A területi kutatások fontos része a határmentiség kérdése, az államhatárok elválasztó és összekapcsoló szerepének vizsgálata. A jelen kötetek a magyar és a szomszédos országok határ menti régióinak együttműködési struktúráival, társadalmi-gazdasági fejlődésüket segítő stratégiákkal foglalkoznak. Az elemzések kiterjednek az osztrák, szlovák, ukrán, román és szerb határ menti területekre.
 |
HATÁROK ÉS VÁROSOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Hardi Tamás – Hajdú Zoltán – Mezei István
Győr – Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, 2009, 374 p.
ISBN 978 963 9899 08 7
Tartalom.pdf |
Könyvünk a városállomány átalakulását vizsgálja a Kárpát-medencében a 20. században keletkezett államhatárok és állami terek szempontjából. Elméletben tisztázza a határnak, mint térbeli jelenségnek a szerepét a földrajzi tér alakításában, valamint a határ, a határváltozások hatását a városokra és a városhálózatra. Bemutatjuk a városállomány, a vonzáskörzetek átalakulását a Kárpát-medencében, az egyes szomszédos államokban és térségekben, különös tekintettel a határok mellé került városok eseteire. Elemezzük, hogyan hatott a határok meghúzása az államok közigazgatási és terülefejleszési politikája a városállomány fejlődésére, s milyen új lehetőségeket és nehézségeket teremt városaink és a bennük élők számára egyes határszakaszaink „kinyitása”, ill. mások elválasztó szerepének erősödése.
 |
VÁROSOK SZLOVÁKIÁBAN ÉS A MAGYAR HATÁR MENTÉN
Mezei István
Somorja – Pécs, Fórum Kisebbségkutató Intézet, MTA Regionális Kutatások Központja,
2008, 175 p.
ISBN 978 80 89249 18 3
Tartalom.pdf
|
Ajánlhatnám ezt a könyvet a gyermekeimnek, mondván, kíváncsian várom, vajon ők hogyan értelmezik a körülöttük lévő világot, hiszen minden generáció kötelessége a kíváncsi reagálás. Ajánlhatnám ezt a könyvet nagyívű gesztussal a Kárpát-medencében élőknek, hiszen olyan viharos átalakulásokon mentünk keresztül mindannyian, és kötelességünk erről beszélni. A magyarországi dolgozatok többsége a történelmi eseményekre összpontosít, és arra a következtetésre jut, hogy nagyhatalmi játszmák kereszttüzében lettünk vesztesek. Ebben nagy igazság van. A szomszéd népek a magyar politika elnyomó természetére vezetik vissza a határváltozásokat, ebben viszont aligha van nagy igazság, legfeljebb kicsi, amennyi a propagandához szükséges. Arra gondoltam, hogy más szemmel nézek körül és honfoglalásként értelmezem a szlovák államiság megjelenését, mert ennyi év után mérleget kell vonni. Mi lett azzal a soknemzetiségű, sokkultúrájú országrésszel, amit mi Felvidéknek mondunk? Mi lett azzal a soknemzetiségű, sokkultúrájú városállománnyal, amiről oly sok regényes írás szól? A dolgozat a réginek és az újnak az összevetésévei indul, hogy bemutassa a megváltozott viszonyokat, és elsősorban a városok változására figyel, majd zárásként az együttműködés végre újból benépesülő tereit járja be.
 |
MAGYAR-UKRÁN HATÁRRÉGIÓ – EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLSŐ HATÁRÁN
Szerkesztette: Baranyi Béla
Debrecen, MTA Regionális Kutatások Központja, 2008, 207 p.
ISBN 978 963 9052 90 1
|
A tanulmánykötet a határmentiség, a határon átnyúló kapcsolatok, a határforgalom és a határőrizeti rend kérdéseivel foglalkozik, szoros összefüggésben az európai integrációs folyamatokkal és a schengeni külső határok új funkcióival. Az uniós csatlakozás után 2004. május l-jét követően ugyanis kiteIjedt területek kerültek az Európai Unió külső határára a 137 km hosszúságú magyar-ukrán határszakasz mindkét oldalán. Ilyen körülmények között tehát a területi tudományok módszereivel számba kell venni a határ menti periférikus peremterületek gazdasági-társadalmi felzárkóztatásának a lehetőségeit, regionális kutatási szinten is felkészülve az EU-integráció kihívásaira, a „schengeni határvonással” együtt járó helyzet kezelésére. A teIjeszkedő Európa új schengeni határai mentén öröklött vagy újratermelődő problémák és feszültségek enyhítése, a határforgalom feltételeinek javítása, a határszakasz átjárhatóságának biztosítása ugyanis Magyarország és Ukrajna számára kölcsönösen fontos tudományos, gazdasági-társadalmi-kulturális és külpolitikai érdek. A „periféria perifériájára” szorult magyar-ukrán határsáv megismerését és fejlesztését szorgalmazó elemzések, az empirikus vizsgálatokon nyugvó alapkutatások a jövőt tekintve elősegíthetik, hogy kedvező megoldások születhessenek a Schengen utáni helyzet hátrányos következményeinek a minimalizálására, sőt ellensúlyozására. Ezért lehet gyakorlati szempontból is fontos a határon átnyúló kapcsolatok új dimenzióinak és perspektíváinak a komplex bemutatása.
 |
HATÁRKONSTRUCIÓK MAGYAR-SZERB VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN
Szekesztette: Timár Judit
Békéscsaba, MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztály,
2007, 127 p.
ISBN 978 963 87155 1 7
Tartalom.pdf |
Az 1990-es évektől az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet fordít a határon átnyúló együttműködések támogatására, mind az uniós külső határon, mind az EUtagországok határ menti térségében. A belső európai határrégiók fejlesztését célzó INTERREG program mintájára 1995-ben – Ausztria csatlakozásakor – indult el a PHARE CBC-program Magyarországon. Kezdetben a magyar-osztrák határtérségben alakultak ki a közös fejlesztések, majd a határ menti programokba bekapcsolódtak a román, szlovák, szlovén határrégiók, végül a magyar-horvát, magyar-ukrán és a magyar-szerb határszakaszok.
A vajdasági településekkel, civil szervezetekkel az együttműködés intenzitásának a fokozásában a fordulatot – a délszláv politikai helyzet relatív normalizálódása után – a 2003. évi PHARE Magyarország-Szerbia és Montenegró Kísérleti Kisprojekt Alap jelentette. E program keretében közel 600 ezer eurós keretből 17 projektet támogatott az Unió. A projekteknél alapkövetelmény volt a határon átnyúló hatás és a határ menti együttműködés. A kísérIeti kisprojekt-alap fő eredményeit az üzleti kapcsolatok fejlesztése, az ivóvízminőség javításának elősegítése és a határtérségben élő népesség hagyományainak, kultúrájának a megőrzése terül etén lehetett érzékelni. A nyertes projektek megvalósítása 2006 őszén fejeződött be a résztvevők megelégedettségéveI.
 |
UNIRÉGIÓ – EGYETEMEK A HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN
Szekesztette: Rechnitzer János – Smahó Melinda
Pécs – Győr, MTA Regionális Kutatások Központja, 2007, 127 p.
ISBN 978 963 06 2629 3
Tartalom.pdf
|
Az egyetemek és főiskolák egyre növekvő mértékben – nemcsak az ott tanuló hallgatói tömegek, hanem a szellemi kapacitások koncentrációja révén is – hatnak a regionális fejlődésre. Egy-egy felsőoktatási központban – az új gazdasági és fogyasztási bázisok mellett – jelentős tudásbázisok koncentrálódnak, amelyek a települések, de az egész nagyrégió jövőbeli helyzetét is meghatározhatják.
A regionális fejlődés speciális esetét jelentik a határtérségek fejlődési folyamatai. Magyarország európai uniós tagságával megváltozik a felsőoktatási képzések iránti kereslet, a magyar hallgatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy más európai felsőoktatási intézményekben folytassák tanulmányaikat. Ennek következtében megnő az érdeklődés az osztrák, mindenekelőtt a határrégióban lévő intézmények iránt. Megfelelő stratégia hiányában különösen a határ közelében fekvő magyar egyetemek, főiskolák vannak kitéve a határon túli osztrák intézmények elszívó hatásának.
Az Unirégió projekt keretében végzett empirikus vizsgálatok elsőként elemzik az osztrák-magyar határrégió (Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) felsőoktatási és tudományos kapacitását, azok együttműködési lehetőségeit. A projekt eredményeinek értékelése új lehetőségeket nyújt a kapcsolatok szélesítésére, azok tartalmának bővítésére. A határrégióban a tudásbázisok átgondolt összekapcsolásával, azok kohéziójának megteremtésévei és szervezésével új fejlesztési erőforrásokat nyerhetünk, amelyek egy közép-európai tudásrégió kialakulásának alapját jelenthetik.
 |
KÖZELÍTÉSEK: A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KUTATÁSOK ÉS A MEZŐGAZDASÁG REGIONÁLIS KÉRDÉSEI AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI PEREMÉN
Szekesztette: Baranyi Béla
Debrecen: MTA Regionális Kutatások Központja, 2005, 569 p.
ISBN 963 9002 50 7
Tartalom.pdf |
A magyar tudományosság két fontos intézménye, az MTA Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) és a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum (DE ATC) között a területi (regionális), valamint az agrár- és vidékfejlesztési tudományok kapcsolatainak szorosabbra fűzése céljából 2001 májusában példaértékű együttműködési megállapodás aláírására került sor. Az elméleti és módszertani szempontokból egymáshoz számos területen szoros szálakkal kötődő két tudományterület képviselői – eleget téve az európai uniós kihívásoknak – szövetkeztek annak érdekében, hogy a modern regionalizáció és regionalizmus szemszögéből még sokoldalúbban tudják elvégezni tudományos igényű vizsgálataikat, mindenekelőtt az északkelet-magyarországi térségre vonatkozóan, közelebbről pedig az Észak-alföldi régió terület- és vidékfejlesztési kutatási témákban, különös tekintettel a határmentiséget, a határon átnyúló kapcsolatokat, a külső- és a belső perifériákat és az agrárgazdálkodás számos sajátosságát illetően.
Az utóbbiak szellemében a közös kutatómunka átfogja az agrárvertikum valamennyi területét, miután a DE ATC az országos prioritások mellett különösen hangsúlyt fektet a regionális problémák megoldására, amelyet a kelet-magyarországi régiók elmaradottsága és az ország fejlettebb térségeihez való felzárkóztatásának az igénye különösképpen indokol. Részben ezért is bővítette a korábbi Földművelési Tanszék a profilját, s ennek jegyében jött létre a Földművelési és Területfejlesztési Tanszék, illetve a tanszékhez szorosan kapcsolódva az önálló MTA-DE Földműveléstani és Területfejlesztési Kutatócsoportja. A DE-ATC alapvető törekvéseinek megfelelően jelentős szakmai, infrastrukturális és szellemi bázisára támaszkodva érthető módon elsősorban Kelet-Magyarország, illetve szúrégiója, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye felemelkedését szolgáló agrárstruktúrák és vidékfejlesztési programok kidolgozásában és azok megoldásában kíván részt venni.
 |
AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLSŐ HATÁRÁN: EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MAGYARORSZÁG KELETI ÁLLAMHATÁRAI MENTÉN
Szekesztette: Baranyi Béla
Debrecen: MTA Regionális Kutatások Központja, 2005, 171 p.
ISBN 963 9052 47 7
Tartalom.pdf
|
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja által gondozott legújabb kötet fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik. A határokkal, határmenti régiókkal és a határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos ismereteket alapvetően befolyásolják ugyanis azok a geopolitikai történések, amelyek az új Európa külső és belső határainak létrejöttét kísérték és kísérik. Közismert, hogy 2004. május 1 je jelentős mérföldkő volt az európai bővítési folyamatban: nyolc közép- és kelet-európai állam valamint Málta és Ciprus csatlakoztak az Európai Unióhoz. Rajtuk kívül előreláthatólag már 2007-ben egy újabb bővítésre is sor kerül, hiszen Románia és Bulgária is az Unió előszobájában várakozik a bebocsátásra. Az együttműködés – különösen annak regionális és lokális határon átnyúló formáinak – szemszögéből vizsgálva az Unió bővítése, a vízumokra és a határon átnyúló mobilitásra vonatkozó schengeni kritériumok bevezetése, csakúgy, mint az új „partnerség” kialakítása Ukrajnával és más szomszédos országokkal mind-mind egy gyorsan változó tágabb geopolitikai kontextusban értelmezhetők. Ahogy az Európai Unió új tagállamokkal bővül, és ezáltal külső határai fokozatosan átalakulnak, olyan társadalmi-gazdasági és politikai átalakulás zajlik a határok mentén, amely nemcsak új területfejlesztési lehetőségeket vet fel, de lehetséges új problémákra és feszültségekre is rávilágít. E párhuzamos folyamatok kapcsán a témával behatóan foglalkozó szakemberekben számos kérdés merül fel, amelyek közül az egyik legfontosabb az, hogy miként zajlik a határok sokféleképpen értelmezhető átstrukturálódása.
 |
LEHET-E HÁROM ARCA E TÁJNAK? TANULMÁNYOK A DÉLKELETI HATÁRRÉGIÓ ÚJRASZERVEZŐDŐ KAPCSOLATAIRÓL
Szekesztette: Nagy Imre – Kugler József
Békéscsaba – Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, 2004, 286 p.
ISBN 963 216 278 1 |
Napjainkra egyre világosabbá válik, hogy a területi folyamatok nem állnak meg az országhatároknál. A gazdaság átlépi az egyre könnyedebbé váló határokat, vagy éppen megáll az elzártságot hirtelen erősítő nemzeti intézkedések következtében, aztán ismét lendületre kap. A társadalmak, a helyi és a térségi közösségek leküzdik az erős központosítás igáit, s rájönnek, hogy a szomszédban, a másik országban is kínálnak sajátos szolgáltatásokat. vagy az emberek hasonlóan gondolkodnak, akariák a kapcsolatokat, a közös akciókat. A kömyezet szerepének felértékelödése már évtizedek óta tart, s éppen az elzártság teremtett számos esetben kedvező alkalmat a környezeti állapot megóvására. amit aztán napjaink mohó igényei lerombolni kívánnak.
A határok szabta történelmi, földrajzi régiókban tehát elindult valami érzékelhető változás a kilencvenes évek elejétől. Ennek a folyamatnak az erőssége, intenzitása más és más az ország különböző vidékein. A nyugati végeken gyorsabb. sokszínűbb. s egyben a területi folyamatokat határozottabban befolyásoló fejlesztések indultak meg, s zajlanak még napjaínkban is. Nemcsak a gazdasági lehetőségek által kedvezően formált tér jellemezte Nyugat-Pannóniát, hanem az is, hogy itt nem sújtott mélyen a történelem, nem konzerválták annak vélt vagy valós hatásait újonnan formált államok. helyüket kereső friss nemzeti identitások. S hozzájárult a lüktetőbb együttműködéshez. hogy az elmúlt évtized közepén európai uniós források jelentkeztek, a gazdasági szereplők pedig jobban követték az új kihívásokat, megtanultak alkalmazkodni. az intézményrendszert formálók személyes élménnyel rendelkeztek a nyugati világról, s nem utolsósorban nyitottabb volt a hatalmi elit az együttmüködésekre.
 |
A HATÁRMENTISÉG KÉRDŐJELEI AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN
Szerkesztette: Baranyi Béla
Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 2001, 368 p.
ISBN 963 9052 20 5
Tartalom.pdf
|
A határmentiség és a határon átnyúló kapcsolatok kutatásának időszerűsége ma már több mint nyilvánvaló, különös tekintettel a jelenben zajló európai integrációs folyamatokra. A kérdéskör aktualitását növeli, hogy az európai egyűttműködést és egyesülést a múltból öröklött terűleti-etnikai problémák nehezítik Közép-Kelet-Európa politikai államhatárai mentén. A globalizációs és integrációs tendenciák jelentős akadályai azok, a főként a rendszerváltó kelet-európai országokat övező határszakaszok, amelyek mentén rendezetlen gazdasági-társadalmi-etnikai kérdések halmozódtak fel mind a mai napig. Aligha véletlen, hogy ma már egyre több kutató és tudományos műhely foglalkozik a határmentiség és a határon átnyúló kapcsolatok kutatásával. Az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugatmagyarországi Tudományos Intézetében több mint tíz esztendeje kezdődtek meg a határ menti egyűttműködésekkel foglalkozó kutatások, főként az osztrák-magyar, s részben a magyar-szlovák kapcsolatok elemzése céljából.Az elmúlt évek örvendetesen gyarapodó szakirodalma összességében ma már egyre inkább azt a modem felfogást képviseli, hogy a határ menti fekvés a társadalmi-gazdasági fejlődést illetően, önmagában nem jelent szűkségszerű hátrányt, sőt számos esetben (pl. Nyugat-Európában) kifejezetten előnyös is lehet. Úgy tűnik, hogy ez az álláspont lassan-lassan kiterjeszthető a volt szocialista országok államhatárai mentén kialakuló, erősödő kapcsolatokra és egyűttműködésre, különösen ami a jövőt illeti. Ezt a felfogást kívánják alátámasztani a határkutatásokban jártas, népes szerzőgárda (Balcsók István, Baranyi Béla, Csordás László, Dancs László, Grasselli Gábor, Kovács Csaba, Mező Barna, Nagy Imre, Süli-Zakar István és Szarvák Tibor) tanulmányai is. Északkelet-Magyarország magyar-román és magyar-ukrán határtérségei tudományos vizsgálatának eredményeit reprezentáló jelenlegi kötet remélhetően hasznos szakmai információkkal és tanulságokkal szolgál majd minden érdeklődő számára.
 |
ELVÁLASZT ÉS ÖSSZEKÖT – A HATÁR. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK AZ OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TÉRSÉGBEN
Szerkesztette: Nárai Márta – Rechnitzer János
Pécs – Győr: MTA Regionális Kutatások Központja, 1999, 307 p.
ISBN 963 9052 13 2
Tartalom.pdf
|
A nyolc tanulmány megkísérli átfogni az osztrák-magyar határrégió jellemőit. A felvezető tanulmánya határ menti együttműködések rendszerét vizsálja Európában és Magyarországon (Rechnitzer János). Az osztrák-magyar határtérség változásának főbb irányainak, azok tartalmi és formai kereteinek felvillantása után (Rechnitzer János) alapos értékelést olvashatunk a határ menti térségekről, mint élettérről, s annak változásáról az ott élők véleménye lapján (Nárai Márta). Bemutatjuk az egyének és közösségek megítélését a határról és a másik oldalról (Hardi Tamás), értékeljük a sajtóban kialakított képeket a szomszédokról (Izsák Éva). A gazdasági blokkban nem a szokásos elemzéseket találjuk meg, hanem a határ menti vállalkozások jövőképének alakulását (Dőry Tibor), a kisvállalkozások, s különösen a nők által vezetett szervezetek alkalmazkodásába és gondjaiba kalauzoljuk el az olvasót (Szörényiné Kukorelli Irén), végül a munkaerőpiac sajátosságait tárjuk fel két határ menti megye példáján (Csapó Tamás).
E tanulmánykötetet hasznosan forgathatják a határrégiókban élők, e sajátos területi szerkezettel foglalkozók, a helyi. területi, de az országos politikusok és mindazok, akiket érdekel a hazai térszerkezet átalakulása, illetve annak hatása a különféle területi dimenziókban. A kötet megjelenését és az ahhoz kapcsolódó kutatásokat a PHARE CBC program támogatta, illusztrálva ezzel, hogy a regionális tudomány is hozzájárulhat a határrégió alakításához a jelenlegi folyamatok regisztrálásával és a jövőbeli trendek felvázolásával.
 |
A NYITOTT HATÁR. A GAZDASÁGI ÉS SZELLEMI ERŐFORRÁSOK INNOVÁCIÓORIENTÁLT FEJLESZTÉSE AZ OSZTRÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓKBAN
Szerkesztette: Rechnitzer János
Pécs – Győr: MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Dunántúli Osztály, 1990, 196 p.
ISBN 963 8371 54 4
Tartalom.pdf |
Burgenland és Nyugat-Dunántúl történelmileg összetartozó régiók, fejlődésükben számos azonosság mutatható ki, de ugyanilyen, vagy talán még nagyobb számban alakultak ki az elmúlt fél évszázadban a különbségek is. Sokoldalú vizsgálatokkal kísérelte meg az Österreichisches Institut für Berufsbildungsforschung (ÖIBF) és az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-dunántúli Osztálya (Győr) feltárni a két határmenti térség jelenlegi gazdasági és foglalkoztatási szerkezetében ezen azonosságokat és eltéréseket. Törekedtünk arra, hogy az elemzéseinkben azokat a tényezőket emeljük ki, amelyek hordozzák a két régió megújítását, kiinduló pontok lehetnek egy innovációorientált, országhatárokon átnyúló együttes fejlesztési és együttműködési program további kiszélesítéséhez.
A két régiónak és az azokat alkotó államigazgatási egységeknek a példamutató együltműködése már az elmúlt évtizedekben kialakult. Ezeknek a sokoldalú kapcsoIatoknak a Kelet-Közép-Európában és azon belül is Magyarországon megindult alapvető politikai és gazdasági változások új dimenziót adhatnak. Kutatásainkat már erre a nyitott szellemű, vasfüggönytől és politikai korlátoktól mentes szemléletére lalapítottuk, azonban nem vonatkoztathaltunk el a két régió – és természetesen a két ország – sajátosságaitól.
Az osztrák-magyar kapcsolatok jelentős hagyományokkal rendelkeznek, ebben a határ menti térségeknek a szerepe meghatározó volt, mivel közvetítették, segítették, és számos esetben serkentették az országok közötti együltműködéseket. Alapvető változás figyelhető meg ezen kapcsolatokban az elmúlt években, erősödött a magán vagy társadalmi érintkezések száma, megváltozott azok minősége, így a gazdaság szférájában is előtérbe kerültek az intenzív egymásraépülések, az integrációk.
