Kiadványok 1990-2000

MAGYARORSZÁG TERÜLETI SZERKEZETE ÉS FOLYAMATAI AZ EZREDFORDULÓN Szerkesztette: Horváth Gyula – Rechnitzer János Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 2000, 615 p. ISBN 963 9052 18 3 Tartalom.pdf A könyv teljes szövege

Az értő szakmai közönség számára nem kell újra és újra megfogalmazni a regionális tudomány tartalmát. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy a társadalomtudományok rendszerébe sorolható új – nemzetközi vonatkozásban ötven, hazai tekintetben közel húsz esztendős – tudományterület fókuszában, a térben zajló társadalmi és gazdasági folyamatok állnak, s azt vizsgálja, hogy maga a térbeli jelleg miként hat ezekre az összefüggésekre. Azt sem érdemes részletesen indokolni, hogy a földrajz- és közgazdaságtudományból nőtt ki a hazai nevezéktanban regionális, de gyakran területi tudományként említett diszciplína, s fejlődése során egyre több más társadalom-, illetve élettelen, sőt élő tudománnyal került kapcsolatba, amelyektől személetmódot, módszereket vett át. Ma már hazánkban is természetes, hogy a regionális tudomány önálló diszciplína; mert rendelkezik elméleti bázissal, önálló módszertani apparátussal, speciális elemzési technikákkal, s – egy tudomány esetében elengedhetetlen – saját intézményekkel, kutatóhelyekkel, tanszékekkel. felsőoktatási képzési és doktori programokkal, valamint szervezett tudományos szakmai közélettel, annak minősítési, publikációs és kommunikációs fórumaival.

A RÉGIÓK SZEREPE A BŐVÜLŐ EURÓPAI UNIÓBAN Szerkesztette: Horváth Gyula Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 2000, 227 p. ISBN 963 9052 15 9 Tartalom.pdfA könyv teljes szövege

A XXI. századba lépő európai kontinens egyik meghatározó folyamatának az egységesülés tekinthető. Remélhetőleg az évtized legelején kibővül az Európai Unió. Az új tagállamok és a társult országok mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt a korábbiaktól eltérő kihívásokat jelentenek a politikai és a gazdasági együttműködésben. Az Unió stratégiai céljaiban is súlyponteltolódások várhatók, a fejlődés feltételei differenciáltabbá válnak, a hagyományos feladatok és a posztindusztriális társadalom követelményei az integráció nyugati és keleti felén különböző fejlesztési filozófiák választására kényszeríthetik a döntéshozókat. Az egységes közösségi politikában a szolidaritás, a méltányosság és az igazságosság elvén nyugvó, a területi kohéziót erősítő és a regionális különbségeket mérséklő fejlesztési célkitűzéseket kell a versenyképességet fokozó, innovatív intézkedésekkel harmonizálni. A két fejlesztési paradigma összehanglásának meghatározó színtere a régió lesz, hisz a termelési tényezők, a humán erőforrások és a természeti környezet “finomszerkezeteinek” összeillesztéséhez, a demokratikus hatalomgyakorláshoz és a társadalomfejlesztés programozásához ez a térbeli keret tunik a legoptimálisabbnak. A nemzeti kormányzati szint funkciói átrendeződnek, egyre több döntési jogosítványt decentralizálnak.

MAGYAR ÉS EURÓPAI CIVIL TÁRSADALOM Szerkesztette: Csefkó Ferenc – Horváth Csaba Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete: Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület, 1999, 452 p. ISBN 963 849 0439

FEJEZETEK A REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN TANULMÁNYOZÁSÁHOZ Szerkesztette: Rechnitzer János Pécs – Győr: MTA Regionális Kutatások Központja, 1995, 252 p. ISBN 963 9052 15 9 A könyv teljes szövege

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG, IGAZGATÁS A TÉRBEN Kovács Katalin (szerk.) Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 1993, 327 p. ISBN 963 8371 71 4 A könyv teljes szövege

TÉNYEK ÉS VÉLEMÉNYEK A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL Szerkesztette: Csefkó Ferenc – Pálné Kovács Ilona Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 1993, 247 p. ISBN 963 8371 74 9

Ez a könyv a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tanulmányok Központja által 1992 decemberében szervezett konferencia anyagát tartalmazza. A jogászok, politológusok, szociológusok, közgazdászok, menedzsment szakemberek és gyakorló helyi kormánytisztviselők az alig több mint két éves magyar kormányzati rendszerrel kapcsolatos kutatási eredményeikről és személyes tapasztalataikról beszéltek. Miközben általánosan egyetértés alakult ki abban, hogy a szovjet típusú tanácsrendszert felváltó új helyi kormányzati modell demokratikusabb és decentralizáltabb kormányzási formát tesz lehetővé, emellett számos kritika is megjelent negatív tényekkel és véleményekkel. A magyar helyi kormányzati rendszer az infantilis rendellenességek bizonyos tüneteit viseli, mint például a túlzott politizálás, a szakmai kompetencia hiánya, a szerepek összetévesztése, a helyi demokrácia alulfejlettsége, valamint az együttműködés és az integráció iránti hajlandóság hiánya. Ezen felül az előadók néhány alapvető strukturális problémára is rávilágítottak, amelyek megnehezítik az önkormányzás előnyeinek a jövőbeni megvalósítását. A központi források újraelosztása, a helyi erőforrások függősége az államtól, a dekoncentrált állami szervek növekedése, a középső szintű önkormányzat szerepének gyengülése, a meglehetősen szétesett adminisztratív rendszer a városok önálló jogi státusával mind olyan probléma, melyeket költségvetési és jogi reformokkal kell megoldani. Az ebben a kötetben szereplő előadások a jelenlegi helyi kormányzati rendszer minden fontos elemét lefedik, mind tematikailag, mind a különböző tudományágak szempontjából (választások, közigazgatási rendszer, pénzügyi és vagyonkezelés, megyék, képviseleti testületek tevékenysége, szociálpolitika, kiadás rendeletek, tervezés, személyzet stb.)

TECHNOLÓGIAI PARKOK ÉS TECHNOPOLISZOK FÖLDRAJZA Írta: Georges Benko Szerkesztette: Barta Györgyi Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja, 1992, 187 p. ISBN 963 8371 67 6

A világ első technológiai parkja, amely Szilicium-völgy néven vált ismertté, az Egyesült Államok nyugati partján, San Francisco közelében fejlődött ki, az 1960-as években. A recept nem túl bonyolult: végy egy jóhírű egyetemet (Stanford Egyetem Palo Altoban) es csúcstechnológiát alkalmazó ipart (elektronikai ipar, fél vezető-gyártás; számítógép ipar), keverd össze őket (kihasználva a kölcsönös érdeklődest és érdeket): a Stanford Egyetem 1951-ben létrehozta a Stanford Ipari Parkot, amelynek jövedelme azóta is gazdagítja az egyetemet és finanszfrozza a K + F kutatásokat), fűszerezd bőven állami-katonai megrendelésekkel. A fogyasztást vonzó környezetben ajánljuk … A Szilicium-völgy siker-sztorijára gyorsan felfigyeltek mind az iparfejlesztő. mind a terület-városfejlesztő szakemberek. A technológiai parkban megtestesülni látták az ideális környezetet az innovációk megszületésére és kibocsátásara. Úgy gondolták, hogy technológiai parkok nemcsak a véletlenek kedvező összejátszása révén alakulhatnak ki, mint a Szilicium-völgyben, hanem ez a létesítmény mesterségesen is létrehozható. És megindult a technológiai parkok építése szerte a fejlett világban. A sajátos észak-amerikai modellt (az amerikai településszerkezetben a nagyvárosoknak nincs kizárólagos vonzásuk a nagy egyetemek és a legkorszerűbb ipar letelepedésére. a munkaerő országszerte mobil és az infrastruktúra mindenütt magas színvonalon kiépített) Nyugat-Európaban nem sikerült eredményesen utánozni. Európában, vagy Japánban a technológiai park letelepítésének feltételeit inkább a nagyvárosokban, vagy azok közvetlen közelében lehetett megtalálni, biztosítani. Így jöttek létre a technopoliszok, amelyek a technológiai parkok és a nagyvárosok találkozásának új strukturájú képződményei.

Mindamellett, hogy korunkban már a technológiai parkok gazdag hálózata alakult ki Észak-Amerikában, Japánban és Nyugat-Európában, és építésük most is napirenden van, a technológiai parkok egy része nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. Valójában ma megoszlanak a vélemények a technológiai parkokról, és ezt a vitát, ahogy a könyv szerzője, Georges Benko is írja, az idő fogja eldönteni. Néhány év, vagy évtized múltán fog kiderülni, hogya technológiai parkok hozzájárultak-e az új ipari terek kialakulásához, és hogy a mostani technopoliszok lesznek-e az újonnan formálódó ipari térstruktúra központjai.