Önkormányzati szerepek a koronavírus járvány kezelésében
A COVID-19 járvány magyarországi megjelenése hatással van az élet minden területére, ez alól a helyi önkormányzatok sem képeznek kivételt, a kutatás célja így annak feltárása, hogy a kormányzati intézkedések és a védekezés-megelőzés feladatai milyen hatással vannak a települési önkormányzatok működésére. Kutatásunk a helyi működési formák átalakulása mellett a közszolgáltatás szervezés újításaival, a költségvetési változásokkal, a partnerségi viszonyok alakulásával valamint a kormányzat által delegált feladatok ellátásának hatékonyságával is foglalkozik.
Módszertanát tekintve telefonon lekérdezhető kérdőíves felméréssel kívánjuk felkeresni az intézettel korábban is kapcsolatban álló települési önkormányzatok vezetőit, valamint ebben a körben a vírussal kapcsolatos helyi kommunikáció értékelése is megtörténik a települési honlapok és Facebook-oldalak elemzésével.
Baranyai Nóra, Barsi Boglárka és Nárai Márta műhelytanulmánya
Pálné Kovács Ilona és szerzőtársai műhelytanulmánya
Célzott kutatás a COVID-19 vírus hatásáról a közösségi terek használatára és jövőjére (vezeti: Jóna László)
A COVID-19 járvány kitörése óta az élet számos területén jelentős változás állt be. Mindez igaz hazánk közterületeire is, különösen a nagyobb terek és parkok esetében. Ahogy ugyanis tapasztalható volt, a legtöbben a vírus hazákban történő megjelentése óta nem keresik fel a hozzájuk legközelebbi közterületet. A 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet 5. §-a a kijárási korlátozásról pedig a kihirdetését követően kimondta, hogy „Egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.” ami tovább csökkentette a legtöbb esetben a közösségi terek látogatási kedvét. Ugyanakkor a tapasztalatok azt is mutatják, hogy a járvány és a korlátozás ellenére, sok településen továbbra is aktívan használják a helyi parkokat, és köztereket. Sőt bizonyos esetekben más városrészekből, vagy településről mennek családok az adott parkba vagy térre kikapcsolódni.
A kutatás célja ezért egyrészt feltárni, hogy a COVID-19 járvány kitörése óta hogyan változott meg a közterek, és parkok használata hazánkban. Másrészt pedig hogy a járvány elmúlását követően hogyan lehet majd újra vonzóvá tenni ezeket a közösségi tereket azok számára, akik most a vírus miatt egyáltalán nem látogatják azokat. A közösségi terek ugyanis jelentős szerepet játszanak abban, hogy egy település élhető maradhasson az ott élők számára.
A közösségi terek használatát vizsgáló kérdőív itt érhető el.
A koronavírus világjárvány egészségügyi hatásai és területi vonatkozásai (vezeti: Uzzoli Annamária)
A COVID-19 új típusú koronavírus okozta világjárvány egészségügyi hatásai globális, nemzeti és lokális szinten egyaránt kutathatók. A járványügyi veszélyhelyzet rövid-, közép- és hosszú távon is az egészségi állapot változásával, az egészségegyenlőtlenségek átalakulásával és az egészségügyi ellátórendszer átszervezésével járhat. A hatások összetettek és mélyrehatóak, amelyek az egészségügyi ellátórendszer működtetésében és a népegészségügyi helyzet fenntartásában eredményeznek kihívásokat. Várható eredmények:
- rövid távon: a járvány területi alakulásának és különbségeinek feltárása, az egészségügyi szereplők átalakuló szerepének értelmezése, a lakosság válaszreakciónak definiálása
- közép- és hosszú távon: a járvány egészségügyi ellátás igénybevehetőségére és a hozzáférés feltételeire gyakorolt hatásának vizsgálata; járvány idején jó helyi gyakorlatok megismerése, amelyek az ellátásszervezés területi optimalizálásában segíthetnek; az egészségi állapot társadalmi-területi mintázatának elemzése a járvány hatására; veszélyeztetett társadalmi csoportok azonosítása.
Az egészségkockázatok területi különbségeivel kapcsolatos elemzés itt olvasható.
Környezeti hatások területi dimenziójának vizsgálat (vezeti: Varjú Viktor)
Környezeti kutatócsapatunk azt próbálja meg a lehető legpontosabban megbecsülni, hogy az egyéni közlekedésben bekövetkezett változásoknak mekkora az emissziós hatása, azaz mennyivel csökkent a szálló por, nitrogén-dioxid és egyéb szennyező anyagok kibocsátása az ország különböző pontjain, – faluban és városban -, amiért az egyéni közlekedésünk a felelős. (Bár sok légszennyezettségi adat áll rendelkezésünkre, azok jobbára imissziós adatok és egyéb légköri hatások is befolyásolhatják.)
A környezeti hatások kutatásával kapcsolatban kérjük az Érdeklődőket, hogy töltsék ki az alábbi linken található 3 perces kérdőívet:
A lekérdezés anonim módon történik, nem reprezentatív lekérdezés, alapvetően az online térben élő emberek válaszait tudja csak összegyűjteni. Viszont minél többen válaszolnak rá, annál pontosabb inputot szolgáltathat a többi adatunkhoz, további számításainkhoz, amelyből a fent említett emissziós becslést elkészíthetjük.
A környezeti hatások elemzése itt érhető el.
A járványhelyzet hatása a közlekedésre: korlátozó intézkedések vs. társadalmi nyomás (esettanulmány)
(vezeti: Bálint Dóra)
A járványhelyzet kivétel nélkül minden szektort érint, ám a turizmus, kereskedelem és a közlekedés különösen megrázó veszteségeket könyvelhet el a korlátozó intézkedések révén valamennyi területi szinten. A visszaesés elsősorban az utóbbiban látványos, példaként a Google adatai szerint több, mint 50 %-al csökkent a busz- és vasútállomások forgalma a hazai településeken az elmúlt hetek során (Google COVID-19 Report – 2020). A tényleges visszaesés mértékére ugyanakkor csak becslések állnak rendelkezésre, a big-data ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy pontosabb képet kapjunk az utazások időbeli és területi változásairól. A telekocsi-adatok lekérdezésével mérhető és elemezhető, hogy az eddig bevezetett korlátozó intézkedések (pl. 100 főnél nagyobb beltéri események betiltása, kijárási korlátozások) hatására hogyan változott valós időben az utazásszám.
A célzott mikrokutatás a telekocsi adatok különböző időintervallumokban való felhasználásával arra keresi a választ, hogy megfigyelhető-e egyfajta társadalmi önkorlátozás vagy kizárólagosan az intézkedések bevezetése alakította a viszonylatokat? A járványhelyzetben azonosítható-e valamilyen egyedi mintázat? Találkozhatunk-e olyan esetekkel, melyek jövőbeli gócpontok kialakulásához vezethetnek?
