Tudományos beszámoló az MTA KRTK RKI 2012. évi tudományos tevékenységéről
I. Az RKI fő feladatai 2012-ben
II. A 2012-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között
III. Az RKI hazai és nemzetközi kapcsolatai 2012-ben
IV. A 2012-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása
V. A 2012-ben megjelent jelentősebb publikációk
I. Az RKI fő feladatai 2012-ben
Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete (RKI) a 2012. január 1-jével történt átszervezés előtt MTA Regionális Kutatások Központja (RKK) néven önálló költségvetési szervként működött. Az intézet alapvetően megtartotta elődje feladatait, tevékenységeit, kutatási profilját és telephelyhálózatát az új szervezeti formában.
2012 a változások éve volt. A szervezeti átalakulással megszűnt az intézet önállósága. Májusban 15 év után lemondott Horváth Gyula igazgató. Az átszervezés során végrehajtott létszámcsökkentés elsősorban a nem kutató munkatársakat érintette. Ennek során bezárásra került a debreceni kutatóhely. Szeptemberben nagy veszteség érte az intézetet, elhunyt Enyedi György, a magyar regionális tudományi iskola és az RKK alapítója. A romló költségvetési finanszírozást a pályázati úton elnyerhető bevételek kompenzálták. Az intézet működésében azonban túlzott arányt képviselnek a pályázat útján elnyerhető kutatási projektek. A folyamatos pályázatírás és projektteljesítés jelentős kapacitásokat köt le, ez a kutatók egyéni teljesítményét, tudományos előmenetelét hátráltatja. E körülmények ellenére az RKI közalkalmazottjai becsülettel tették a dolgukat.
Az intézet a közfeladatként jelentkező alapkutatásokat tekintette elsődleges feladatának a 2012. évben is. Eredményeinek bemutatásaként 3 monográfia, 10 tanulmánykötet, 100 szakcikk és további 200 tanulmány megjelentetését, a Discussion Papers sorozat, a Kárpát-medence régiói monográfiasorozat és a Tér és Társadalom folyóirat folyamatos kiadását tervezte. E feladatokat az átalakulás nehézségei ellenére sikerült teljesíteni. Az intézeti munkákra 2012-ben is kiemelkedően sok, 1799 hivatkozást regisztráltak.
Az RKI a területi tudományok magyarországi bázisintézményeként hozzájárult a területi törvényszerűségek feltárásához, az eredmények hazai és nemzetközi terjesztéséhez, kutatásai megalapozták az Európai Unió és Magyarország területpolitikáját, fejlesztési stratégiáját. Alkalmazott kutatásai közvetlenül szolgálták a kiegyensúlyozott és fenntartható térszerkezet kialakítását és működtetését. Az intézet hét decentralizált kutatási egysége saját kutatási profilja mellett kiemelt feladatként kezelte a térségi sajátosságok elemzését.
2012-ben számottevő hangsúlyt kaptak a Kelet-Közép-Európával (térszerkezet, versenyképesség, Centrope régió), a tanyás térségekkel, az innováció területi, illetve hálózati kérdéseivel (kormányzás szerepe, egyetem–vállalat kapcsolatrendszer), az aktuális társadalmi kérdések térbeliségével (szegénység, kirekesztés, migráció, oktatás), a városok integrált és fenntartható fejlesztésével (városhálózattal, agglomerációk intézményesítésével, barnamezős területekkel), a területi kormányzás sajátosságaival és továbbfejlesztésével, az európai területi jövőképpel (Duna-térség forgatókönyveivel) kapcsolatos kutatások, továbbá a magyar területfejlesztés nemzetközi versenyképességét megalapozó vizsgálatok is.
A 2012. évben is komoly feladatot jelentett a felsőoktatási tevékenység, az RKI harmincöt kutatója – köztük kilenc egyetemi tanár – vezetett, illetve témafelelősként támogatott doktori és mesterképzéseket.
Az intézet tizenöt nemzetközi, huszonöt hazai tudományos és öt kulturális rendezvény szervezését tervezte. A 2012. év a nemzetközi események és kapcsolatok terén Svájc irányában jelentett új minőséget, illetve egyes kelet-közép-európai országokkal intenzívebbé váltak az együttműködések.
II. A 2012-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései
A területi politika megújulását szolgáló OTKA-alapkutatás 2012-ben önálló kötettel zárult. Az elemzés a hazai, viszonylag szerénynek tekinthető városkutatások terén hiánypótló jellegű, ugyanis kevés kutatási empíria áll rendelkezésre arról, hogy a hazai nagyvárosok az utóbbi évtizedekben mennyire töltik be a térszervező szerepkörüket. A három nagyváros (Győr, Miskolc, Pécs) térségében folyt kutatások rámutattak arra, hogy a hazai közigazgatás egyelőre nem rendelkezik hatékony kormányzási eszközökkel a városok és térségük szorosabb együttműködésére, s az informális, nem csak az önkormányzatokat, hanem a gazdasági szereplőket is magába foglaló hálózatok szerepe többnyire nem képes pótolni ezt a hiányt. A kutatás rámutatott arra, hogy a formalizált, közpolitikai eszközrendszerhez képest a városok gazdaságszervező ereje legfeljebb a fejlettebb térségekben érzékelhető, összességében azonban a hazai centralizált irányítási rendszer akadályozza a policentrikus városhálózat kialakulását, ami pedig a gazdasági versenyképesség és innováció egyik fontos forrása lehetne.
Innovációbarát kormányzás Magyarországon
Az OTKA-kutatás célterülete az innováció központi és regionális irányításának az elmúlt évtizedben formálódó hazai rendszere volt. Az elméleti kereteket a kutatás által generált empirikus adatbázisokon keresztül tesztelték a kutatók. Az empirikus eredmények visszaigazolták a hipotéziseket. Ezek egyik legfontosabb feltevése az volt, hogy a korszerű kormányzási elméletek, a gazdaság- és innovációfejlesztési paradigmák szükségképpen visszatükrözik annak a társadalomnak az értékrendszerét, amelyben megszülettek. Beigazolódott, hogy az innovációs teljesítmény szorosan összefügg a kormányzás teljesítményével, a kormányzási rendszer nyújtotta feltételekkel és az innovációs szakpolitika mozgásterével. A nemzeti innovációs rendszert jellemző centralizáltság az irányítás, a tervezés és a stratégiaalkotás esetében is domináns, ennélfogva erősen központfüggő maradt a regionális irányítás is. Az egyetemek fejlesztő szerepe és térségi elkötelezettsége nemcsak a képzés és a kutatás területein valósulhat meg, hanem a regionális intézményekben és a helyi kormányzásban is. Nincs kedvező változás az innovációs szereplők közötti kapcsolatok, a bizalom tekintetében, a növekvő centralizációval a kezdeti regionális intézményfejlesztési és hálózatépítési törekvések is visszaszorultak.
Az egyetemek és a vállalatok kapcsolatai a kutatás-fejlesztésben
Az egyetemek és vállalatok K+F-programokban való együttműködéséről három magyarországi egyetemen végzett empirikus vizsgálat azt igazolta, hogy a K+F-programokban való részvétel bővítette az egyetemek kapcsolati hálóját, ugyanakkor a külföldi vállalatokkal való együttműködés ritka és esetleges volt, nem erősödött az elmúlt években. A külföldi K+F-kihelyezésről a kutatás azt igazolta, hogy bár a multinacionális vállalatok K+F-kihelyezése szélesedett Kína és néhány más fejlődő ország irányába, a kelet-európai országok – köztük Magyarország is – megtartották kedvező induló pozícióikat. A kevésbé fejlett országokba kihelyezett K+F-tevékenység elsősorban a magasan képzett munkaerőt használja fel, főleg a fejlesztés, kevésbé az alapkutatások területén, ágazatonként és területenként differenciáltan. A gazdasági válság is hatott a multinacionális vállalatok K+F-kihelyezésére, volt ahol növelték ezt a tevékenységet (pl. az alapkutatásokban, területileg az OECD-országokban), míg másutt visszafogták pl. a fejlesztési tevékenységet. Magyarországon bár 2004 óta minden mutató esetében (kutatóhelyek száma, K+F-foglalkoztatottak száma, ráfordítások) a magyar vállalatok erősödését és a külföldiek szerepgyengülését lehet tapasztalni, a külföldi tőke még mindig szinte egyedülálló súllyal rendelkezik a magyarországi kutatás-fejlesztésben.
Budapest térbeli folyamatai
Az intézet hagyományos kutatási területe a főváros és térsége térszerkezetének, térbeli folyamatainak kutatása. Az elmúlt években elsősorban az újraiparosítás, a versenyképesség és a kormányzási kérdések tematizálták a kutatói érdeklődést. A Kreatív Gazdaság, Kreatív Régió versenyképességi programhoz kapcsolódó feltáró kutatás abból a megállapításból indult ki, hogy a kreatív és kulturális gazdaság, valamint a magas hozzáadott értékű tevékenységek nemcsak elemzési kategóriák, hanem egyben politikaiak is, amelyekre gazdaságpolitikai döntések, ágazati és területi fejlesztési tervek alapozódnak Budapesten. A kerületi fejlesztéspolitikai dokumentumok elemzése arra mutatott rá, hogy a fejlesztési elképzelésekben és a kerületfejlesztési diskurzusokban is jelen vannak ezek a fogalmak. A kutatás feltárta a kreatív gazdaság elhelyezkedését és következtetéseket fogalmazott meg a kreatív gazdaság várospolitikában való érvényesítésének lehetőségeire és veszélyeire.
Budapest barnamezős területeinek átalakulása
A versenyképességi programhoz kapcsolódó barnamezős kutatás a barnamezős területek fel-értékelődését a kreatív gazdaság tényleges, várt, vagy remélt megjelenésével hozta összefüggésbe a budapesti és kerületi politikai gyakorlatban. A kvalitatív vizsgálati eredmények alapján az átalakulás jellege nem garantálja feltétlenül a minőségi felértékelődést, a barnamezős funkcióváltás nem egyértelműen azonosítható a városszerkezeti szempontból jelentős területi felértékelődéssel. A belvároshoz közel eső látványos bevásárlóközpont- és irodaépítkezések, valamint a terjeszkedő lakóterületek erre engednek következetni, de az érintett külső kerületekben nem egyértelmű, hogy a funkcióváltás egyben magas színvonalú városi környezetet és minőségi munkahelyek teremtését jelentené. Ez elsősorban akkor válik kétségessé, amikor ugyan egy-egy volt ipari, raktározási hasznosítású területen megtelepednek a kereskedelmi szolgáltató funkciók, de ezek szabályozatlan, rendezetlen formában, komolyabb létesítményfejlesztés nélkül, a városképet romboló módon vannak jelen. Nem megoldott a fejleszthetőség (beépítési arány), a parkolási lehetőségek, és ugyan a funkcióváltás megtörténik, de a területhasználat minősége nem mutatja az egyértelmű felértékelődést. A lakófunkció esetében sem beszélhetünk minden esetben értékteremtésről, az életminőség sok esetben lakótelepi szintű. Mindazonáltal a funkcióban maradt volt ipari hasznosítású területeken is tapasztaltunk olyan jellegű átalakulást, ami az eredeti tevékenység minőségi környezetben történő folytatásával értékeli fel a területet. Ez elsősorban a hagyományos ipari kerületekben jellemző ott, ahol nagyobb iparterület egy tulajdonos kezében maradt. Bizonyos térszerkezeti elemek valóban dinamizáló tényezőnek bizonyultak a barnamezős átalakulásban. Ilyen elsősorban a városközponthoz való közelség, vagy részben a közúti közlekedési artériák fizikai távolsága. A legnagyobb meglepetést maga a Duna okozta, ami a várakozásokkal ellentétben nem abszolút dinamizáló tényező a megkérdezettek és a feltárt tények szerint, sőt esetenként a nehézkes megközelíthetősége miatt hátrányként értékelődik a megújulási esélyeket illetően.
Kísérleti projektek a Centrope régióban
A négy országra kiterjedő, Bécs központú Centrope régió Közép-Európa területi fejlődésének csomópontja. A kísérleti projektek célja az volt, hogy példaszerűen és szemmel látható módon sikerüljön elérni a Centrope céljait, továbbá mélyreható ismereteket nyújtsanak és segítsenek működőképes struktúrák kialakításában. A három kísérleti projektből az intézet győri kutatóhelye kettőben vállalt meghatározó szerepet. A hároméves Regionális Fejlesztési Jelentés (RDR) projekt keretében négy tematikus és három regionális fejlődési jelentés készült el angol, német, cseh, magyar és szlovák nyelven. Az intézet valamennyi jelentés kidolgozásában részt vett, egy regionális jelentést, illetve a tematikus kutatás-fejlesztési anyag kidolgozását koordinálta is. Ezen együttműködési forma rendszeres transznacionális elemzést nyújtott, amely kitért a gazdasági és a munkaerő-piaci változásokra. A projekt során megfogalmazott stratégiai javaslatok megfelelő alapot teremtenek majd a régió, mint erősen integrált gazdasági térség további növekedéséhez. A pénzügyi válság nyomán a régió kielégítő teljesítménye 2012-ben is folytatódott, jó kilátásokkal a következő két évre. A hozzáadott érték növekedése a térségben továbbra is meghaladja a 2%-os küszöböt, és a Centrope közvetlen külföldi befektetésekre gyakorolt vonzereje sem ingadozik. A projekt lehetséges folytatása a térség gazdasági és munkaerő-piaci monitoringja lehet. A kétéves Infrastruktúraértékelő Eszköz (INAT) projekt az érintett határ menti térségek stratégiai dokumentumainak, majd – döntően közlekedési – infrastruktúra-szükségleteinek feltárását követően olyan stratégiai kereteket készített elő az érintett politikai döntéshozók számára, amelyek a következő másfél évtizedben segíthetik a régió integrációját. A kutatók által jegyzett tanulmány képezte az alapját a Centrope politikai testülete által 2012. október 15-én Pamhagenben elfogadott Strategy and Action 2013+ dokumentumnak.
Tanyakutatások
2012-ben újra lehetőség nyílt az intézet egyik hagyományos kutatási témájának művelésére, az alföldi tanyák átalakulásának, helyzetének, fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára. Az Országos Tanyafejlesztési Program kapcsán a kutatók megállapították, hogy bár a program önmagában nem képes kezelni a külterületek súlyos ökológiai-természeti és társadalmi-gazdasági problémáit, de nagyon jó helyi kezdeményezésekre ad lehetőséget, amelyek példaértékkel bírnak, és tovagyűrűző hatásaik jelentősebbek, mint a program direkt hatásai. A munka során összevetésre kerültek a tanyai gazdálkodás jellemzőire vonatkozó új adatok az intézet 2005-ös tanyakutatásának eredményeivel. A tanyai gazdaságok fejlődési tendenciáiról megállapítható, hogy a tanyai üzemek gazdálkodási formáiban az országos trendeknek megfelelő változások következtek be, elsősorban az őstermelőket érintő adminisztratív változásoknak köszönhetően. Az egyes gazdálkodási formák területhasználatban elfoglalt helye érdemben nem változott. A tanyai gazdaságok esetében erőteljes birtokkoncentrációs folyamat figyelhető meg, miközben a birtokméretek növekedésének ütemét nem éri el az árbevételek növekedése. Az egyéni kisgazdaságok saját bevallásuk és a hivatalos statisztikák szerint sem tudnak jelentős munkaerőt foglalkoztatni, jelentőségük inkább az önfoglalkoztatásban mutatkozik meg. A tanyafejlesztési programra pályázatot benyújtó üzemek jelentős részben a szociális és a versenyző mezőgazdasági üzem határán helyezkednek el, így támogatásuk azt a segítséget adhatja meg számukra, hogy valódi piacra termelő gazdasággá váljanak. Kecskemét és térségében a külterületi jelleg több tekintetben is megváltozott, a tanyavilág nagymértékben mozaikossá vált. Egyre kevesebb a „klasszikus” kiskun tanya, mely a lakó- és gazdálkodási funkciókat is egyesíti. A kistérség külterületei igen változatosak, a tanyán élő társadalom meglehetősen heterogén. A tanyás külterületek helyzete az utóbbi években egyértelműen romlott, a tanyán élők megélhetése egyre nehezebbé vált. A kedvezőtlen folyamatok ellenére a térségre jellemző tanyák a jövőben újra fontos települési tényezők lehetnek, mint az európai szellemiségű vidékfejlesztés kiváló terepei. A kistérség tanyavilágában meglehetősen sajátos területi egységet alkot a térségközpont, Kecskemét külterülete, amely országos viszonylatban is a legösszetettebb, legváltozatosabb szórványtelepülési övezet. Sokkal élesebben jelentkeznek a tájhasználati problémák, a külterületi társadalmi konfliktusok, az eltérő lakossági igényekből és elvárásokból, valamint a szegregátumok elkülönüléséből fakadó kérdések, mint a kisebb településeken. A nagyváros bel- és külterületi határain a „tanyakérdés” ma már valójában sokkal inkább urbanisztikai kérdés.
Szelektív vándorlás és kiegyensúlyozatlan nemi arány a rurális térségekben
Az ESPON-program SEMIGRA kutatását az a tény motiválta, hogy Európa periferikus, többnyire elmaradott rurális régióiban a társadalmi nemek szelektív elvándorlása „nőhiányt” eredményez a fiatalok korcsoportjaiban. A kutatás négy ország öt régiójában vizsgálta e jelenség okait, hatásait, a vidéken élő fiatalok elvárásait, s javaslatokat tett társadalmi, nemekre érzékeny regionális politikák alakítására. A projekt lehetőséget biztosított a kutatóknak, hogy a társadalmi és területi leszakadás problémáját egy speciális nézőpontból, a szelektív migráció irányából közelítsék meg. A szelektív migráció eredményeként a lokális munkaerőpiacok korábbi struktúrája megbomlott, elsősorban a mobilabb fiatal aktív férfiak „tűntek el” a kínálati oldalon, míg a családok esetében a kereső férfiak kivándorlása révén a hagyományos családmodell átalakulása volt megfigyelhető (apa- és anyaszerepek összecsúszása, idősebb gyermekek korai felnőtté – és ezzel családfenntartóvá – válása, a klasszikus családmodell megélésének hiánya, napi megélhetési gondok rendszeressé válása). Szemben a fejlettebb európai térségekkel, ahol a fiatal nők elköltözése az elérhető szolgáltatások színvonalkülönbségére vezethető vissza, hazánkban (az Észak-Alföldön) a nők, különösen a magasabb végzettséggel rendelkező nők esetében az elvándorlási okot az elhelyezkedését nagyban nehezítő munkaerőpiac jelenti. A szakértői véleményekben megfogalmazódó munkahelyteremtésre, képzésre, ifjúságpolitikára, vidékfejlesztésre vonatkozó, felvetésekben azonban meglehetősen kis szerepet kapott a társadalmi nemi szempontok integrálásának szükségessége a fejlesztésekben. Mindezek miatt a kutatók legfontosabb javaslata az volt, hogy bár a célzottan az ifjúság és a férfi–nő egyenlőség, vagy kifejezetten a nők helyzetét segítő fejlesztési programokra is szükség van a régióban, valamennyi regionális és kistérségi, települési fejlesztési politika, beavatkozás tervezésekor számba kell venni az ifjúság és azon belül a nők és a férfiak sajátos igényeit, az egyes politikák nemekre gyakorolt hatásait. Ezért olyan rendszer működtetése javasolt, ami valamennyi ágazati fejlesztést a vidékpolitika metszetében gondolja végig, s minden egyes cél megfogalmazásában, program kialakításában és konkrét intézkedésben horizontális elvként érvényesíti az ifjúság, illetve a nők és a férfiak esélyegyenlőségének biztosítását.
A vajdasági migráció okai és sajátosságai
Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének munkatársaival közös, hároméves kutatás a Vajdaságból Magyarországra irányuló migráció sajátosságait térképezte fel. A Swiss National Science Foundation (SNSF) által támogatott TRANSMIG-projektben a migrációt egy transz-nacionális térben zajló etnikai migrációs folyamatként értelmezték, amelyen belül a különböző migráns csoportok gyakorlatai közelíthetők a migráció különböző ideáltípusaihoz (migráció-immigráció, visszatérő, diaszpóra és transznacionális migráció). A kvalitatív módszereken alapuló kutatás külön hangsúlyt fektetett a migráció és az emlékezet, az identitás összefüggéseinek feltárására. A tárgyévben publikált eredmények elsősorban a tanulmányi célú migrációra fókuszáltak, a migráció e formájának tartós jelenléte, valamint politikai és társadalmi jelentősége miatt.
A volt európai államszocialista országok területi és településpolitikája – Kelet-Közép-Európa térszerkezeti kérdései történeti nézőpontból
A német Mezzogiorno – Adalékok a keletnémet regionális fejlődés természetrajzához c. kutatás arra kereste a választ, hogy a keletnémet tartományok legújabb kori regionális fejlődésére az egyes korszakok milyen hatással voltak, milyen térbeli átalakulások játszódtak le, milyen okokkal magyarázhatók ezek a változások, és milyen képet mutattak a fejlett Európa e nagy kiterjedésű, elmaradottnak minősíthető térségében a területi különbségek. A német régiók évszázadokon keresztüli átalakulásában például a nagyvárosi hálózatnak jelentős szerepe volt. A régiók szervezésében, az innovációk terjesztésében az ipari forradalom korszakában megszerzett pozícióikat a német nagyvárosok folyamatosan megújították, a területi fejlődés modern paradigmáinak megfelelően érvényesítették. A német fejlődéstörténet sajátossága az ipar regionális fejlődésében keresendő. A 19. század végétől az indusztrializáció (a feldolgozóipar és az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások) volt a területi szerkezet meghatározó formálója. A decentralizált ipari rendszer intézményesülése a regionális autonómia erősödésének is előfeltétele volt. A német fejlődés egyetlen korszakában, a Harmadik Birodalom bő egy évtizede alatt mellőzte a gazdaságpolitika ezt a fejlesztő erőforrást. A fejlődés intézményi, ágazati és települési kölcsönhatások kooperatív hatásmechanizmusainak eredményes működését bizonyító történeti tények miatt az új német tartományok fejlődési pályáját nem lehet a Mezzogiorno-jelenséggel azonosnak tekinteni.
A 19–20. századi román politikának meghatározó eleme volt a területi kérdéskör. Az állam-szocializmus időszakában összefüggő rendszerben, egyszerre jelent meg a természetátalakítás (sztálini szellemben), a gazdaság szocialista átalakítása, a társadalom homogenizásának kérdése. A településpolitika mintegy szintetizálta ezeket a folyamatokat. Valójában az 1968-as közigazgatási reformhoz kapcsolódva jelentős részben fővárosfejlesztés, megyeszékhely-fejlesztés, illetve iparváros-fejlesztés folyt. A román településpolitika egyik korábban nem érintett sajátossága, hogy lényegében a magyarok ismertették meg a román vezető réteget már a két világháború közötti időszakban a szocialista városelmélettel, s a szovjet fejlesztési gyakorlattal. A sokat emlegetett „falurombolásra” leginkább a természet átalakításával kapcsolatban került ténylegesen sor (víztározók, csatornák építése), a meghirdetett nagy átalakításra sem erőforrás, sem pedig tényleges lehetőség nem állt rendelkezésre.
Többcélú küzdelem – Helyzetképek a kistérségi közoktatásról
A többcélú kistérségi társulások 2004–2007 között váltak a közoktatás szervezésének egyik főszereplőjévé. A támogatások rendkívül hatékonynak bizonyultak: a társulások három év alatt minden kistérségben létrejöttek. De mi történt valójában? Igazi vagy csak formális együttműködések alakultak? Javult-e az oktatás minősége? Többen jutottak-e magasabb színvonalú szolgáltatáshoz? Nőttek-e a rászorulók esélyei a kistérségek égisze alatt? E kérdésekre az intézet tíz, eltérő település- és társadalomszerkezetű, döntően vidéki jellegű kistérségben végzett kutatás alapján kísérelt meg választ adni. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából végzett kutatás mára már egy letűnt korszakot dokumentál. Az óvodák, iskolák fenntartását célzó társulások létrejötte vagy éppen elutasítása küzdelmekkel volt terhes, amelyből az érintett szereplők (döntéshozók, intézmények képviselői, szülők) egyaránt kivették a részüket. E küzdelemnek – kistérségenként más-más módon és arányban – voltak nyertesei és vesztesei is. Az aprófalvas térségekben készült esettanulmányok igazolták, hogy a társulások létrejötte és az iskolabezárások újabb hullámának elülte után is kérdés marad: fenntarthatók-e, fenntartandók-e a kisiskolák a kistelepüléseken, főképp a szegregálódó települési közegben? A kutatás eredményeit összegző kötet látleletet ad a kistérségi társulások fél évtizedéről, bemutatva a lehetőségeket és kényszerpályákat, s tanulságokkal szolgál a jövő közok-tatási folyamatainak irányítói, döntéshozói számára is.
Kritikai földrajzok − nemzetközi elméleti megközelítésektől a hazai tapasztalatokig
Az intézet kutatásaiban továbbra is nagy hangsúlyt kaptak azok a kutatások, amelyek a kritikai földrajz elméleti megközelítéseit vetették össze a hazai kutatási tapasztalatokkal. A társa-dalomföldrajz eszmerendszerének vizsgálata keretében áttekintésre kerültek a nemzetközi és a hazai feminista földrajz átalakulásának csomópontjai, illetve a magyarországi társadalomföldrajz legújabb trendjei. A kritikai városföldrajzi kutatások részeként folytatódott a magyarországi városrégiók átalakulásának – a „tértermelés” részeként értelmezett centrum–periféria relációba helyezett – elsősorban elméleti vizsgálata. A kutatások bizonyították, hogy a versenyt, a gazdasági növekedést, a gazdasági sikert központba helyező tudományos és politikai diskurzusok elfedik a metropolitan–non-metropolitan terek egyenlőtlen hatalmi viszonyait, a radikális földrajzban eredetileg használt metropolis-jelentést.
Új ESPON-kutatások
Az ESPON (Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat) az Európai Unió legnagyobb szabású területfejlesztési kutatási programja. Az intézet 2012 során három új kutatásában vett részt, az egyik a területi kormányzás, a másik a területi forgatókönyvek, a harmadik a szegénység témakörével foglalkozik. Az ET2050 – Territorial Scenarios and Visions for Europe projekt keretében az RKI elkészítette a Duna-régió bibliográfiáját és transznacionális térségének helyzetelemzését, illetve a szcenárióknak az adott térségre vonatkozó adaptációját. A TANGO – Territorial Approaches for New Governance program keretében a területi kormányzás különböző modelljeinek elemzése zajlott, nemzetközi összehasonlító és esettanulmányi módszerrel. E projektek közvetett haszna, hogy betekintést nyújtanak az intézeti kollégák számára a területi folyamatokkal foglalkozó kiemelkedő európai tudományos intézmények, szakértői körök elméleti és alkalmazott kutatási tevékenységébe. A tapasztalatok arra mutattak rá, hogy a válság kiváltotta centralizációs tendenciák ellenére a fejlesztéspolitika és általában a kormányzás területi dimenziói felértékelődnek, s egyre kifinomultabb technikák, eljárások, intézményi megoldások szolgálják a gazdasági versenyképességi és területi kiegyenlítési célok harmonizálását, a beavatkozások szinergiájának növelését. Az ESPON-projektek igazolják az európai területi politikák erősödő makroregionális meghatározottságát, de azt is, hogy a fejlesztési célok megfogalmazásában továbbra is a nyugati országok érdekei játszanak vezető szerepet. Emelkedik az ellenálló-, alkalmazkodóképesség szerepe, ez egyben a jövőbeli politikák egyik szlogenjévé válik. A TIPSE – Territorial Indicators of Poverty and Social Exclusion in Europe c. kutatás a szegénység és társadalmi kirekesztés indikátorainak azonosítását, térképezését és a kirajzolódó területi mintázatok elemzését célozza elsősorban az EU-tagországokban. A jelenlegi gazdasági válság Európa lakosainak millióit érintette valamilyen módon, folyamatosan nőtt az elszegényedés kockázata. A projekt célja a nagyfokú szegénység és társadalmi kirekesztés által sújtott területek feltárása, szakpolitikai ajánlások megfogalmazása, illetve egy területi moni-toringrendszer kialakítása.
A magyar területfejlesztés nemzetközi versenyképességét szolgáló kutatások
Az RKI nyerte el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízását az EU 2013–2020 közötti kohéziós politikájára való felkészülést szolgáló tanulmány elkészítésére. A kutatás kitért a várható uniós szabályozás elemzésére, a területi hatások értékelésének módszertanára, és javaslatokat fogalmazott meg a hazai fejlesztéspolitikai tervezés számára. A kutatás megállapította, hogy noha az uniós kohéziós politika egyik kiemelt célja a régiók közötti területi különbségek mérséklése, az ezt a hatást mérő módszertan számtalan nagy ívű kutatási program (pl. ESPON) ellenére még nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor a következő programozási periódusban még inkább számítani kell a területileg is hatékony (koncentrált) kohéziós politikai beavatkozások előtérbe helyeződésére, ami illeszkedik az EU forrásfelhasználások hatékonyságnövelő törekvéseinek sorába. Az elméleti szakirodalom, az esettanulmányok és a módszertani megközelítések alapján megállapítható, hogy a hazai kohéziós politikában jelentős tartalékok vannak a területi szempontok érvényesítésében, amely nemcsak az aggasztóan növekedő regionális különbségek kezelésének, hanem a forrásallokáció hatékony, versenyképes megreformálásának eszköze is lehet. A kutatócsoport rámutatott a városok, városi agglomerációk fejlesztésének kiemelkedő jelentőségére, az integrált, több ágazatot és szektort egyaránt érintő fejlesztési programok megfogalmazásának előnyeire. Különösen fontos az Unió által kínált új lehetőségek (community led local development – CLLD, Integrated Territorial Investments – ITI) hazai alkalmazására való felkészülés mielőbbi megkezdése. A hazai tervezési, irányítási rendszer csak egy decentralizáltabb modell szerint lesz képes a területi kohéziót támogató fejlesztéspolitika végrehajtására. Ezért a hazai tervezésben és fejlesztéspolitikában továbbra is helyet kellene kapjon a regionális lépték, s különösen fontos a partnerség elvének sokkal következetesebb érvényesítése a jövőben, ami a fejlesztéspolitika legitimációja mellett a helyi információk és erőforrások aktivizálásának az eszköze.
b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között
Az RKI alapelve, hogy a szilárd tudományos alapokon álló régió- és településfejlesztés az európai versenyképesség és a gazdasági gyarapodás záloga. Ennek érdekében az intézet nagy hangsúlyt helyez a kutatási eredmények terjesztésére és megvitatására mind a szélesebb értelemben vett szakmai, mind a civil közélet szereplőivel. A kutatók többsége aktívan részt vesz területfejlesztési és civil szervezetek munkájában. A tudomány és a társadalom közötti párbeszéd fontos eleme, hogy a tudományos fokozattal rendelkező kutatók oktatóként tíz egyetem és négy főiskola képzéseiben vesznek részt folyamatosan, ily módon is közvetítve a regionális tudomány eredményeit.
Az intézet aktívan részt vesz a Dél-Dunántúl, illetve Pécs fejlesztéspolitikáját, életét érintő stratégiai döntések előkészítésében, a helyi tudományos, szakmai közéletben. A Dunántúli Tudományos Osztály Pécsett egy úttörő kezdeményezést karolt fel, amely a városfejlesztés koncepcionális megalapozását a korábbinál szélesebb körű, nyitottabb tervezési, konzultációs folyamatban kívánja megvalósítani. Az ún. Városkooperáció a városi értelmiséget, szakmai műhelyeket fogja össze, rendezvényeket szervez, s ebben több kutató vesz részt érdemben. 2012-ben az intézet és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött. A város és az intézet kooperációja már több évtizedes múltra tekint vissza. A szerződés aláírására az eddigi együttműködés elismeréseként és a jövőbeni kölcsönös előnyök hatékony kihasználása érdekében került sor. A város elsősorban a rendelkezésre álló tudás és kapcsolatrendszer hatékonyabb felhasználására számít. Az intézet kutatói részt vettek a Bács-Kiskun, a Baranya és a Békés megyei területfejlesztési koncepció kidolgozásában, melyek keretében az önkormányzatok által szervezett szakmai vitákon fejthették ki álláspontjukat a megyék helyzetéről, javasolt fejlesztési irányairól.
A kecskeméti kutatócsoport adott otthont a Móricz Zsigmond Közművelődési Alapítvány által szervezett Kecskeméti helyismereti és városfejlesztési esték c. rendezvénysorozatnak. A nyolcestés kezdeményezés célja kettős volt: egyrészt tájékoztatta a lakosságot a Kecskeméten folyó fejlesztésekről, másrészt betekintést nyújtott az ezek mögött meghúzódó urbanisztikai kérdésekről és dilemmákról. A program erősítette az intézet helyi beágyazottságát és növelte a településkutatási kérdésekben már korábban megszerzett hitelét mind a város vezetése, mind annak polgárai felé.
Az intézet báziskönyvtára Pécsett működik. A térrel foglalkozó társadalomtudományok legfontosabb szakfolyóiratai egyedül itt érhetők el teljességben Magyarországon, ezért a könyvtár szolgáltatásai keresettek a regionális tudomány hazai művelői körében. Az RKI Győrben határ menti területfejlesztési szakkönyvtárat, Békéscsabán magyar–szerb területfejlesztési információs és dokumentációs központot, Kecskeméten kisebb szakkönyvtárat működtet. A könyvtár honlapján folyamatosan frissülő Válogatás a regionális tudomány külföldi folyóiratcikkeiből c. kiadványokat és a tematikus szakbibliográfiákat (pl. Duna-régió, Területi kohézió, Föderalizmus és decentralizáció) nemcsak a kutatásban, de a felsőoktatásban (mesterképzések, TDK-, PhD-dolgozatok) is rendszeresen használják.
Az eredmények disszeminációja egyre fontosabb követelményként jelentkezik azoknál a kutatásoknál, amelyeket uniós pályázat útján nyert el az intézet. A szakmai eredmények kutatási fórumokon való ismertetése mellett az adott települést, térséget, társadalmi csoportot érintő kérdésekben sikerül távolabbi célcsoportokat is elérni. Az integrált városfejlesztés lehetőségei és eredményei Délkelet-Európában c. nemzetközi ViTo-projekt keretében a legfontosabb feladat a makrotérség kilenc városában az önkormányzati szereplők horizontjának kitágítása volt a partnerség elvének tudatos és folyamatos alkalmazásán keresztül. Ezt az elvet a projekt teljes folyamatán át az utólagos értékelésig konzekvensen kellett alkalmazni. A kutatók a Lipcsei Charta integrált tervezés és fejlesztés modelljét ültették át a gyakorlatba. Ennek során a hagyományos városfejlesztési prioritások mellett kiemelt hangsúlyt kapott a fejlesztések gazdasági fenntarthatósága, a társadalmi fenntarthatóság, illetve a városszerkezetet javító és nem romboló fejlesztési lépések előnyben részesítése.
A szélesebb közönséget is megszólító párbeszédre 2012-ben a legjobb példa a Budapest Agglomerációs Konferencia volt, amelyet az intézet Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködésben rendezett. A főváros és agglomerációjának együttműködési lehetőségeiről, a közös problémákról, Budapest és a környező települések viszonyrendszeréről tartott jelentős szakmai, szakpolitikai érdeklődéssel kísért tanácskozás számottevő regionális visszhangot váltott ki.
III. Az RKI hazai és nemzetközi kapcsolatai 2012-ben
Hazai együttműködések
Az intézet területpolitikai döntési centrumokkal kiépített másfél évtizedes tartalmas és kölcsönös elégedettséget kiváltó együttműködésében 2010–2011-ben bekövetkezett kedvezőtlen változások 2012-ben kedvező fordulatot vettek. A magyar regionális tudomány nemzetközileg is elismert teljesítménye, a kutatás–fejlesztés–versenyképes területpolitikai alkalmazás innovációs lánc azonban nem épült ki újra. A területfejlesztés kormányzati intézményi szerkezete nagyrészt kialakult, a területpolitikai döntések tudományos megalapozása iránt ismét mutatkozott érdeklődés, elsősorban a vidékfejlesztés és az értékelés területén. A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) a korábbi vidék- és tanyakutatásokban szerzett tudományos eredmények figyelembevételével az intézetet bízta meg az országos Tanyafejlesztési Pályázat monitoringjával, valamint a 2012 végén induló nagyszabású Vidékkutatás koordinációjával és ez utóbbi részeként bizonyos alapkutatási feladatok elvégzésével.
A területfejlesztési kutatások másik fontos partneri körével, a települési és területi önkor-mányzatokkal korábban fennálló kapcsolatok 2012-ben megújultak. Fejlesztési koncepcióik tudományos megalapozásával néhány éves szünetet követően ismét az RKI-t bízták meg az intézet „tradicionális” partnerei (Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Győr-Moson-Sopron megyék, Pécs és Kecskemét városok).
Az intézet kezdeményezésére és bázisán létrejött Magyar Regionális Tudományi Társaság 2012-ben ünnepelte alapításának 10. évfordulóját. A magyar regionális tudomány intézményesülésének egyik legfontosabb elemekén létrejött MRTT alapcéljainak elérése sikerült, a társaság a szakma fórumává vált. A jubileumi vándorgyűlését jelentős érdeklődés kísérte, a kétnapos rendezvényen végig jelen volt Peter Nijkamp, az európai és a nemzetközi regionális tudományi társaság korábbi elnöke.
A Tér és Társadalom c. folyóirat az intézet legfontosabb terméke, sokszínű, multidiszciplináris jellegű, a regionális tudomány és a területi kutatások eredményeinek terjesztője. A 2011-ben felállított új szerkesztőbizottság arra törekedett, hogy erősítse a folyóirat elméleti jellegét és emelje szakmai színvonalát, ez utóbbi érdekében jelentősen megszigorította a lektorálási folyamatot. A Tér és Társadalom a szakma első számú fóruma, a hazai regionális tudomány egyik legfontosabb szervezője. Éves szinten legalább százötven szakember vett részt közvetlenül a folyóirat munkájában (szerzők, szerkesztők, lektorok). Jelentősen emeli az előfizetők számát, hogy a Magyar Regionális Tudományi Társaság illetménylapként szolgáltatja tagjainak a TéT-et.
A felsőoktatási kapcsolatrendszert befolyásoló tényezők a beszámolási évben nem módosultak. Érezhető az egyetemek szívó hatása az intézet vezető kutatói állományára, elsősorban a jelentős egyetemi pályázatok kapcsán. Az intézet pozíciói erősek és meghatározóak maradtak a regionális tudományi doktori iskolákban.
A gazdasági szférával meglévő együttműködés főszereplői 2012-ben is az IBM Magyarország és a Paksi Atomerőmű voltak, amely gazdasági döntéseik területi megalapozásához igényeltek elemzéseket.
Nemzetközi kapcsolatok
A 2012. év sikere, hogy James Scott tíz hónapot tölt el az intézetben. Az MTA kiemelkedő tudományos teljesítményt felmutató kutatók számára kiírt pályázatának nyerteseként az europaizálódás következményeit vizsgálja, és elemzi a magyar politikai kultúrára, valamint a geopolitikai gondolkodásra tett hatását. Jelenléte a kutatók és doktoranduszaik számára is jó lehetőség szakmai tapasztalatcserére, konzultációra, közös kutatások kezdeményezésére. Munkája megkönnyíti a tárgyévben indult EUBORDERSCAPES FP7-programban az intézetre háruló kutatási feladatok megkezdését.
2012-ben az új nemzetközi partneri körből kiemelendő a Genfi Egyetem Európa Intézete és a Fribourgi Egyetem Föderalizmus Kutató Intézete, amelyekkel egy virtuális föderalizmus és decentralizáció kutatóintézet létrehozását kezdte meg az RKI. Az intézet bekapcsolódott a Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában működő területi kutatásokkal foglalkozó intézmények Spa-ce.net hálózatába. Az együttműködésből új kutatási projektek kidolgozása, valamint a területi kutatás és tervezés partnerségi kapcsolatainak megerősítése várható. Intenzívebbé vált a kapcsolat a vajdasági és a szlavóniai kutatóhelyekkel, szakmai szervezetekkel, a kooperáció elmélyülését három elnyert IPA-program is segíti. 2012-ben kerültek lezárásra a hároméves lengyel, román és bolgár bilaterális együttműködések. Az intézet Délkelet-Európa-stratégiájába illeszkedően a beszámolás időszakában horvát, szerb, bolgár és román partnerekkel pályázott új egyezményes csereprogramokra. A nemzetközi tudományos társaságokban való egyéni és intézményes részvétel töretlen intenzitású, a rendezvényeken, konferenciákon rendszeresen részt vesznek a kutatók.
Sikerként könyvelhető el, hogy a jelentkezések alapján az európai regionális tudomány vezető egyéniségei vesznek részt az 1943-ban alapított Dunántúli Tudományos Intézet fennállásának 70. évfordulója alkalmából rendezendő Territorial Cohesion in Europe c. konferencián. Az intézet nemzetközi beágyazottságát és elismertségét jól reprezentáló esemény érdemi megszervezése a beszámolás évében kezdődött meg és a 2010-es pécsi RSA-kongresszus (50 ország, 575 fő) óta a legjelentősebbnek ígérkezik.
2012-ben az intézet kutatócsoportjai egy FP-7-es keretprogramban, négy ESPON-projektben és hét további nemzetközi együttműködésben vettek részt, hét konzorciális partnerrel folyamatos tárgyalások zajlottak új nemzetközi pályázatokban való közreműködésre. A folyó nemzetközi projektek keretében az intézet tizenöt alkalommal szervezett szemináriumokat, kerekasztal-beszélgetéseket, munkacsoporti üléseket külföldi résztvevők közreműködésével. A nemzetközi programok szervezése jelentős feladatot adott az intézet közösségének. Mindennek következtében kialakult a nemzetközi kapcsolatépítés professzionális bázisa.
IV. A 2012-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása
Az RKI kutatói az előző évekhez hasonlóan intenzív pályázati tevékenységet folytattak. A hazai forrásszerzési lehetőségek beszűkülésére is tekintettel erősödtek a nemzetközi programokban, pályázatokban való részvételek, amelyek biztosítják az intézet külföldi kapcsolatainak erősítését, folyamatos nemzetközi láthatóságát, valamint a kutatók számára a globális tudományos közéletben való közvetlen részvételt. A beszámolási évben az elnyert pályázatok száma nem mutatott jelentős eltérést a korábbiakhoz képest, a sikertelen pályázatok száma és aránya azonban csökkent.
- Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején (NK OTKA). A kutatás az európai gazdaság területi szerkezetének alakulásában jelentkező új tényezők hatását vizsgálja. A területi növekedés hajtóerőinek átalakulása egyben a nemzeti terület- és településfejlesztési politika új megoldásainak alkalmazását, a többszintű kormányzás megerősítését teszi szükségessé.
- A decentralizáció biztosítékai Magyarországon (OTKA). A kutatás a területi decentralizációs reformok jellemzőit tárja fel nemzetközi összehasonlításban, arra keresi a választ, hogy a magyar közjogi és politikai rendszer milyen garanciákat tartalmaz a hatalom térbeli megosztásának formálásában.
- A politikai földrajzi térstruktúrák elemzése a Kárpát-medencében (OTKA). Rendszervál-tozások, együttműködési lehetőségek, abszurditások a 20–21. század fordulóján.
- Az RKI konzorciumi partnerként vesz részt A Győri Járműipari Körzet mint a térségi fej-lesztés új iránya és eszköze c. TÁMOP-projektben. A hazai viszonylatban úttörő kutatásban az intézet a téma tudományos megalapozását, a körzet lehatárolását végzi el. Vizsgálja az ipari centrumok és városrégiók hálózati kapcsolatrendszerét, valamint a járműipari körzet és a kapcsolódó régiók gazdaság- és munkaerő-piaci szerkezetváltozásait.
- Vidékkutatás a NAKVI megbízásából. 1) A hazai vidéki térségek az európai térben, vidéki térségtípusok. 2) A vidékiségből adódó marginalizálódás társadalmi, gazdasági, területi összetevői, okai és a kezelés lehetőségei. 3) Az etnikus és nem etnikus szegénység mérséklését szolgáló szakpolitikai beavatkozások tapasztalatai. 4) A CLLD-LEADER megközelítés, valamint a multifund tervezés érvényesülése a fejlesztéspolitikában. 5) Társadalmi, gazdasági innováció és befogadóképesség vidéki térségeinkben. 6) Klímaváltozás és vidékfejlesztés hatása a föld- és tájhasználat-változásra.
- Az intézet konzorciumi partnerként vesz részt a Társadalmi konfliktusok, társadalmi jól-lét és biztonság – Versenyképesség és társadalmi fejlődés c. TÁMOP-projektben a különböző típusú társadalmi jólét (welfare), illetve jól-lét (well-being) felfogások elemzésével, egy hazai társadalmi jól-lét modell statisztikai alapú kidolgozásával, továbbá a kirekesztett társadalmi csoportok helyzetének, a konfliktusok alapjainak feltárása.
- Toward a local based labour market policy approach in cross-border rural regions (IPA LOLAMAR). A magyar–szerb kutatás hozzájárul egy helyi erőforrásokra építő fejlesztési modell megalapozásához Bácska határ menti periferikus térségében.
- A Dráva-régió rugalmas tervezési módszerei (IPA DUPLO). A projekt célja a határ mindkét oldalát érintő funkcionális fenntartható régió területfejlesztési megalapozása, komplex terv kidolgozása, amely érinti a klímaváltozás kérdéseit, a városok és vidéki térségeik együttes fejlődését, környezetipari klaszter kialakításának lehetőségeit.
- Photovoltatikus rendszerek mint a regionális fejlesztés indítószerkezetei (IPA REGPHOSYS). A horvát–magyar kutatás egyszerre fókuszál a műszaki, természettudományi, valamint a társadalomtudományi kutatásokra. Az RKI az energiatermelő rendszerek környezeti, gazdasági és társadalmi hasznait, lehetőségeit vizsgálja.
- Az intézet alvállalkozóként vesz részt a Risk Assessment and Preparedness in the Danube Macro-region (SEERISK) c. kilenc ország részvételével megvalósuló projektben, amely a globális klímaváltozás katasztrófavédelem szempontjából értelmezhető hatásait (társadalmi és települési szempontból is) vizsgálja a kockázati tényezők alakulására.
- A UNDP pozsonyi divíziója finanszírozza a Faces and Causes of Roma Marginalisation c. összehasonlító vizsgálatot, amely Magyarországon, Romániában és Szerbiában a roma-nem roma együttélés, illetve kirekesztés települési szintű megnyilvánulási formáit és mérési lehetőségeit a kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvözve kutatja.
