2026. január 28–30. között, a Budapesti Corvinus Egyetemen és az ELTE KRTK társszervezősége mellett került megrendezésre a 8. Geography of Innovation (GeoInno2026) konferencia. Saint-Étienne, Utrecht, Toulouse, Barcelona, Stavanger, Milánó és Manchester után Budapest első kelet-közép-európai helyszínként csatlakozott a kétévente megrendezésre kerülő konferencia helyszíneinek rangos listájához.
A konferencia fő célja, hogy a gazdaságföldrajz, regionális tudomány, a gazdaságtudományok, a szociológia, a hálózatkutatás, a politológia és a tervezéstudomány innovációföldrajzával foglalkozó vezető kutatói számára lehetőséget biztosítson az eszmecserére, a legújabb kutatási ötletek bemutatására, valamint az innovációföldrajzával kapcsolatos trendek megvitatására. A konferencia sajátossága, hogy egy alulról jövő kutatói kezdeményezésből indult ki, és mára az innovációföldrajzzal foglalkozó szakemberek vezető európai fóruma lett.
A Geography of Innovation konferencia egyik fő misszióját hangsúlyozta Kollár László, az MTA főtitkára, aki a nyitófogadáson a 200 éves intézmény nevében köszöntötte a jelenlévőket, beszédében kiemelte, hogy a kutatóknak nagy felelősségük van abban, hogy az innovatív megoldások valóban az emberek érdekeit szolgálják.
Ezen belül két kulcsfontosságú feladatot emelt ki: a kutatóknak fel kell térképezniük, hogyan illeszkedik a tudományos és technológiai fejlődés az élet különböző területeihez, másrészt a tudományos és technológiai haladás során mindvégig etikusnak kell maradniuk.
A konferencián három plenáris előadás hangzott el (a szervezők eredetileg négyre tervezték, de Lars Coenen, a bergeni Nyugat-Norvégiai Egyetem professzora végül nem tudta megtartani előadását).
Beata Javorcik, az Oxford Egyetem professzora és az Európai Újjáépítés és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásmechanizmusáról beszélt különböző nézőpontokból, és felvázolta, hogy a szankciók a várakozástól eltérő folyamatokat indítottak el.
Luisa Gagliardi, a milánói Bocconi Egyetem docense, a vállalkozói aktivitás mikroföldrajzáról tartott előadást, bemutatva, hogy mely társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják a vállalkozói tevékenység térbeli eloszlását egy városon belül. Ez a megközelítés segít megérteni, hogyan alakulnak innovációs és start-up központok a városokon belül, és mely kulcstényezők alakítják a városi vállalkozói ökoszisztémákat.
Lee Fleming, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora, pedig a Marshall-i agglomerációs externáliák elméletének működési mechanizmusait illusztrálta a szabadalmak feltalálóinak jelenlétén, földrajzi megoszlásukon és kapcsolataikon keresztül, különös figyelmet fordítva a tudásátadás okozati hatásaira. A feltalálók földrajzi megoszlásának egyenlőtlenségeit tovább gondolva pedig rámutatott arra, hogy a feltalálók koncentrálódása (klaszteresedése) milyen előnyökkel és adott esetben hátrányokkal járhat a szabadalmak számát és újdonságtartalmát illetően.
A plenáris előadások mellett a konferencia három panelbeszélgetés szekciója is számos érdeklődőt vonzott. Az első beszélgetés középpontjában a stratégiai autonómia és az ipari innovációk álltak, melyeket európai és globális példákon keresztül világítottak meg a meghívott előadók. A második beszélgetésen a mesterséges intelligencia szerepét vizsgálták az innovációban, ahol nemcsak kutatók, hanem a magánszféra és az innovációs intézmények képviselői is részt vettek. A zárónapon zajlott harmadik panel arról szólt, hogy az innováció árnyoldalai miként jelennek meg. A beszélgetők kiemelték, hogy bár a vizsgálatok többsége az innováció pozitív társadalmi-gazdasági hatásaira fókuszál, ugyanakkor fontos hangsúlyozni az esetleges kockázatokat és árnyoldalakat is.
Szintén a frekventált programok között szerepelt egy workshop, amelynek az ELTE KRTK adott otthont. Az esemény a konferencia mintegy felvezetőjeként az innovációföldrajzi kutatások feltörekvő ágazatának, a mesterséges intelligencia-alapú kutatási eszközök és technológiák alkalmazási lehetőségeiről szólt. Jelentős érdeklődés mellett zajlott a workshop, melyet Sebastian Schmidt (Salzburgi Egyetem), Milad Abbasiharofteh (Aalborgi Egyetem) és Johannes Dahlke (Twentei Egyetem) szerveztek.
A konferencia két és fél napja alatt összesen 345 előadás hangzott el a párhuzamos szekciókban. A kiadókkal szervezett találkozón lehetőség volt meghallgatni összesen tizenegy olyan folyóirat bemutatkozását, amelyek a konferenciához tematikusan kapcsolódnak. A gálavacsora megható pillanata volt az 2023-ban elhunyt Varga Attila professzor, a Geography of Innovation közösségének egyik kezdeményezője emlékére létrehozott fiatal kutatói díjak átadása, amelyet a legkiválóbbnak választott doktoranduszhallgatók (a helyezések sorrendjében Giacomo Lo Conte, Nils Rochowicz és Andreea Toiu) által írt tanulmányok nyertek.
A konferencián több ELTE KRTK-s kolléga is tartott előadást, valamint szervezett tematikus szekciót. A Szervezőbizottság elnöke Lengyel Balázs volt, a Programbizottságot Páger Balázs vezette. A szervezőbizottság tagjai voltak még az ELTE KRTK részéről Elekes Zoltán, Lőrincz László, Kelemen Ildikó, a Corvinus Egyetem képviseletében Hamar Veronika, Cesar Hidalgo, Vásárhelyi Orsolya és Dima Yankova, továbbá a Szegedi Tudományegyetem részéről Vas Zsófia.
Ezúton is köszönjük Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus Egyetem rektorának, valamint Fertő Imre, az ELTE KRTK főigazgatójának, a KPMG-nak mint fő szponzornak és a WECO Travel Hungary rendezvényszervező ügynökség munkatársainak a szervezés során nyújtott támogatást, valamint a kiállítóknak a színes bemutatókat.
A konferenciáról megjelent cikkek:
https://telex.hu/gazdasag/2026/02/08/oroszorszag-ukrajna-haboru-gazdasagi-szankciok-beata-javorcik-kereskedelem-kiskapuk-gazdasagi-hatas
A bejegyzés szerzője Páger Balázs, a Regionális Kutatások Intézet tudományos főmunkatársa