Tudományos beszámoló 2017

Tudományos beszámoló az MTA KRTK RKI 2017. évi tudományos tevékenységéről

I. Az RKI fő feladatai 2017-ben

II. A 2017-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között

III. Az RKI hazai és nemzetközi kapcsolatai 2017-ben

IV. A 2017-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

V. A 2017-ben ban megjelent jelentősebb publikációk

KÖNYVEK

KÖZLEMÉNYEK

I. Az RKI fő feladatai 2017-ben

Az intézet fő feladatának továbbra is az alapkutatásokat tekintette egyrészt a közfeladatként jelentkező stratégiai kutatási témák, másrészt az előző évben indult hét hazai (NKFIH) és öt nemzetközi (H2020, ESPON) projekt keretében. Ezek mellett néhány rövid futamidejű, de társadalmi szempontból fontos alkalmazott kutatási feladat végrehajtására koncentrált. A beszámolás évében számottevő hangsúlyt kaptak a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségekkel (marginalizáció, periferializáció), a központi hatalomtól (politikai, gazdasági elittől) való függőségek komplex rendszerével, a centrum–periféria kelet-európai perspektívájával, a magyarok migrációjával, a közép-európai regionális fejlődéssel, a határkutatásokkal (geopolitika, európaizáció), az újraiparosodással, a területi pénzügyekkel, a városi környezettel (smart city, körforgásos gazdaság) és az éghajlatváltozás hatásaival foglalkozó kutatások.

A 2016-ban elfogadott középtávú intézeti stratégiában megfogalmazott teljesítménymutatók tekintetében lényeges előrelépés volt tapasztalható a beszámolási évben. Az utánpótlás-nevelés fontos mutatója a kutatóintézetben készült disszertációk száma. 2017-ben hét PhD-dolgozat került megvédésre négy különböző (regionális tudományi, közgazdasági, szociológiai, földtudományi) doktori iskolában. A publikációs teljesítményben – a kutatói állomány viszonylag fiatal összetétele ellenére – érzékelhető a fokozatos minőségi változás, a Scopus regisztrált publikációk száma és aránya is növekedett, továbbá a megjelent, illetve közlésre elfogadott impakt faktoros folyóiratcikkek száma is számottevően nőtt a korábbi időszak átlagához képest. Az RKI emellett továbbra is fontosnak tartja a nívós külföldi kiadók könyvsorozataiban való megjelenést, amelyek növelik a kutatók nemzetközi láthatóságát és a hazai regionális tudományi alapirodalmat bővítő monográfiákat.

II. A 2017-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

Perifériakutatás

A „PROFECY Processes, Features and Cycles of Inner Peripheries in Europe” c. ESPON-kutatás célja a belső perifériák azonosítása volt Európán belül és annak feltárása, hogy milyen tényezők hatására alakulnak ki ezek a speciális helyzetű térségek. A belső perifériák esetében a problémák gyökerét nem földrajzi értelemben vett elszigeteltség jelenti, hanem inkább az általában központi helyzetük ellenére létező hátrányok kombinációja, amely különböző folyamatok, társadalmi jellemzők és fejlődési ciklusok eredményeként tartja ezeket a térségeket „távol” a hálózatoktól és hatalmi centrumoktól. Ez a fajta távolság olyan marginalizációs folyamatokat eredményez, amelyek a gazdasági teljesítmény és a lakosság társadalmi jóllétének csökkenéséhez (pl. szolgáltatások kedvezőtlen elérhetősége) vezetnek.
Az RKI kutatócsoportja a belső perifériák társadalmi-gazdasági státuszának vizsgálatára fókuszáló munkarészt vezette. Ennek fő kérdése az volt, hogy miben különböznek a belső perifériák más térségtípusoktól különböző társadalmi jellemzőik alapján, és van-e valamilyen megfogható társadalmi jellegzetesség, folyamat, ami a belső perifériákhoz kapcsolódik, illetve, hogy ebből a szempontból a belső periferikus térségek mennyire egységesek, vagy éppen mennyiben mutatnak ebből a szempontból eltérő jegyeket. A vizsgálatok kimutatták, hogy a belső perifériák, bár alapvetően mérsékelt-közepes pozíciókban vannak más térségek­kel összevetve, helyzetük mégis több szempontból hátrányos Európában. Elsősorban a demográfiai jellemzők, a gazdasági teljesítőképesség és a szolgáltatások hozzáférhetősége terén mutatkozó hátrányok tekintetében emelhető ki kedvezőtlen helyzetük. Leginkább az olyan demográfiai problémák, mint az elöregedés és elvándorlás azonosítják a periferikus térségeket, és ez összefüggésben van a gazdaság és szolgáltatások helyi jellemzőivel is.
Ezek az észrevételek, kiegészülve a projekt keretében megvalósított esettanulmányok és szakpolitikai elemzések tapasztalataival, beépültek a periferializációs folyamatok továbbterjedése ellen vagy megelőzésük érdekében megfogalmazott szakpolitikai ajánlásokba, amelyek a helyi szintű és az európai uniós kohéziós politika számára is tanulságokkal szolgálhatnak. Ezek közül kiemelhető az oksági kapcsolatok és hatóerők működése megértésének szükségessége a periferializációs folyamatokban, ami a sikeres beavatkozások hátterét biztosíthatja. Nemzeti szinten törekedni kell arra, hogy a stakeholderek tudatában legyenek adott térségek periferializációs folyamatokkal kapcsolatos problémáinak. Az EU szintjén fontos, hogy megfelelő legyen a koordináció különböző programterületek között (pl. kohéziós és vidékfejlesztési politikák) a hatékonyabb problémakezelés érdekében. Helyi szinten pedig a kapacitásfejlesztésre érdemes hangsúlyt fektetni, illetve arra, hogy a rendelkezésre álló területi tőke megfelelő kapcsolati csatornákat találjon az erőforrások kiaknázásához.

Migrációkutatás

„A Magyarországról külföldre irányuló migráció és hatásai vidéki társadalmakra” c. NKFIH-kutatás arra kereste a választ, hogy hátrányos helyzetű vidéki terekben milyen strukturális tényezők, lehetőségek és kényszerek váltják ki és tartják fenn a munkavállalási célú migrációt, továbbá a struktúrák által kínált keretek, korlátok között milyen migrációs döntéseket hoznak, milyen utakat járnak be, milyen erőforrásokra támaszkodhatnak azok, akik külföldön keresnek munkát, megélhetést, boldogulást, és a migráció milyen hatással van a vizsgált családok, lokalitások életére.
A hátrányos helyzetű vidéki terekből induló külföldi munkavállalási célú, cirkuláris migráció és mobilitás individuális, családi tapasztalatait de Haas ágencia fogalma nyomán a struktúrák által korlátozott migrációs törekvések és migrációs képességek funkciójaként értelmezték a kutatásban. E megközelítés lehetővé teszi azon strukturális kényszereknek az azonosítását, amelyek a különböző generációkban migrációs törekvések kialakulásához és döntésekhez vezetnek, ugyanakkor arra is módot nyújt, hogy elemezzük, melyek a migrációs képesség alapját jelentő tőkefajták, s azok milyen szerepet játszanak a különböző migrációs utakban.
Bár az egyes terepeken különböző domináns migrációs mintázatok, hálózatok azonosíthatók (például a nők részvétele a házi idősgondozásban vagy a szegény, képzetlen romák mobilitása), a lokális sajátosságok mellett is a kutatási tapasztalatokat általános érvényűnek tekinthetjük a migrációt kiváltó strukturális kényszerek, migrációs képességek és törekvések, s mindenekelőtt a migrációt lehetővé tevő, annak során mobilizálható tőkefajták tekintetében.
Az előzetesen többnyire nem tervezett migrációhoz vezető, generációs eltéréseket mutató strukturális kényszerek minden vizsgált településen azonosak, és más, országos kutatások eredményeivel is egybecsengenek: az önálló egzisztencia megteremtésének korlátai, munkanélküliség, jövedelmi szegénység, eladósodottság, az elszegényedéstől, egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelem. A migrációra való képességet a humán és/vagy kulturális tőke, valamint a nyitottság, kockázatvállalás képessége erősíti. Ugyanakkor a migrációs képesség szempontjából legdöntőbbnek a kapcsolatokhoz, hálózatokhoz való hozzáférés, vagyis a kapcsolati tőke, illetve a migrációs burok bizonyult. A migrációt fenntartó kapcsolati hálók egyben a „migrációs ipar” szövetét képezik. Formális és informális hálózatokra épül a sokszereplős, összetett idősgondozói tevékenység, amelybe, illeszkedve a migráció feminizációjának globális mintázatához, vidéki magyarországi asszonyok is beléptek. A migráció kultúrája áthatja ma a vizsgált lokális társadalmakat, elfogadott és/vagy vágyott boldogulási stratégiává vált, s éppen úgy tetten érhető az egzisztenciateremtés előtt álló fiatalok, mint az adósságcsapdából kitörni vágyó középgeneráció, vagy az alacsony összegű nyugdíjellátások miatt idősgondozásra kényszerülő asszonyok körében.
A kutatás alapján megállapítható, hogy a romák migrációja elsősorban nem az etnicitás dimenziója mentén értelmezhető, az osztályhelyzet, az egyes családok, személyek lokális társadalmon belül elfoglalt pozíciója, valamint humán, kulturális és kapcsolati tőkéje határozza meg a számukra bejárható és belátható migrációs utakat. A (mély)szegénységben, szegregált körülmények között élő roma családok a hiányzó anyagi, kulturális tőkéjük ellenére el tudtak indulni külföldre, mert a családi-rokoni kapcsolatokra, mint kapcsolati tőkére tudtak támaszkodni. Az áthelyezett rokonsági kapcsolatok egyfelől segítik a külföldi boldogulást, másfelől újrateremt(het)ik, ha kicsit magasabb jövedelmi színvonal mellett is, a függőség és kiszolgáltatottság viszonyrendszereit.

Polarizálódás, centrum–periféria kelet-európai nézőpontból

A „RegPol² Socio-economic and Political Responses to Polarisation Processes in Central and Estern Europe” c. Marie Curie ITN program kutatási eredményei a European Spatial Research and Policy c. folyóirat különszámaként jelennek meg 2018-ban. A projekt a társadalmi-térbeli polarizálódás, a centrum-periféria fogalompár tudományos, szakmai és szélesebb társadalmi diskurzusokat alakító szerepének kritikai vizsgálatát célozta, ide értve a fogalmak különböző értelmezéseinek, ezek társadalmi beágyazottságának feltárását, a periferizálódás és a polarizáció kapcsán zajló viták kelet-európai nézőpontból való újragondolását is.
A kutatók az egyenlőtlen térbeli fejlődés és a financializáció koncepcióját összekapcsolva vizsgálták (i) a lakáspiac sajátos működési mechanizmusait, a különböző státuszú háztartások ezekre adott válaszait a perifériákon, (ii) továbbá magyarországi példákon keresztül az újratermelődő társadalmi egyenlőtlenségeket a perifériás kapitalizmusok kontextusában.
A kutatás rámutatott arra, hogy az újratermelődő egyenlőtlenségek megragadhatók (i) a piaci szereplők stratégiáiban, tőkéhez való hozzájutásuk esélyeiben és mindezek helyi társadalmakra gyakorolt hatásában; (ii) a lakás birtoklásának kétarcú szerepében, abban, hogy bár forrása lehet az immobilitásnak, marginalizálódó térségekben a túlélési stratégiák fontos eleme, ami önmagát erősítő függőségi helyzetet teremt, (c) azokban az összefüggésekben, amelyek a különböző státuszú háztartások lehetőségeiről, kiszolgáltatásukról, a függő helyzetre adott válaszaikról adnak számot.
 
Függőségi rendszerek vizsgálata

„Az állam strukturális átalakulásaira adott intézményi és egyéni válaszok különböző földrajzi kontextusokban” c. NKFIH-projekt elméleti eredményei: (i) Azoknak a mechanizmusoknak a feltárása és a perifériás kapitalizmusok kontextusában történő értelmezése, amelyekkel a központi államhatalom (a politikai-gazdasági elit) a függőségek komplex rendszerét alakította/alakítja ki a marginalizálódó térségekben, s amelyekben összekapcsolódnak a jövedelemtermelés és az alapvető javak fogyasztásának módjai. (ii) Ezeket a függőségi rendszereket a lokális állam intézményi gyakorlatai működtetik; a központi vs. lokális állam viszonyrendszerének megértése alapvető fontosságú az egyenlőtlen fejlődés perifériás kapitalizmusok keretei között történő értelmezéséhez. (iii) A feltárt függőségi rendszerek végső soron a marginalizált társadalmi csoportok „röghöz kötéséhez” vezetnek, amit társadalmi konfliktusok kezelési módszereként alkalmaz a központi államhatalom.
A kutatás empirikus eredményei a következők: (i) A centralizációs folyamatok a lokális terekben, a város/vidék viszonyrendszerekben, illetve az állami intézmények hierarchikus viszonyain keresztül főváros/vidék kontextusban is új függőségi viszonyok kialakulását eredményezték. Míg a leszakadó térségekben a helyi állam központi szerepet vállalt az ott élők mindennapi életében, hogy mérsékelje a központi állami politikák polarizáló hatásait, addig a dinamikus térségekben a helyi állam fogyasztásközpontú, neoliberális várospolitikával próbálta mérsékelni a központi államtól és kisszámú tőkebefektetőtől való függőségét, ezzel egyenlőtlenségeket és konfliktusokat termelve a lokális terekben. Az állam változó szerepe mindkét esetben az átláthatóság csökkenéséhez, a személyes kapcsolat­rendszerek felértékelődéséhez, ezzel új függőség megteremtéséhez vezetett. (ii) A lokális gazdaság állapota, elsősorban a befolyó helyiadó-bevételeken keresztül fontos tényezője a helyi fejlesztéseknek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a politikai kapcsolatrendszerben elfoglalt hely révén mobilizálható fejlesztési források jóval nagyobb fontossággal bírnak a beruházási aktivitásra, mint a helyi erőforrások mobilizálása. Utóbbiak esetében problémát jelenthet, ha a források olyan témákban vehetők igénybe, melyek kevéssé illeszkednek a helyi fejlesztési igényekhez/elképzelésekhez. Néhány esetben felmerült a térségeken belüli aránytalan forráselosztás kérdése, amit a helyi szereplők egyértelműen a politikai erőtérben elfoglalt helyzettel, a kulcsszereplő beágyazottságával hoztak összefüggésbe. (iii) Az elmaradott térségekben azoknak az önkormányzatoknak, melyek saját feladatkörüket klasszikusan értelmezik, azaz a helyi közszolgáltatások ellátására koncentrálnak kevesebb lehetőségük van a helyi fejlődési irányok befolyásolására. A helyi gazdaságfejlesztés önkormányzati prioritásként való kezelése pedig nem csak a helyi gazdasági növekedést és foglalkoztatást segítheti, hanem a helyi hálózatok kiépülését, sőt a közfeladatok ellátását is, mivel a növekvő gazdasági aktivitás stabil forrásokat biztosít minőségi közszolgáltatások finanszírozásához. A sikeres önkormányzatok nem csupán indirekt módon segítik a gazdaságfejlesztést (pl. infrastruktúra-fejlesztés, iparipark-fejlesztés), hanem aktív szereplői is a helyi gazdaságnak, egyrészt mint a helyi együttműködések koordinátorai, másrészt mint helyi vállalkozások alapítói, tulajdonosai, vagy résztulajdonosai. (iv) A hazai tájak használata erőteljesen függ azoktól a társadalmi paradigmáktól, amelyek a környezet komplex védelmét hangsúlyozzák. Ugyanakkor egyelőre kaotikusan keverednek (akár egy intézményen belül is) azok az érdekek, amelyek mentén stabilizálni lehetne a természetvédelem ma csökkenni látszó szerepét és hatókörét. Az ökológiai szempontú tájgazdálkodás mellett érvelők egyre kevésbé tudják a gyakorlatban is érvényesíteni, érvényesíttetni elképzeléseiket. Az eredmények alapján jól érzékelhető, hogy az állam és az önkormányzatok nem értékelik megfelelő súllyal a környezeti értékek megőrzésének szerepét.

Újraiparosodás Közép-Európában

A Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatában megjelent Lux Gábor monográfiája „Újraiparosodás Közép-Európában” címmel. Milyen szerepet játszik az ipar a modern posztindusztriális gazdaságokban? Miért süllyednek hosszan tartó válságba egyes ipari térségek, és miért válnak mások kimagaslóan sikeressé? Hogyan hatnak az ipar fejlődésére a különböző közpolitikák, és mit jelentenek az elmúlt évtizedben egyre szélesebb körben ismert újraiparosítási törekvések? Mely tényezők biztosítják ma egy-egy ipari térség tartós versenyképességét? Lux Gábor könyve összehasonlító szemléletben, a nyugat- és közép-európai regionális fejlődési folyamatok komplex elemzésével keresi a válaszokat ezekre a kérdésekre. Tárgyalja az ipari átalakulás és alkalmazkodás fontosabb elméleteit, ismerteti a ma új reneszánszát élő iparpolitika eszközrendszerét és kiterjedt empirikus kutatásokra támaszkodva, számos esettanulmánnyal illusztrálja a közép-európai ipar átalakulási pályáit, hozzásegítve az olvasót egy ma is jelentős gazdasági szektor szerepének, fejlődési folyamatainak sokrétű értékeléséhez.

A hazai középvállalati szektor ipari szerepét vizsgáló NKFIH-kutatás a hazai tulajdonú feldolgozóipari középvállalatok tőkeakkumulációban és regionális növekedésben játszott szerepére összpontosított, vizsgálva a középvállalatok fejlődésének nemzetközi példáit és gyakorlatait (német és francia modellek), egyben kvantitatív és kvalitatív feltáró munkát végzett e vállalati szegmens Magyarországon végbemenő fejlődéséről. Megállapítható, hogy a középvállalati szektor mind területileg, mind iparági bontásban meglehetősen heterogén, eltérő regionális specializációs tendenciák jellemzik. A kutatási eredmények szerint a hazai középvállalati szektor kedvezőtlenebb környezetben, és rövidebb életpályák után, de mutat bizonyos hasonlóságokat a német Mittelstand-vállalatokkal, és a kisvállalkozások egy része is alkalmassá tehető, hogy belépjen a középvállalatok körébe. Jelenleg a szakképzett munkaerő hiánya a legnagyobb gond, amely a vállalati növekedés legfőbb gátjává vált. Kiemelt tényezőként említhető az intézményi környezet támogató vagy gátló szerepe is. Nyitott még a vállalatok generációváltásának kérdése, amely alapvetően meg fogja határozni a vállalatok növekedési kilátásait.

Térségkategóriák vizsgálata

Az „Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban szereplő térségkategóriák felülvizsgálatának megalapozása” című, a Nemzetgazdasági Minisztérium által finanszírozott kutatás részletes javaslatokat fogalmazott meg. Mind az egyes területfejlesztési beavatkozási térségek, térségtípusok résztanulmányai, mind az ország-esettanulmányok, mind az átfogó, összegző fejezetek számos általános tanulsággal szolgáltak és esetenként a Nemzetgazdasági Minisztérium lehetőségeit és hatáskörét jóval meghaladó átfogó javaslatokkal éltek. Egyes térkategóriák szerepeltetésének, tartalmának, lehatárolási módszerének eldöntéséhez a területi célok közötti prioritásrendszer egyértelmű meghatározására lenne szükség (budapesti metropolisztérség, növekedési zónák, egyes nagytérségek), ami nem tartozott a tanulmány feladatkörébe. A tudományos vizsgálatok alátámasztották, hogy szükségesnek látszik az OFTK-ban jelenleg szereplő térségkategóriák rendszerének, esetenként elnevezésének átalakítása, a térségtípusok számának csökkentése, egyes térkategóriák megszüntetése, illetve összevonása, valamint megfontolandó konkrét, kisebb (egy megyén belül található) tájegységek nevesítésének mellőzése is.
 
Területi pénzügyi vizsgálatok

A „Pénzintézetek gazdaságfejlesztő szerepe a teljesítmény és a hitelezési mutatók alapján: területi pénzügyi vizsgálatok” c. NKFIH-kutatás kitért a fenntarthatósággal kapcsolatos hitelintézeti tevékenységekre is, megállapítva, hogy a nemzetközi gyakorlatban tapasztalható környezeti és társadalmi kérdésekre is reflektáló banki gyakorlatnak a csírái már megfigyelhetők a magyarországi intézmények üzletpolitikájában, azonban a nyugat-európai országokban tapasztalható teljes termék- és szolgáltatásskála még nem. Bár az elmúlt időszakban változtak a piaci körülmények (gazdasági válság, a hazai tulajdon emelése, törvényi erővel létrehozott szövetkezeti integráció), valamint a hitelintézeti piac szereplőinek érdekei is, mégis jelentős különbségek mutathatók ki a globális bankcsoportok tulajdonában levő kereskedelmi bankok és a kooperatív elveken működő takarékszövetkezetek működési területei, mechanizmusai között.

Környezetkutatás

A „REPAiR Resource Management in Peri-urban Areas: Going Beyond Urban Metabolism” H2020-projekt első éve a két pilot területre fókuszált, Amszterdamra és Nápolyra. Az első kísérleti élő laboratóriumok azt mutatják, hogy a jól felépített workshopsorozat valóban kitermelhet az adott régió számára jó ötleteket, ökoinnovatív megoldásokat a körforgásos gazdaság irányába történő elmozdulás érdekében. A szociokulturális és környezettudatossági vizsgálatok első eredményei azt a meglepő eredményt tárták fel, hogy, bár Hollandia vezető szerepet tölt be Európában és a világon a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulásban, ezt az EUROSTAT ide vonatkozó adatai is alátámasztják, ám a környezettudatossági vizsgálatok mind egyéni, mind vállalati szinten arra utalnak, hogy környezettudatosságban Olaszország és a vizsgált Campania régió lényegesen jobb pozícióban van. Az ellentmondás feltárása a kutatás további feladata. Megkezdődött a hazai eset (Pécs) vizsgálata is, ahol tapasztalható, hogy egyre több lépés történik a körforgásos gazdaság irányába, azonban az újonnan létrejött szabályozási keretek számos nehézséget okoznak. 

Határkutatások

Az RKI bázisán működő horizontális KRTK határkutató csoport eredményeit, feltárt és azonosított legfontosabb csomópontjait a világpolitikai folyamatok alakították. 2017 – nagyrészt az USA új elnökének hivatalba lépésével – az államhatárok jelentőségének globális felértékelődését hozta. Az államhatárok ellenőrzése a globális és a kontinensközi migráció kérdéseihez kapcsolódva minden szinten (ENSZ, EU, egyes államok, a pápa stb.) megjelent, s erkölcsi, gazdasági és politikai viták tárgyává vált. A külső határokon jelentkező problémák több esetben begyűrűztek az EU-integráción belüli határokra is. Az unió belső határain olyan jelenségek tűntek fel ismét – több órás sorban állás egyes határokon – amelyeket a hidegháború után születettek nem ismerhettek. Az EU átalakulása (Brexit) olyan belső határkérdésekben jelenített meg érdekellentéteket, amelyeket már megoldott – más feltételek között – a történelem. A határkutatások naprakész folyamata permanens újragondolásra késztetik a kutatócsoport félidőben lévő Változás és folytonosság a magyar térképzetekben: nemzet, területiség, fejlesztés és határpolitika c. NN OTKA-projektjének résztvevőit.

b) Tudomány és társadalom

Az intézet Magyarország öt városában (Békéscsaba, Budapest, Győr, Kecskemét, Pécs) működő kutatóhelyének köszönhetően aktívan részt vesz az ország öt régiójának és számos településének tudományos és felsőoktatási életében. Az RKI négy vidéki szakkönyvtára a helyi kutatók, oktatók, szakemberek és hallgatók rendelkezésére áll. Az intézet győri kutatóhelyén működő MTA MADI Galéria a geometrikus művészet elismert kiállítóhelye, ahol 2017 folyamán öt kiállítás volt megtekinthető.

A kutatóhelyek mindegyikén szerveznek tudományos és ismeretterjesztő rendezvényeket, amelyek nyitottak a helyi társadalom érdeklődő csoportjai számára. A Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztálya (Győr) és Körösvidéki Osztálya (Békéscsaba) intézeti helyszínnel és társrendezéssel összesen tizenegy szakmai előadást szervezett 2017-ben. A társadalmat leginkább foglalkoztató kérdések megválaszolásához a klímaváltozás hatásaival, annak modellezésével és adaptációjával kapcsolatos intézeti kutatások járultak hozzá. A Dunántúli Tudományos Osztály előző évben elindított pécsi szemináriumsorozata a folyó kutatások, kéziratok, kutatási eredmények, disszertációk megvitatására, helyi szakemberek közötti eszmecserére nyújtott lehetőséget, összesen négy alkalommal. Ezt kiegészítve 2017 novemberében az MTA KRTK „Economics with policy” nemzetközi szemináriumsorozat részeként Ugo Fratesi (Politecnico di Milano) is előadást tartott.

A Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály a Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron Megyei Csoportjával együttműködésben folytatta havi rendszerességű Smart City rendezvénysorozatát Győrben, összesen tíz rendezvényre került sor. A RKI horizontális műhelyei egy-egy konferenciát szerveztek ősszel, a Társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket kutató műhely Nézőpont kérdése? Válság(ok) és értelmezéseik az európai periférián címmel Budapesten, a Környezeti csoport Hulladék vs. Erőforrás – Egy nagyváros lehetséges útjai a körforgásos gazdaság felé címmel Pécsett, a Határkutató csoport pedig Szabadkán Határformáló erők címmel.

Tíz év után ismételten megrendezésre került a Falukonferencia, amely az intézet hagyományos és közismert rendezvényének számít a rendszerváltozás óta. A Falukonferencia – mint korábban is – a tudományos kutatás legfrissebb eredményeinek bemutatása mellett konzultációs fórumot nyújtott a vidékfejlesztéssel foglalkozó gyakorlati és elméleti szakemberek, döntéshozók számára.

III. Az RKI hazai és nemzetközi kapcsolatai 2017-ben

Hazai együttműködések

Az intézet által kiadott Tér és Társadalom c. folyóirat a hazai és a határon túli regionális tudomány egyik legfontosabb szervezője. A TéT interdiszciplináris jellegű, a regionális tudomány és a területi kutatások eredményeinek stabil, magas színvonalú terjesztője. Elismertségét jelzi, hogy a 2017/4. tematikus számra meghirdetett felhívásra tíz pályázat érkezett. A folyóirat 2017-ben bekerült a Web of Science Emerging Sources Citation Index (ESCI) adatbázisába és a szerkesztőség újból beadta a jelentkezést a Scopus adatbázisba, eredmény 2018-ban várható.

Nemzetközi kapcsolatok

A 2016-ban elnyert és elindult három H2020 és két ESPON-kutatáson, továbbá a 2017 folyamán megpályázott mintegy tíz nemzetközi projekten alapulva az intézet több osztályának is jelentősen bővült európai kapcsolatrendszere és javult nemzetközi beágyazottsága. Folytatódtak a 2018-ban záruló bolgár, cseh és román akadémiai bilaterális együttműködések, amelyek keretében több kiutazásra, terepmunkára, közös konferenciára is sor került.

A Marie Curie projekt keretében fontos esemény volt az intézet szervezésében megvalósult nyári szabadegyetem Békéscsabán. A projektben kialakult és megerősödött nemzetközi kapcsolatok révén, annak szerves folytatásaként egy nemzetközi konzorcium tagjaként jelentős új kutatási projekt előkészítése indult el.

IV. A 2017-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

A tárgyévben elnyert jelentősebb nemzetközi és hazai projektek a következők voltak:

• A „VOICITYS Voices of Diversity – Connecting People and Policies for More Integrated Neighbourhoods in European Cities” c. az EU (Pilot Project Europe of diversities) által támogatott kutatás négy esettanulmányon (Manchester, Berlin, Sassari és Budapest) keresztül vizsgálja a városi etnikai és társadalmi sokszínűség megjelenési formáit és kölcsönhatásait, a városok közötti különbségeket és azonosságokat. A kutatás a szociológia vegyes módszertanával egyszerre vizsgálja a szakpolitikai válaszokat, a helyi döntéshozók véleményét, amit ütköztet a helyi lakosok percepcióval, mindennapi gyakorlataival, térhasználatával.
• A „RuRES Renewable Energy Sources and Energy Efficiency in a Function of Rural Development” horvát–magyar INTERREG-projekt a korábbi IPA REGPHOSYS projekt folytatásaként a megújuló energia, illetve az energiahatékonyság lehetőségeit vizsgálja. Az RKI feltárja, hogy a megújuló energia használatának milyen társadalmi-gazdasági és földrajzi lehetőségei, keretfeltételei vannak a határtérségben, továbbá a kulcsszereplőknek tréning keretében bemutatja a leghatékonyabb megoldásokat, alkalmazási lehetőségeiket.
• A „Smart Communities – Virtual Education and Research and Development and Innovation Network in the Slovakian-Hungarian Border Region” c. szlovák–magyar INTERREG-projekt célja, hogy a határ menti hátrányos helyzetű térségben elősegítsék a helyi közösség digitális tudásszintjének emelését, ezáltal a magasabb hozzáadott értékű munka­lehető­ségek­be történő bekapcsolódást. A projekt kiemelt szektorai a képzés, a K+F+I, fókusszal a fenntarthatóságra és az infokommunikációs technológiákra. A folya­matot segíti a civil partnerek, képzési és kutató intézmények hálózatának kiépítése, vala­mint közös szakmai tréningek, mentori rendszer szervezése a célcsoportok részvételével.
• „A szakképzés munkapiaci illeszkedésének területi és ágazati jellemzői, kiemelt figyelemmel a periférikus térségekre és a korai iskolaelhagyás problémájára” c. NKFIH-kutatás a szakképzés eredményességét vizsgálja. Egyszerre kerül elemezésre a szakképzésből kikerülő fiatalok elhelyezkedési esélye, a gazdaság munkaerőigényének kielégítése, a munkaadók által keresett szakmák (hiányszakmák), végzettségek körének alakulása. A kutatás kiemelten vizsgálja a területi folyamatokat és konkrét területi össze­hasonlításra is törekszik, továbbá külön is foglalkozik a korai iskolaelhagyás kérdésével.
• A „Marginalizáció és (im)mobilitás: a habitus dinamikája” c. posztdoktori NKFIH-kutatás a Helyi közpolitikák és a marginalitás (újra) termelődése hanyatló városokban című NKFIH-projekthez kapcsolódódik. A városi szinthez képest mikroszintű vizsgálódás lokalitásonként egy-egy marginalizált térre fókuszálva igyekszik megérteni a marginalizációt mint térbeli-társadalmi folyamatot és ennek egyéni és generációs vetületeit családtörténeteken keresztül. A kutatás tehát a mobilitás és immobilitás tudatos és öntudatlan stratégiájára, a térbeli-társadalmi helyzet (a strukturális kényszerek) megtanulására és átörökítésére, illetve a kitörési lehetőségekre (az egyén ágenciájára) kérdez rá és vizsgálja különféle társadalmi, gazdaság és történeti kontextusokban és terekben.
• A „Biztos Kezdetek? – A koragyermekkori ellátások hatása a gyereknevelésre és a társadalmi és térbeli integrációra” c. MTA prémium posztdoktori projekt a gyermeknevelés, társadalmi tagság és a társadalmi-térbeli különbségek közötti komplex kapcsolatokat térképezi fel, a koragyermekkori jóléti szolgáltatások szülőkre kifejtett hatásainak vizsgálatán keresztül. Összevetve a gyermeknevelési kultúrában történő, egész kontinensre kiterjedő paradigmaváltást a hazánkban jellemző gyakorlatokkal, a kutatás azokat a mechanizmusokat tárja fel, melyeken keresztül a koragyermekkori jóléti szolgáltatások enyhítik vagy – küldetésükkel ellentétben – felerősítik a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket és a társadalmi kirekesztést.
• „Az Európai Unió normatív szerepe” c. NKFIH posztdoktori kutatás kísérletet tesz az értékeken és alapelveken nyugvó „Európa” konceptualizálására, az „európaiság” mint szociokulturális identitás elméleti tisztázására, majd teoretikus keretbe igyekszik foglalni az európaizációt, vagyis azon különféle társadalmi és politikai folyamatokat, amelyek intézményi változások és reformok révén elősegíthetik e kozmopolita európaiság kialakulását, a normatív „Európa” megvalósulását, illetve képesek lehetnek magyarázatot adni e progresszió elmaradására. Végezetül empirikusan vizsgálja, hogy a hazai politikai elit, az uniós tagállamok és a környező országok társadalmainak körében tapasztalható-e elmozdulás ezen értékek és attitűdök irányában.
• A „Svejki kompországok? Geopolitikai identitások Kelet-Közép-Európában” c. posztdoktori NKFIH-kutatás olyan térképzeteket vizsgál, amelyek hatással voltak és vannak a kollektív öntudatra és földrajzi önmeghatározásra Kelet-Közép-Európában, és főleg Magyarországon. Az ilyen földrajzi jellegű fogalmak pl. a Kárpát-medence, Duna-medence, Közép-Európa, Kelet-Európa, Eurázsia, Turán, vagy akár a kompország vagy a Nyugat végbástyája képzete. Különösen Magyarországon több, egymással versengő térképzet létezik, amelyek az ország, illetve a nemzet helyét különféleképpen határozzák meg. Mely fogalmak voltak meghatározóak a rendszerváltás óta? Hogyan hatottak a kollektív öntudatra, önmeghatározásra? Kik és miért idézik fel őket, milyen szándékkal és hatással?
• „Az éghajlatváltozás várható hatása a magyarországi munkaerő-piaci folyamatokra” c. kutatás a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat KEHOP-pályázata keretében nyert forrást a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) tovább­fejlesztésére, amelynek keretében kitettségi, érzékenységi, sérülékenységi, alkalmazkodási és hatásindikátorok készülnek Magyarországra, 10×10 km-es rácsfelbontásban, kiegészülve szakirodalom-feltárással és módszertani fejlesztéssel. A kutatás a KRTK Adatbankjával közösen valósul meg.
•  „Az éghajlatváltozás népegészségügyi következményei – A lakosság sérülékenysége az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásaival szemben” c. kutatás célja a klímaváltozással összefüggésbe hozható hőhullámok egészséghatásainak és egészségügyi következményeinek feltárása. A kutatás első szakaszában a hazai sérülékenység­vizsgálatok előzményeinek szakirodalmi feldolgozása történt meg, illetve egészségügyi és önkormányzati szereplőkkel készült interjúk során a helyi felkészülés és adaptáció lehetőségeinek értékelése valósult meg. A statisztikai elemzések elsősorban az egészségügy igénybevételére és járási különbségeire irányultak, amelyek az előrejelzések alapját képezik.
• Az „Éghajlatváltozási alkalmazkodás-kutatás” célja, hogy új tematikát jelenítsen meg a NATéR rendszerben, amellyel a jogalkotók, a köz- és szakpolitikai döntéshozók vagy az ágazati stratégiaalkotók megfelelő és megfelelően alátámasztott információkkal rendelkezzenek a hazai mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodási kapacitásairól, az alkalmazkodás meghatározó irányairól és korlátairól. A megvalósítás az Agrárgazdasági Kutató Intézettel közösen történik.
• „A közfoglalkoztatás hatása a helyi gazdaságra és társadalomra” c. a Belügyminisztérium által támogatott konzorciumi kutatás célja, hogy megvizsgálja a közfoglalkoztatás további folytatásának feltételeit, arra kíváncsi, hogy milyen települési körben/térségekben milyen típusú programokat lehet/érdemes indítani a következő években.

V. A 2017-ben megjelent jelentősebb publikációk

KÖNYVEK

• Baranyai N: Autonómiatörekvések Kelet-Közép-Európában. Pécs; Székesfehérvár: IDResearch Kft.; Publikon. 184 p. (2017) (ISBN:978-615-5457-74-6) RKI-ELEKTRA
• Jankó F, Fábián A, Hardi T (szerk.): Burgenland. Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet. 551 p. (2017) (A Kárpát-medence régiói; 14.) (ISBN:978-963-359-075-1) RKI-ELEKTRA
• Keller J, Keresztély K, Virág T (szerk.): Our Neighbourhoods' Heroes: Stories on Citizen Participation in Local Development in European Cities. Berlin: Comparative Research Network. 158 p. (2017) (ISBN:978-39-4683-2010) RKI-ELEKTRA
• Lux G, Horváth Gy (szerk.): The Routledge Handbook to Regional Development in Central and Eastern Europe. London; New York: Routledge. 340 p. (2017) (ISBN:978-1-47-248571-7) RKI-ELEKTRA
• Lux G: Újraiparosodás Közép-Európában. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó. 327 p. (2017) (Studia Regionum; Dialóg Campus Szakkönyvek) (ISBN:978-615-5376-94-8) RKI-ELEKTRA
   

KÖZLEMÉNYEK

• Bodor Á, Grünhut Z, Horeczki R: Városi bizalmatlanság, vidéki bizalom. Esetleg fordítva? – A bizalom és a településtípus összefüggései Európában. TERÜLETI STATISZTIKA 57:(4) 406–421. (2017) DOI
• Faragó L, Scott J: Policy governance from an autopoietic perspective: revisiting Hungary’s regionalization experience. EUROPEAN PLANNING STUDIES 25:(6) 1034–1052. (2017) RKI-ELEKTRA
• Gál Z, Schmidt A: Geoeconomics in Central and Eastern Europe: Implications of FDI. In: Munoz J M (szerk.): Advances in Geoeconomics. London; New York: Routledge Taylor & Francis Group. (2017) 76–93. (Europa Economic Perspectives) (ISBN:978-1-85743-830-7) RKI-ELEKTRA
• Hajdú Z: Állam vagy/és ország: Fogalmi és területi ütközések a Kárpát-medencében. TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK 5:(3–4) 1–21. (2017) RKI-ELEKTRA
• Keresztély K, Scott J W, Virág T: Roma communities, urban development and social bordering in the inner city of Budapest. ETHNIC AND RACIAL STUDIES 40:(7) 1077–1095. (2017) RKI-ELEKTRA
• Kovács A D, Hoyk E, Farkas J Zs: Homokhátság – a special rural area affected by aridification in the Carpathian basin, Hungary. EUROPEAN COUNTRYSIDE 9:(1) 29–50. (2017) RKI-ELEKTRA
• Kovács S Zs: Város–vidék-kapcsolat a magyar pénzintézet-hálózatban. TERÜLETI STATISZTIKA 57:(5) 495–511. (2017) RKI-ELEKTRA
• Lennert J: A visegrádi országok vidéki tereinek rendszerváltás utáni vándorlási folyamatai. TERÜLETI STATISZTIKA 57:(3) 272–293. (2017) KIADÓNÁL
• Nagy E: Az állam változó szerepe – Gazdaságföldrajzi értelmezések. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK 141:(3) 226–234. (2017) KIADÓNÁL
• Németh K: Beszédes hallgatás: A csend interpretálása és a megismerés dilemmái a társadalomtudományi kutatásban. SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 27:(2) 4–22. (2017) RKI-ELEKTRA
• Rácz Sz: Main characteristics of Hungarian-Croatian political relations and Cross-Border Co-operations. GEOGRAPHICA PANNONICA 21:(1) 54–67. (2017) RKI-ELEKTRA
• Varjú V, Plaut S: Media mirrors? Framing Hungarian Romani migration to Canada in Hungarian and Canadian press. ETHNIC AND RACIAL STUDIES 40:(7) 1096–1113. (2017) RKI-ELEKTRA
• Velkey G: Központi állam és önkormányzatok. In: Ferge Zsuzsa: Magyar társadalom- és szociálpolitika (1990–2015). Budapest: Osiris Kiadó. (2017) 125–160. (A mai Magyarország) (ISBN:978-963-276-283-8) RKI-ELEKTRA
• Virág T, Váradi M M: Spatial Exclusion and Boundary-Making in Different Roma Neighbourhoods in Hungarian Rural Small Towns. TIJDSCHRIFT VOOR ECONOMISCHE EN SOCIALE GEOGRAFIE / JOURNAL OF ECONOMIC AND SOCIAL GEOGRAPHY. Article in Press. (2017) DOI
• Zsibók Zs, Sebestyén T: Regionális gazdasági előrejelző modell, a klímaváltozás figyelembevételével. TERÜLETI STATISZTIKA 57:(2) 132–159. (2017) RKI-ELEKTRA
   

A kutatók teljes 2017. évi szakirodalmi munkássága itt elérhető.