A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással megvalósuló projekt keretében elemezzük a városi, beépített területek szétterülését és a városperemek térfolyamatait. Ennek érdekében a városfejlődés kevésbé vizsgált elemeire összpontosítunk, és speciális, a beépített területekkel jellemzően közvetlenül szomszédos, viszonylag sűrűn lakott külterületekre koncentrálunk. Ezek közé tartoznak a szőlőhegyek, a volt zártkertek és az üdülőterületek.
A 2024.01.01. – 2027.12.31. között zajló kutatás fő fókuszában olyan viszonylag sűrűn lakott külterületek állnak, amelyek az épített területekkel szomszédosok. Ezen területek jellegzetes példái:
- szőlőhegyek: eredetileg kis parcellákkal és kizárólag gazdasági funkciót betöltő épületekkel.
- volt zártkertek: államszocialista éra tervezési kategória, ahol megtűrt volt magángazdálkodás, rekreációs funkciókkal társulva.
- üdülőterületek: a modern rekreációs tér iránti kereslet termékei.
Korábbi kutatási tevékenységeink alapján a központi belterület körüli, településhatárokon belüli területek dinamikus átalakuláson mennek keresztül. Kutatásaink szerint Magyarországon a szuburbán típusú költözések jelentős része (a következményeivel, mint a földhasználat-változással egyetemben), nem lépi át a településhatárokat.
Tapasztalatunk szerint a felszínborítási adatbázisoknak (például a Corine Land Covernek) nehéz lekövetniük ezeket a fokozatos változásokat, többek között minimális térképezési méreteik miatt. Emellett vizsgálati területeinket gyakran eleve átmeneti kategóriákba sorolják (például komplex művelési szerkezet), amelyek elrejtik ezeknek a területeknek a funkcióváltását.
Magyarország történelmi fejlődése szövevényes és differenciált települési szint alatti térstruktúrát eredményezett. A kapcsolódó folyamatok feltárásakor épp ezért a hazai kutatók gyakran ezek egyediségét hangsúlyozzák. Azonban ez megnehezíti az eredmények nemzetközi összehasonlítását és egy átfogóbb elméleti keretbe helyezését. Különböző térbeli skálákon végzett kutatásokkal és a korábbi szocialista országok esettanulmányainak vizsgálatával mind a magyar folyamatok egyediségeit, mind hasonlóságait fel kívánjuk tárni.
Vizsgálatainkat több eltérő területi szinten kívánjuk elvégezni:
- Települési szinten, hét magyarországi (Kecskemét, Szeged, Cegléd, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Győr, Tatabánya), és négy volt szocialista országhoz tartozó (Brno, Pozsony, Gdańsk, Lipcse) esettanulmány segítségével
- Magyország szintjén, a sűrűn lakott külterületre fókuszálva.
- Európa szintjén, a hasonló térfolyamatokkal jellemezhető települések és területek azonosítására fókuszálva.
A kutatás fő célkitűzései a következők:
- A vizsgált területek történeti fejlődésének és eltérő fejlődési utaknak való feltárása
- A jelenkori földhasználati változások és demográfiai folyamatok tanulmányozása
- A természeti környezet és társadalmi-gazdasági feltételek szerepének azonosítása jelenlegi fejlődési pályában, az útfüggőség vizsgálata
- Az átalakulás környezeti következményeinek vizsgálata, különös tekintettel az ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a klímarezilienciára
- Demográfiai és földhasználati prognózis kialakítása, ágens alapú modellezéssel és a 2022-es népszámlálási adatok felhasználásával, a sűrűn lakott külterületre fókuszálva
- Földhasználati szabályozással kapcsolatos jó gyakorlatok gyűjtése, amelyek Magyarországon is alkalmazhatóak.
E témakör jelentőségét adja, hogy az agglomerációk fejlődése és a városi szétterülés folyamatai az utóbbi évtizedekben különös figyelmet élveztek. Azonban a városfejlődés néhány aspektusa még mindig kevéssé feltártnak minősül. Épp ezért a sűrűn lakott külterületekre összpontosítva, különböző térbeli skálákon fogunk kutatást végezni és sokféle módszertani megközelítést alkalmazni.
Az választott esettanulmányok segítenek a fejlődési pálya környezeti, történelmi és társadalmi-gazdasági tényezőinek elkülönítésében, valamint az eltérések és hasonlóságok feltárásában Magyarországon belül és hazánk és más országok között is.
Az esettanulmányok történeti fejlődésének feltárása érdekében egyrészt áttekintjük a vonatkozó szakirodalmat (településmonográfiákat is beleértve), másrészt a történelmi térképi állományokat (például a katonai felméréseket). Hogy az eltérő területi szinteken fel tudjuk térképezni a demográfiai folyamatokat, különböző adatforrások felhasználása szükséges a 2022-es népszámlálás számlálókörzet szerinti adatainak felhasználásától az európai lefedettséggel rendelkező népesség gridekig, mint amilyen a GHS népességgrid. Az európai lefedettséggel rendelkező felszínborítási adatbázisok korlátainak ellensúlyozása érdekében a terepi munka során szerzett tapasztalatokra és ortofotók elemzésére is támaszkodunk.
Kiemelt hangsúlyt helyezünk a földhasználat-változás környezeti következményeire, különösen a klímarezilienciában bekövetkezett változásokra. A központi belterületeken és az előzetes terepbejárás alapján kiválasztott külterületi részeken végrehajtott egyidejű hőmérsékletmérések várhatóan rámutatnak a városi hősziget jelenség kiterjedtségére is rámutatnak.
A jelenlegi trendek feltárásán túl szándékunkban áll egy, a sűrűn lakott külterületekre fókuszáló földhasználat-változási és demográfiai prognózis elkészítése is. A legutóbbi népszámlálás eredményeinek hamarosan várható közzététele nagyszerű lehetőséget teremt erre.
„Örökös tartalékterületek? Volt zártkertek, szőlőhegyek és üdülőtelepek a városfejlődés szorításában” című, 146486-es számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, az FK_23 pályázati program finanszírozásában valósul meg.
Projektvezető:
Lennert József: Évtizedes tapasztalattal rendelkezik a vidékföldrajz, a vidékújrastruktúrálódás kutatásában, a demográfiai és területhasználati változások modellezésében, a klímaváltozás hatásainak kvantitatív és kvalitatív értékelésében (Lennert et al. 2020; Csatári-Farkas-Lennert 2013).
Résztvevők:
Kovács András Donát: Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a városi és vidéki területek környezeti problémáinak, a települések környezeti rendszereinek és a tájhasználat-változás természeti vonatkozásainak kutatásában (Farkas-Kovács 2021; Kovács-Hoyk-Farkas 2017).
Szalai Ádám: A városfejlesztés mellett a szakpolitikai változások mozgatórugóinak és háttértényezőinek kvalitatív módszerekkel történő feltárását kutatja Érdeklik az adatok földrajzi információs rendszerekkel (GIS) történő elemzése és az eredmények vizualizálása. (Varró-Szalai 2021; Hoyk-Szalai-Palkovics-Farkas 2022)
Vasárus Gábor László: A városi-vidéki perem társadalmi és környezeti problémáinak kutatásában szerzett tapasztalatot. A lakott külterületek sajátos társadalmi rendszereit és azok természeti és épített környezetre gyakorolt hatását kutatja ( Vasárus et al. 2018; Vasárus-Lennert 2022).