ltók. hiszen a határrégióban a nyolcvanas évek végére soha nem látott mértékben felélénkültek a gazdasági, társadalmi, politikai, intézményi és termézetesen a személyek közötti kapcsolatok, s azok egyre sokoldalúbb struktúrákat alkottak, miközben a pozitív és a negatív hatások egész sorozatát indukálták.

A nyolc tanulmány megkísérli átfogni az osztrák-magyar határrégió jellemőit. A felvezető tanulmánya határ menti együttműködések rendszerét vizsálja Európában és Magyarországon (Rechnitzer János). Az osztrák-magyar határtérség változásának főbb irányainak, azok tartalmi és formai kereteinek felvillantása után (Rechnitzer János) alapos értékelést olvashatunk a határ menti térségekről, mint élettérről, s annak változásáról az ott élők véleménye lapján (Nárai Márta). Bemutatjuk az egyének és közösségek megítélését a határról és a másik oldalról (Hardi Tamás), értékeljük a sajtóban kialakított képeket a szomszédokról (Izsák Éva). A gazdasági blokkban nem a szokásos elemzéseket találjuk meg, hanem a határ menti vállalkozások jövőképének alakulását (Dőry Tibor), a kisvállalkozások, s különösen a nők által vezetett szervezetek alkalmazkodásába és gondjaiba kalauzoljuk el az olvasót (Szörényiné Kukorelli Irén), végül a munkaerőpiac sajátosságait tárjuk fel két határ menti megye példáján (Csapó Tamás).

E tanulmánykötetet hasznosan forgathatják a határrégiókban élők, e sajátos területi szerkezettel foglalkozók, a helyi. területi, de az országos politikusok és mindazok, akiket érdekel a hazai térszerkezet átalakulása, illetve annak hatása a különféle területi dimenziókban. A kötet megjelenését és az ahhoz kapcsolódó kutatásokat a PHARE CBC program támogatta, illusztrálva ezzel, hogy a regionális tudomány is hozzájárulhat a határrégió alakításához a jelenlegi folyamatok regisztrálásával és a jövőbeli trendek felvázolásával.

 

Kapcsolódó fileok