A KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály Kecskeméti kutatócsoportjának története 1982-ben kezdődött. Az Enyedi György és Csatári Bálint által kezdetben az MTA Földrajztudományi Kutató Intézeten belül megszervezett Településkutató Csoport a békéscsabai kutatócsoporttal együtt rövidesen beintegrálódott az 1983-ban alapított MTA Regionális Kutatások Központja Kutatóhálózatába. Az 1992-ben megalakult szolnoki és debreceni csoportokkal együtt szerveződött Alföldi Tudományos Intézetté a négy alföldi városban működő egység. Az MTA intézeteinek átszervezése után a korábbi Alföldi Tudományos Intézet 2012-től a KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztályaként folytatta munkáját. Jelenleg az Alföldi Tudományos Osztály két kutatócsoporttal és telephelyen működik, Kecskeméten, illetve Békéscsabán, 2019. szeptember 1-jétől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) részeként.
A kecskeméti csoport vezetői feladatait a kezdetektől 2010-ig Csatári Bálint látta el (2008-ig intézetigazgatóként is). 2011-től 2020-ig Perger Éva vette át a vezetői feladatokat, aki 2013 és 2015 között MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete igazgatói posztját is betöltötte. 2020. április 15-étől a Kecskeméti kutatócsoport csoportvezetői feladatait Lennert József látja el.
Kutatási irányok
A frissen megszervezett csoport első kutatási feladatát az újonnan születő alföldi falvak vizsgálata jelentette. E kutatási irány révén a kecskeméti csoport sikeresen bekapcsolódott a nemzetközi vidékföldrajzi diskurzusba, amelyek eredményeként gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok születtek. A rendszerváltás negatív folyamatai az Alföld-kérdéskört ismét az érdeklődés homlokterébe helyezték, így a kecskeméti csoport a rendszerváltást követően, interdiszciplináris és regionális szemlélettel folytatott Alföld-kutatások motorja lett. A kecskeméti kutatócsoport az ezredfordulót követően is kiemelt figyelemmel kísérte az alföldi térfolyamatok kulcsfontosságú elemeit (tanyavilág átalakulása, Homokhátság környezeti és társadalmi folyamatai). Reflektálva az elmúlt időszak változásaira és új lehetőségeire, a tradicionális vidékkutatási megközelítések a klímaváltozás, a városi szétterjedés, valamint a területi modellezés témaköreivel bővültek, amelyek egyúttal új, horizontális kutatási irányokat is jelentenek.
Jelenlegi és az elmúlt években lezárt kutatási projektek
Az elmúlt évtizedek legkiemelkedőbb kutatási részvételei
Alföld I. Kutatási Program (1991-1994)
Alföld II Kutatási Program (1997-1999)
Tanyakutatás a Homokhátságon (2004-2006)
Magyar-szerb határon átnyúló (IPA) programok: INNOAXIS (2010-2011), LOLAMAR (2013-2014)
Komplex Vidékkutatási Program (2012–2013)
Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban szereplő térségkategóriák felülvizsgálatának megalapozása (2013 – 2014)
NATéR – Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése (2015)
A Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztéséhez kapcsolódó kutatások (2017-2018)
Gazdálkodó szervezetek munkaerő-keresletének várható alakulása és képzési igényeinek felmérése, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat számára (2017-2019)
Rendszeres bekapcsolódás a helyi helyzetértékelő és fejlesztési dokumentumok, stratégiák elkészítésébe
Korábbi vezetőink: Csatári Bálint, Perger Éva
Korábbi kutató kollégáink: Csordás László, Duró Annamária, Gaborjákné Vydareny Klára, Gödör Zsuzsa, Jász Krisztina, Kanalas Imre, Kecse-Nagy László, Kósa Beatrix, Kovács János, Kovács Teréz, Kiss Attila, Nagy Imre, Nánásiné Tóth Éva, Petrás Ede, Rácz Lajos, Temesvári Péter, Tóth Krisztina
Korábbi kutatást segítő munkatársaink: Benkő Brigitta, Farkas Katalin, Gonda István, Gyurikné Nagy Valéria, Hatvani Dánielné Ibolya, Hatvani Istvánné, Havasi Béláné Vera, Herendi István, Horváthné Lukács Tünde, Márki Tiborné Rózsa, Salánki Szilárd, Szemenyei Gyula, Sütőné Szarvas Edit, Vida Anikó
Elérhetőségek:
| Cím: | 6000 Kecskemét, Rákóczi út 3. |
| Levelezési Cím: | 6001 Kecskemét, Pf. 261. |
| Telefon: | (+36-76) 502 840 |
| Fax: | (+36-76) 502 849 |
