A KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály Kecskeméti kutatócsoportjának története 1982-ben kezdődött. Az Enyedi György és Csatári Bálint által kezdetben az MTA Földrajztudományi Kutató Intézeten belül megszervezett Településkutató Csoport a békéscsabai kutatócsoporttal együtt rövidesen beintegrálódott az 1983-ban alapított MTA Regionális Kutatások Központja Kutatóhálózatába. Az 1992-ben megalakult szolnoki és debreceni csoportokkal együtt szerveződött Alföldi Tudományos Intézetté a négy alföldi városban működő egység. Az MTA intézeteinek átszervezése után a korábbi Alföldi Tudományos Intézet 2012-től a KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztályaként folytatta munkáját. Jelenleg az Alföldi Tudományos Osztály két kutatócsoporttal és telephelyen működik, Kecskeméten, illetve Békéscsabán, 2019. szeptember 1-jétől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) részeként.
A kecskeméti csoport vezetői feladatait a kezdetektől 2010-ig Csatári Bálint látta el (2008-ig intézetigazgatóként is). 2011-től 2020-ig Perger Éva vette át a vezetői feladatokat, aki 2013 és 2015 között MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete igazgatói posztját is betöltötte. 2020. április 15-étől a Kecskeméti kutatócsoport csoportvezetői feladatait Lennert József látja el.
Kutatási irányok
A frissen megszervezett csoport első kutatási feladatát az újonnan születő alföldi falvak vizsgálata jelentette. E kutatási irány révén a kecskeméti csoport sikeresen bekapcsolódott a nemzetközi vidékföldrajzi diskurzusba, amelyek eredményeként gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok születtek. A rendszerváltás negatív folyamatai az Alföld-kérdéskört ismét az érdeklődés homlokterébe helyezték, így a kecskeméti csoport a rendszerváltást követően, interdiszciplináris és regionális szemlélettel folytatott Alföld-kutatások motorja lett. A kecskeméti kutatócsoport az ezredfordulót követően is kiemelt figyelemmel kísérte az alföldi térfolyamatok kulcsfontosságú elemeit (tanyavilág átalakulása, Homokhátság környezeti és társadalmi folyamatai). Reflektálva az elmúlt időszak változásaira és új lehetőségeire, a tradicionális vidékkutatási megközelítések a klímaváltozás, a városi szétterjedés, valamint a területi modellezés témaköreivel bővültek, amelyek egyúttal új, horizontális kutatási irányokat is jelentenek.
Az elmúlt évtizedek legkiemelkedőbb kutatási részvételei
Alföld I. Kutatási Program (1991-1994)
Alföld II Kutatási Program (1997-1999)
Tanyakutatás a Homokhátságon (2004-2006)
Magyar-szerb határon átnyúló (IPA) programok: INNOAXIS (2010-2011), LOLAMAR (2013-2014)
Komplex Vidékkutatási Program (2012–2013)
Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban szereplő térségkategóriák felülvizsgálatának megalapozása (2013 – 2014)
NATéR – Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése (2015)
A Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztéséhez kapcsolódó kutatások (2017-2018)
Gazdálkodó szervezetek munkaerő-keresletének várható alakulása és képzési igényeinek felmérése, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat számára (2017-2019)
Rendszeres bekapcsolódás a helyi helyzetértékelő és fejlesztési dokumentumok, stratégiák elkészítésébe
Korábbi vezetőink:
Perger Éva
Csatári Bálint
További korábbi kollégáink:
Csordás László
Duró Annamária
Gaborjákné Vydareny Klára
Jász Krisztina
Kanalas Imre
Kiss Attila
Nagy Imre
Petrás Ede
Rácz Lajos
Tóth Krisztina
Nem kutató korábbi munkatársak:
Salánki Szilárd
Szemenyei Gyula
Elérhetőségek:
| Cím: | 6000 Kecskemét, Rákóczi út 3. |
| Levelezési Cím: | 6001 Kecskemét, Pf. 261. |
| Telefon: | (+36-76) 502 840 |
| Fax: | (+36-76) 502 849 |
