence régiói

Témák

Regionális fejlődési folyamatok Kelet-Közép-Európában

Határ menti együttműködések

Az újonnan csatlakozott országok regionális politikája

A Kárpát-medence régiói

Fontosabb publikációk

Baranyi Béla (szerk.): A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-Alföldön. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 2001. 368 p.

Baranyi, Béla: Before Schengen – Ready for Schengen. Euroregional Organisations and New Interregional Formations at the Eastern Borders of Hungary. Pécs: Centre for Regional Studies, 2002. 38 p. (Discussion papers, 38.).

Baranyi, Béla: Euroregional organisations and formations on the eastern borders of Hungary. – European Spatial Research and Policy, 10. 2003. 1. 85-94. p.

Enyedi György: Europe Centrale. In: L’Europe et ses etats. Une gčographie. Eds.: A. Bailly, A. Frémont. Paris: Datar, 2000. 155-167. p.

Horváth Gyula: Regional policy and development in East-Central Europe. In: Cities and Regions in an Enlarging European Union. Ed.: R. Domański. Warszawa: Polish Academy of Sciences Committee for Space Economy and Regional Planning, 2002. 107-127. p.

Horváth Gyula (szerk.): Székelyföld. Budapest-Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, 2003. 452 p. (A Kárpát-medence régiói, 1.).

Illés Iván: Federalism and regionalism in Central and Eastern Europe. In: Federalism and Decentralization. Perspectives for the Transformation Process in Eastern and Central Europe. Eds.: J. Rose, Ch. Traut. Hamburg: LIT, 2001. 195-215. p. (George C. Marshall European Center for Security Studies, 2.).

Illés Iván: Federalizm i regionalizm v Central’noj i Vosztočnoj Evrope. In: Federalism i decentralizacija. Perspectivi processa preobrazovanij v Central’noj i Vosztočnoj Evrope. Red.: Rose, Ju., Ch. Traut. Moskva: Naučnaja Kniga, 2001. 313-344. p.

Illés Iván: Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Átalakulás, integráció, régiók. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2002. 362 p. (Dialóg Campus Szakkönyvek)((Studia Regionum)(Területi és Települési Kutatások, 19.).

Illés Iván: Borders and cross-borders co-operation in the countries of Central and South-Eastern Europe. – Südosteuropa, 51. 2002. 4-6. 289-302. p.

Nagy Erika–Turnock, David: Planning regional development: Promoting small settlements in a trans-frontier situation. – GeoJournal, 50. 2000. 255–271. p.

Nagy Erika: Fragmentation and centralisation: Transition of the retial sector in East Central Europe. – European Retail Digest, Templeton College, University of Oxford, March 2002. 41-45. p.

Nagy Imre: Cross-Border Co-operation in the Border Region of the Southern Great Plain of Hungary. Pécs: Centre for Regional Studies, 2001. 72 p. (Discussion Papers, 36.).

Nagy Imre-Dujmovics Ferenc: Verbász környezetvédelmi értékelése. In: A vajdasági városok környezet-egészségügyi értékelése az ezredfordulón. Szerk.: Nagy I., Dujmovics F. Újvidék: Atlantis Kiadó, 2003. 59-67. p.

Rechnitzer János: Cross-border co-operation in Hungary in the 1990s. In: Transformation in Hungary. Essay in Economy and Society. Eds.: P. Meusburger, H. Jöns. Heidelberg, New York: Physica Verlag, 2001. 355-382. p.

Rechnitzer János: Az országhatáron átnyúló regionális együttműködések sajátosságai. – Európai Közigazgatási Szemle, 2002. 1-2. 33-48. p.

Rechnitzer János – Grosz András – Csizmadia Zoltán: A magyar városhálózat tagozódása az infokommunikációs infrastruktúra alapján az ezredfordulón. – Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 145-163. p.

Váradi Monika Mária – Wastl-Walter, Doris – Veider, Friedrich: Bordering silence: border narratives from the Austro-Hungarian border. In: Living (with) Borders. Identity Discourses on East-West Borders in Europe. Ed.: U.H. Meinhof. Aldershot: Ashgate, 2002. 75-94. p.

Váradi, Monika Mária – Wast-Walter, Doris – Veider, Friedrich: Eine Grenze verschwindetNeue Chanchen durch die EU-Erweiterung? Das Beispiel der Mikroregion Moschendorf/Pinkamindszent. In: Föderalismus, Subsidiarität und Regionen in Europa. Baden-Baden: Europäisches Zentrum für Föderalismus-Forschung Tübingen, Nomos Verlag, 2003. 394-406. p. (Jahrbuch des Föderalismus, Bd. 4. 2003.).

Váradi, Monika Mária -Wast-Walter, Doris – Veider, Friedrich: Coping with marginality: to stay or to go. – Journal of Ethnic and Migration Studies, 29. 2003. 5. 797-817. p.

Magyarország térszerkezete, településhálózata, fejlesztési politikái

Témák

Magyarország területi gazdasági szerkezetének fejlődése

A településhálózat átalakulása

Fontosabb publikációk

Baráth Gabriella-Szirmai Viktória-Bognár Judit: Globalizáció és városfejlődés. – Társadalomkutatás, 21. 2003. 3. 249-274. p.

Baráth Gabriella-Szirmai Viktória-Molnár Balázs-Szépvölgyi Ákos: Globalizáció és térségi fejlődés. – Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 29-57. p.

Barsi Boglárka–Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban. – Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.

Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2002. 272 p. (Studia Regionum)(Dialóg Campus Szakkönyvek).

Barta Györgyi: Strong regional competition – weak co-operation. Attempts at „bottom up” co-operation and contradictions in governmental efforts in Hungary. – European Spatial Research and Policy, 9. 2002. 1. 5-20. p.

Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai. In: Munkaerőpiaci tükör 2003. Szerk.: Fazekas K. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2003. 144-158. p.

Barta Györgyi-Lőcsei Hajnalka: Vállalatok Budapest barnaövezetében. – Területi Statisztika, 6. 2003. 2. 107-120. p.

Beluszky Pál: The Hungarian urban network: historical perspectives. In: East-Central Europe and the Former Soviet Union. Environment and Society. Ed.: D. Turnock. London: Arnold, 2001. 51-70. p.

Beluszky Pál: A modernizáció területi különbségei a századelő Magyarországán. – Rubicon, 2001. 8-9. 27-32. p.

Beluszky Pál: The Spatial Differences of Modernisation in Hungary at the Beginning of the 20^th Century. Pécs: Centre for Regional Studies, 2002. 43 p. (Discussion papers, 37.).

Beluszky Pál: The transformation of the Hungarian urban network after 1990. In: Regional Challenges of the Transition in Bulgaria and Hungary. Ed.: Gy. Horváth. Pécs: Centre for Regional Studies, 2002. 27-48. p. (Discussion papers/special).

Beluszky Pál: Települések. In: Táj, település, régió. Szerk.: Enyedi Gy., Horváth Gy. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, 2002. 125-332. p. (Magyar tudománytár, 2.).

Beluszky Pál-Győri Róbert: „A város láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés”: Magyarország városhálózata a 20. század elején. – Korall, 11-12. 2003. május, 199-238. p.

Enyedi György (szerk.): Magyarország településkörnyezete. Budapest: MTA, 2000. 465 p. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián

Enyedi György: Hungary’s cities and regions at the milleneum. – The Hungarian Quarterly. 42. 2001. 161. 3-17. p.

Enyedi György-Horváth Gyula (szerk.): Táj, település, régió. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, 2002. 511 p. (Magyar tudománytár, 2.).

Enyedi, György: Social sustainability of large cities. – Ekistics, 69. 2002. 412, 413, 414. 142-145. p.

Enyedi György: Városi világ – városfejlődés a globalizáció korában. Pécs: PTE Közgazdaság-tudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, 2003. 25 p. (Habilitációs előadások, 4.).

Enyedi, György-Rechnitzer, János: Marginalization in the Hungarian urban network. In: Policies and Strategies in Marginal Regions. Summary and Evaluations. Eds.: Leimgruber, W., Majoral, R., Chul-Woo Lee. Aldershot: Ashgate, 2003. 187-197. p.

Keresztély, Krisztina: The Role of the State in the Urban Development of Budapest. Pécs: Centre for Regional Studies, 2002. 47 p. (Discussion papers, 39.).

Nagy Gábor: Knowledge-based development: opportunities for medium-sized cities in Hungary. – European Urban and Regional Studies, 8. 2001. 4. 329–339. p.

Nagy Gábor-Barta Györgyi-Bernek Ágnes: A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon. – Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173-190. p.

Rechnitzer János: The Features of the Transition of Hungary’s Regional System. Pécs: Centre for Regional Studies, 2000. 75 p. (Discussion Papers, 32.).

Rechnitzer János: A regionális politika az átmenetben és kapcsolódása az Európai Unióban alkalmazott elvekhez. In: Közgyűlési előadások 2000. május. IV. kötet. Szerk.: Glatz F. Budapest: MTA, 2001. 1551-1570. p.

Rechnitzer János: Az ipari park, mint a regionális politika eszköze. In: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. Szerk.: Buzás N., Lengyel I. Szeged: JATEPress, 2002. 77-92. p.

Rechnitzer János: A városhálózat az átmenetben, a kilencvenes évek változási irányai. – Tér és Társadalom, 16. 2002. 3. 165-183. p.

Szörényiné Kukorelli, Irén – Momsen, Janet H.: Gender and rural entrepreneurship in post-communist East and West Hungary. – Eastern European Countryside, 2002. 8. 109-118. p.

Timár Judit – Váradi Monika Mária: The uneven development of suburbanization during transition in Hungary. – European Urban and Regional Studies, 8. 2001. 4. 349–360. p.

Timár, Judit: Lessons from postsocialism: „What’s left for emerging critical geography to do in Hungary?” – Antipode, 35. 2003. 1. 24-33. p.

Timár, Judit: „Reform or revolution?” Soft critical geography in Hungary, with hard issues. – Environment and Planning D. Society and Space, 21. 2003. 2. 154-160. p.

Vidékfejlesztés

Témák

Falusi terek

Perifériák

Vidékfejlesztési eszközök és intézmények

Fontosabb publikációk

Bihari Zsuzsanna-Kovács Katalin: Concepts, Policies, Programs, and Institutions of Rural Development in Hungary. In: The Challenge of Rural Development in the EU Accession Countries. Third World Bank. FAO EU Accession Workshop. Sofia, Bulgaria, June 17-20, 2000. Eds.: Cs. Csaki, Z. Lerman. Washington, D.C.: The World Bank, 2001. 131-145. p. (World Bank Technical Paper, No. 504.).

Csatári Bálint: Az európai vidékiség és az Alföld. – Alföldi Tanulmányok 2000–2001. 18. 2001. 44–62. p.

Csatári Bálint: A vidékiségről általában és konkrétan. – Bárka, 10. 2002. 5. 88-94. p.

Csatári Bálint-Kiss Attila: Tanyakollégium 2002-2003. A tanyai átalakulás főbb jellegzetességei a Kiskunság felmért településein. (Első összefoglaló vázlat). Kecskemét-Lakitelek: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Lakitelek Népfőiskola, 2003. 20 p.

Csatári Bálint-Kovács András Donát: A Közép-Tisza menti lakosok véleménye az Európai Uniós csatlakozásról. – A Falu, 17. 2002. 2. 41-50. p.

G. Fekete Éva: Együtt! – De hogyan? Innovációk a kistérségi fejlesztésekben. Pécs-Miskolc: MTA Regionális Kutatások Központja, 2001. 194 p.

G. Fekete Éva: A magyar vidékfejlesztés gyakorlatának ellentmondásai. – A Falu, 17. 2002. 2. 15-19. p.

G. Fekete Éva-Baranyi Béla-Koncz Gábor: A roma szegregáció kutatásának területi szempontjai a halmozottan hátrányos helyzetű encsi és a sellyei-siklósi kistérségekben. – Kisebbségkutatás, 2003. 2. 344-362. p.

Kovács Katalin: Agricultural restructuring in Hungary and its social impacts. In: Transformation and Diversification of Rural Societies in Eastern Europe and Russia. Ed.: Ieda O. Sapporo: Slavic Research Center Hokkaido University, 2002. 247-270. p.

Kovács Katalin-Váradi Monika Mária: Kutyaszorítóban: tanyás kisgazdaságok, kertészvállalkozások és az uniós csatlakozás. In: Utak és útvesztők a kisüzemi agrárgazdaságban 1990-1999. Szerk.: Szilágyi M. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet, MTA Társadalomkutató Központ, 2002. 19-34. p.

Kovács, Katalin: The agricultural restructuring in Hungary 1990-2001. – Geographia Polonica, 76. 2003. 1. 55-72. p.

Kovács Teréz: Vidékfejlesztési politika. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2003. 284 p. (Dialóg Campus Szakkönyvek)(Területi és Települési Kutatások, 22.).

Kovács Teréz (szerk.): A vidéki Magyarország az EU-csatlakozás előtt. VI. Falukonferencia. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2003. 513 p.

Szörényiné Kukorelli Irén: Kistérségi információs központok szerepe a vidéki sikerekben. – A Falu, 18. 2003. 65-74. p.

Timár, Judit: Restructuring labour markets on the frontier of the European Union: Gendered uneven development in Hungary: In: Work, Employment and Transition: Restructuring Livelihoods in Post-Communism. Eds.: Rainnie, A., Smith, A., Swain, A. London: Routledge, 2002. 134-154. p.

Regionális versenyképesség és innovációk

Témák

Települések és régiók versenyessége

Sikeres települések és régiók

Regionális innovációs rendszerek

Fenntartható fejlődés és környezetpolitika

Fontosabb publikációk

Csatári Bálint: Az alföldi városok átalakulásának összetevői. In: Várossiker alföldi nézőpontból. Szerk.: Timár J., Velkey G. Békéscsaba, Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 55-77. p.

Dőry Tibor-Rechnitzer János: Regionális innovációs stratégiák. Budapest: Oktatási Minisztérium, 2000. 112 p.

Dőry Tibor: Vállalkozások innovációs tevékenysége a Közép-Dunántúlon. – Tér és Társadalom, 14. 2000. 2-3. 53-62. p.

Dőry Tibor: Az innováció kutatások megjelenése a regionális elemzésekben – az innováció regionális perspektívában. – Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 87–106. p.

Gál, Zoltán: Regional innovation development. In: Portrait of South Transdanubia: A Region in Transition. Eds.: Z. Hajdú, I. Pálné Kovács. Pécs: Hungarian Academy of Sciences Centre for Regional Studies, 2003. 118-128. p.

Dőry Tibor-Ponácz György Márk: Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban. – Tér és Társadalom, 17. 2003. 3. 165-181. p.

Erdősi Ferenc: Gondolatok a közlekedés szerepéről a régiók/városok versenyképességének alakulásában. – Tér és Társadalom, 16. 2002. 1. 135-159. p.

Fodor István: Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2001. 488 p. (Studia Regionum)(Területi és Települési Kutatások, 18.).

Fodor István: Környezeti válság és erkölcsi értékvesztés, avagy fenntartható fejlődés. In: In virtute spiritus. A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére. Szerk.: Stirling J. Budapest: Szent István Társulat, 2003. 226-248. p.

Fodor, István: Environmental protection in Hungary at the end of the 20^th century. In: Studies of Environmental Protection in the Carpathian Basin. Ed.: G. J. Halasi-Kun. Budapest: Hungarian Academy of Sciences Department of Earth Science, 2003. 352-375. p. (Pollution and Water Resources Columbia University Seminar Proceedings, 33-34, 1999-2003).

G. Fekete Éva: Innovációk a kistérségi fejlesztésben. – Tér és Társadalom, 15. 2001. 3-4. 39-53. p.

Horváth Gyula: A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben. – Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 203–231. p.

A területi közigazgatás és a regionális politika intézményrendszere

Témák

A decentralizáció

A magyar területfejlesztési politika

A területfejlesztés intézményrendszere

Területi tervezés, programozás

A területi közigazgatás új funkciói

A régió intézménye és feladatai

A területfejlesztés szereplőinek együttműködése

Regionális innovációs stratégia

Kistérségek

Fontosabb publikációk

Csatári Bálint-Kovács András Donát (szerk.): A nemzeti parkok helye és szerepe a területfejlesztésben. Kecskemét: MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, 2003. 150 p.

Csefkó Ferenc: Az államigazgatási – önkormányzati – területfejlesztési intézményrendszer összefüggései. In: Emlékkönyv Ádám Antal egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára. Szerk.: Petrétei J. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2000. 25-36. p. (Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata, 126.).

Csefkó Ferenc: A települések differenciált hatásköri rendje kialakításának elvi alapjai. – Magyar Közigazgatás, 50. 2000. 2. 66-82. p.

Csefkó Ferenc: A regionalitás jegyei a közigazgatás területi rendszerében. – A Falu, 15. 2000. 3. 21-30. p.

Dancs László-Baranyi Béla-Balcsók István: A polgármesterek térségi kötődéstípusainak vizsgálata az Észak-Alföld régióban. – Területi Statisztika, 42. 2002. 3. 253-270. p.

Faragó László: Szeletek a tervezés mélyrétegeiből. – Tér és Társadalom, 15. 2001. 3-4. 11-24. p.

Faragó László: A területi tervezés újraszabályozásáról. – Falu, Város, Régió, 2002. 3. 9-11. p.

Faragó László: A tér kép egy olvasata és a „területi” tervezés. – Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 19-40. p.

Hajdú Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2001. 334 p. (Studia Regionum)(Területi és Települési Kutatások, 17.).

Hajdú, Zoltán: Un millénaire d’administration régionale et locale en Hongrie. – Revue Geographique de l’Est, 43. 2003. 1-2. 15-22. p.

Hardi Tamás-Mezei István: A szlovák közigazgatás és területfejlesztés aszimmetriái. – Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 127-155. p.

Horváth Gyula: Decentralizáció és regionalizmus Európában. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, 2001. 62 p. (Habilitációs előadások, 3.).

Illés Iván: Régiók és regionalizáció. – Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 1–23. p.

Lados Mihály: Impacts of the enlargement on spatial planning in Hungary. – Forum Raumplanung, 2001. 2. 26–31. p

Pálné Kovács Ilona: Térszervezési stratégiák Magyarországon. In: Területfejlesztés és közigazgatás-szervezés (Megye, régió, kistérség). Szerk.: Glatz F., Összeáll.: Horváth Gy., Pálné Kovács I. Budapest: MTA, 2000. 29-56. p. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. IV. A területfejlesztési program tudományos alapozása).

Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. 2. átdolg. kiad. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2001. 303 p. (Területi és Települési Kutatások, 14.)(Studia Regionum).

Pálné Kovács Ilona: Regional Development and Governance in Hungary. Pécs: Centre for Regional Studies, 2001. 41 p. (Discussion Papers, 35.).

Pálné Kovács Ilona: Regionális fejlesztési politika, uniós csatlakozás és a magyar közigazgatás. – Európai Közigazgatási Szemle, 2002. 1-2. 49-66. p.

Pálné Kovács Ilona: Önkormányzatok és hatalommegosztás. In: Politika és politikatudomány. Szerk.: Gallai S., Török G. Budapest: Aula Kiadó, 2003. 315-347. p.

Pálné Kovács Ilona: A területi érdekérvényesítés átalakuló mechanizmusai. – Politikatudományi Szemle, 12. 2003. 4. 167-191. p.

Pfeil Edit: A településhálózat fejlesztésének helye az önkormányzati rendszer jövőjében. – Magyar Közigazgatás, 51. 2001. 3. 146–150. p.

Pfeil Edit: Önkormányzati finanszírozás és térségi szerepkörök. – Területi Statisztika, 4. 2001. 1. 3–22. p.

Pfeil Edit: Látlelet a megye alatti közigazgatási térről. – Magyar Közigazgatás, 52. 2002. 10. 619-630. p.

Somlyódyné Pfeil Edit: Önkormányzati integráció és helyi közigazgatás. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2003. 295 p. (Területi és Települési Kutatások, 21.).

Somlyódy Pfeil, Edit: Der Aufbau der lokalen Selbstverwaltung in Ungarn im kritischen Umbruch. – Der Donauraum, 43. 2003. 1. 79-89. p.

Somlyódyné Pfeil Edit: A városok helye és szerepe a kistérségi közigazgatási rendszer kialakulásában. – Magyar Közigazgatás, 53. 2003. 7. 413-423. p.

Somlyódyné Pfeil Edit: A partnerség jelentőségének növekedése a regionális és várospolitikában a nyolcvanas évektől napjainkig. – Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 17-38. p.

Szoboszlai, Zsolt – Murányi, István – Péter, Judit – Szarvák, Tibor: Civil Organisations and Regional Identity in the South Hungarian Great Plain. Pécs: Centre for Regional Studies, 2000. 102 p. (Discussion Papers, 33.).

Szoboszlai Zsolt (szerk.): Cigányok a szociális földprogramban. Budapest: Gondolat Kiadó, 2003. 292 p. (Szolnoki szociális műhely).

Térségi fejlesztési stratégiák és koncepciók

Nemzetközi

Reform of the Hungarian Regional Development Fund. Transformation of the regional development incentive system in Hungary

Regional development and policy in Hungary. Background Report for the OECD Country Report

Országos

Országos Területfejlesztési Koncepció

Területfejlesztési dokumentumok elkészítésének és felhasználásának tartalmi követelményrendszere

A területfejlesztési koncepciók és a programok összehasonlító elemzése

A területfejlesztési kutatások stratégiai koncepciójának tudományos megalapozása

Az OECD országjelentése

Vidékfejlesztési stratégia

Regionális szint

A régióépítés stratégiája Magyarországon

A regionális innovációs stratégiák szerepe a területfejlesztésben, a regionális innovációs stratégiák kidolgozásának modellje a Közép-dunántúli mintarégió mintáján

Regionális innovációs centrum-hálózat középtávú fejlesztési javaslata

Magyar-osztrák-szlovén hármas határ regionális fejlesztési stratégiája

A magyarországi Duna-völgy területfejlesztési koncepciója

Északnyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Közép-Dunántúl fejlesztési koncepciói

Az Észak-magyarországi régió egészségügyi stratégiája

A Budapest-Bukarest autópálya potenciális területfejlesztő hatásai

A Duna-Dráva Nemzeti Park és térsége fejlesztési koncepciója

Regionális Innovációs Stratégia a Dél-Dunántúlon

A Dél-dunántúli régió környezetvédelmi programja

Megyei fejlesztési koncepciók

Baranya

Bács-Kiskun

Csongrád

Fejér

Győr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Vas

Veszprém

Városfejlesztési koncepciók

Oroszlány

Paks

Pécs

Szekszárd

Szentgotthárd

Veszprém

Kistérségi, települési fejlesztési koncepciók

Szigetvár és térsége

Cserehát-Hernád-Bódva vidék kistérségi szociális felzárkóztatási programja

Keszthely-Hévíz településfejlesztési koncepciója

Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság komplex kistérségi fejlesztési stratégiája

A Szigetvári kistérségi agrárstruktúra és a vidékfejlesztési programja

Az Orosházi kistérség gazdaságfejlesztési koncepciója és programja

Paks város településfejlesztési koncepciója

Budapest városfejlesztési koncepciója

Kormányzati és üzleti stratégiák területi megalapozása

Integrációs Stratégiai Munkacsoport

Közúthálózat fenntartása

Államháztartási reform

Iparpolitika

Bankhálózat-fejlesztés

Privatizáció

Munkanélküliség

EU-s, PEA pályázatok

A Paksi Iparfejlesztési és Technológiai Centrum fejlesztési koncepciója

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN FOLYTATOTT KUTATÁSOK

Leonardo da Vinci program. E program (melyben 6 országból 8 partner vesz részt) célja a fenntartható vidékfejlesztés érdekében tananyagok kidolgozása, az európai tapasztalatok feldolgozása, képzések indítása (nyári akadémia, távoktatási kurzusok). Az intézet részt vesz az oktatásban és tananyagírásban. Kidolgozott két tankönyvet, kialakította a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszert, vezető szerepet vállalt az EUROACADEMY Association pán-európai szervezete létrehozásában (melynek elnöki tisztét egyik vezető kutatója tölti be).

A határmentiségtől az integrált határrégióig (Phare CBC). A projekt célja az osztrák-magyar határ menti térségek kapcsolatrendszerének áttekintése az elmúlt 15 évben és egy integrált (határ)régió kialakulásának fölvázolása a Magyarország uniós csatlakozását követő időszakban. A kutatás feltárja, hogy az osztrák-magyar határ menti térség milyen utat járt be az elmúlt másfél évtizedben a kezdődő együttműködésektől az integrált határrégió létrejöttének irányában, hol tart napjainkban ez a folyamat, s a csatlakozást követően milyen eszközök segíthetik, hogy a vizsgált térségek a társadalom és a gazdaság minden területét gazdagon átszövő együttműködési rendszerré, a mindennapok szintjén együtt élő, integrált (határ)régióvá váljanak.

Ecos-Ouverture program. A helyi közösségek bevonásával dolgoz ki új módszereket a vidéki turizmus fejlesztésére, figyelemmel a gazdaságfejlesztés és a környezeti értékek egyensúlyának megóvására. Az intézet a szükséges feltáró munka elvégzését követően négy magyarországi régióban próbálta ki a kidolgozott módszereket, melyet követően magyar/angol nyelvű könyvben foglalta össze a program eredményeit.

EXLINEA (Lines of Exclusion as Arenas of Co-operation: Reconfiguring the External Boundaries of Europe – Policies, Practices, Perceptions). A nemzetközi kapcsolatok és pályázati együttműködés fontos területét jelenti az EU 5-ös, ún. EXLINEA elnevezésű nemzetközi kutatási programban való részvételünk. Az intézet – mintegy nyolc ország jelentős kutatóhelyeinek társaságában – a határon átnyúló kapcsolatok kérdéseit vizsgálja a bővülő Európában. A tudományos együttműködés kutatja a nemzeti határokon átnyúló régióépítésben rejlő lehetőségeket Közép- és Kelet-Európában, figyelembe véve az EU jelenlegi és jövőbeni külső, ún. schengeni határai mentén zajló gazdasági-társadalmi és egyéb integrációs folyamatokat. A kutatásokban a finn-orosz, az észt-orosz, a moldáv-román, a görög-bolgár, a lengyel-német, az osztrák-magyar határszakaszok mellett fontos szerepet kap a magyar-román és magyar-ukrán határvidékek vizsgálata is.

ADAPT (5. FP, DG Research, görög, angol, ír, lengyel, portugál és magyar konzorcium). E kutatás témája az európanizálódás, a sokszintű kormányzás, és az intézményi alkalmazkodási, tanulási folyamat összefüggései a regionális és környezetvédelmi politikában. Az RKK feladata a regionális politika elemzése. A három éves kutatás során be kell mutatni a magyar regionális politika szabályozási, intézményi hátterét, az uniós támogatások rendszerét, s a mintául választott Dél-dunántúli régiót. A kutatás következő fázisában a regionális politika és gyakorlat formálódása, a tanulási folyamat, a társadalmi tőke, az alkalmazkodás kérdésköreit vizsgálja az intézet.

A Regionális Operatív Program ex-ante értékelése (szerződő partner a Research voor Beleid International – Leiden, Hollandia). A program tartalmazza az elkészült tervdokumentumok véleményezését, javaslatok készítését a módosításokra, kiegészítésekre, valamint – a helyzetértékelés és a SWOT értékelés után – a konzisztencia megteremtésére, a ROP hiányzó regionális dimenziójának kialakítására, továbbá a prioritásokra és intézkedések értékelésére.

ESPON 2. (European Spatial Planning Observation Network = Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat). Az előcsatlakozási alapok (Phare, Ispa, Sapard) felhasználásával, regionális hatásaival, valamint a regionális politika nemzeti rendszereinek összehasonlításával kapcsolatos kutatásban való részvételünket foglalja magában.

ESTIA-SPOSE (európai tér-területi mutatók és területi tervezés vizsgálati hálózatra irányuló intézkedések Délkelet-Európában). A projekt célja az integrált területfejlesztéshez és tervezési stratégiákhoz való hozzájárulás Délkelet-Európa minden országában. A munka a következő fő feladatokat foglalja magába: közös területi mutatórendszer (TIS) létrehozása, mely a közös elemzések és értékelések alapja lehet ezeknek a mutatóknak a felhasználása megegyezés szerinti pilot alkalmazásokra (PAI) kiválasztott szektorokban és területeken, közös területi tervezési vizsgálati platform (SPOP) létrehozása, bevonva Délkelet-Európa nem tag és nem tagjelölt államait is.

Regionális Innovációs Stratégia. A Dél-dunántúli régióban az Európai Bizottság támogatásával 2002 novemberében megkezdődött program. A megbízást a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a DTI, az ír Shannon Development, illetve a Yorkshire & Humber Regional Technology Network angol fejlesztési társaság alkotta konzorcium kapta. A RIS célkitűzése, hogy széles konszenzuson nyugvó stratégia készüljön, amely képes lehet arra, hogy a régiót az innováció által vezérelt fejlődési pályára állítsa. A RIS szemléletet, gondolkodást kíván formálni, hogy a gazdaság szereplői megtalálják az együttműködés formáit. A program első két fázisában kiválasztásra kerültek a régió gazdaságában meghatározó ágazatok és megalakultak az egyes szektorális munkacsoportok és elkészült a Regionális Innovációs Stratégia cél- és prioritásrendszere. Megfogalmazódtak horizontális, az összes ágazatot érintő problématerületek is, horizontális prioritások. A kutatások három munkacsoportban folynak: innovációs intézményrendszer koordinált modelljének kialakítása és fejlesztése, innováció finanszírozás, a piaci igényeknek megfelelő szak- és továbbképzési rendszer kialakítása.

A KUTATÁSOK FŐ MEGRENDELŐI ÉS TÁMOGATÓI

• Nemzeti Kutatási-Fejlesztési Program
• Országos Tudományos Kutatási Alap
• Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások
• Akadémiai Kutatási Pályázat
• „Magyarország az ezredfordulón” stratégiai kutatási program
• Miniszterelnöki Hivatal
• Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
• Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
• Informatikai és Hírközlési Minisztérium
• Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
• Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
• Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
• Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron,
  Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas és Veszprém megyék önkormányzatai és területfejlesztési társulásai
• Kistérségi társulások
• European Commission, Directorate-General XVI
• Phare Action for Co-operation in the Field of Economics
• Phare Regional Development Programme for Hungary
• PHARE (CBC, Interreg)
• TEMPUS
• Világbank
• Sasakawa Foundation
• Audi Hungaria Kft