Az egyetemek és főiskolák egyre növekvő mértékben – nemcsak az ott tanuló hallgatói tömegek, hanem a szellemi kapacitások koncentrációja révén is – hatnak a regionális fejlődésre. Egy-egy felsőoktatási központban – az új gazdasági és fogyasztási bázisok mellett – jelentős tudásbázisok koncentrálódnak, amelyek a települések, de az egész nagyrégió jövőbeli helyzetét is meghatározhatják.

A regionális fejlődés speciális esetét jelentik a határtérségek fejlődési folyamatai. Magyarország európai uniós tagságával megváltozik a felsőoktatási képzések iránti kereslet, a magyar hallgatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy más európai felsőoktatási intézményekben folytassák tanulmányaikat. Ennek következtében megnő az érdeklődés az osztrák, mindenekelőtt a határrégióban lévő intézmények iránt. Megfelelő stratégia hiányában különösen a határ közelében fekvő magyar egyetemek, főiskolák vannak kitéve a határon túli osztrák intézmények elszívó hatásának.

Az Unirégió projekt keretében végzett empirikus vizsgálatok elsőként elemzik az osztrák-magyar határrégió (Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) felsőoktatási és tudományos kapacitását, azok együttműködési lehetőségeit. A projekt eredményeinek értékelése új lehetőségeket nyújt a kapcsolatok szélesítésére, azok tartalmának bővítésére. A határrégióban a tudásbázisok átgondolt összekapcsolásával, azok kohéziójának megteremtésévei és szervezésével új fejlesztési erőforrásokat nyerhetünk, amelyek egy közép-európai tudásrégió kialakulásának alapját jelenthetik. 
 

Kapcsolódó fileok