Magyarországon számos társadalmi innovációs kezdeményezés indult a társadalmi kirekesztés és szegénység enyhítésére hátrányos helyzetű településeken. A rendelkezésre álló nemzeti és uniós fejlesztési források ellenére a területi egyenlőtlenségek az utóbbi időben újra növekednek. Az ország kelet-nyugati megosztottsága, valamint a “települési lejtő” a dinamikus központok közelében található települések és a perifériák kis falvai közötti társadalmi-térbeli polarizáció erősödését jelzi. A romló gazdasági és megélhetési kilátások mellett a vidéki perifériákat a humán kapacitások és a gazdasági lehetőségek szűkössége, a közszolgáltatások alacsony színvonalú ellátása vagy azok teljes hiánya jellemzi. Tervezett kutatásunk feltételezése szerint a periférikus települések fejlesztésére irányuló társadalmi innovációs kezdeményezések különböző mértékű sikere nemcsak a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakulásával, hanem a helyi szereplők fejlesztési kapacitásainak, valamint koalíció-építési és érdekérvényesítő képességeinek fejlődésével is összefügg.
A 2022 decemberében indult négy éves „Helyi szereplők innovációs képességei és lehetőségei a perifériákon” című kutatás azt elemzi, hogy a helyi szereplők hogyan képesek megteremteni a társadalmi innovációhoz szükséges feltételeket és intézményi kereteket a kormányzás különböző szintjein. Azonosítjuk a helyi szereplők együttműködéseinek különböző megjelenési módjait, valamint azt, hogy az ehhez kapcsolódó stratégiák hogyan válhatnak olyan társadalmilag innovatív kezdeményezésekké, amelyek erősítik a kiszolgáltatott közösségek társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembeni ellenálló képességét. A részletes célok: (i) az intézményi környezetből eredő korlátok és lehetőségek azonosítása, amelyek befolyásolják a társadalmi innovációs kezdeményezések tervezéséhez és végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését; (ii) a helyi szereplők koalíció építési és forrás szerző képességének, illetve a fejlesztési igényeik makroszintű elfogadtatásához szükséges képességek feltárása; (iii) a helyi koalíciók összetételének, a közösen kialakított kognitív keretek, tudás, stratégiák és együttműködések, valamint az e folyamatok során létrehozott intézmények azonosítása.
Kvantitatív és kvalitatív módszerekkel – a társadalmi innováció többcsatornás interaktív tanulási modelljét követve – együttesen elemezzük a fejlesztéspolitika irányítási folyamatának és intézményrendszerének változását és a helyi szereplők lehetőségeit a változtatásra. Ezzel hozzájárulunk a szereplőkről és intézményekről folytatott elméleti vitákhoz és a hazai területi kutatásokhoz. Eredményeinket megosztjuk a helyi szereplőkkel, hogy segítsük őket a jövőbeli fejlesztési projektek tervezésében és végrehajtásában. A döntéshozók számára módszertani útmutatót készítünk a szakpolitikai eszközök tervezéséhez és a hatások értékeléséhez.
Konferencia szereplések:
Az MRTT XXI. vándorgyűlésén (Pécs, 2023. november 2–3.) szekciót szerveztünk: „Lehetőségek és kényszerek között: társadalmi innovációs kezdeményezések periférikus helyzetű területeken” címmel
Keller Judit– Virág Tünde: Elméleti megközelítések, elemzési szempontok a társadalmi innovációs kezdeményezések vizsgálatához
MRTT XXI. vándorgyűlésén (Pécs, 2023. november 2–3.)
Keller Judit – Szőke Alexandra – Váradi Monika – Virág Tünde: A szegények védelme és az állam szolgálata? Karitatív szervezetek szerepe a szegénység kormányzásában
MSZT Vándorgyűlés (2023. november 17-18. Budapesti Corvinus Egyetem)
A kutatócsoport vezetője: Virág Tünde
A kutatócsoport tagjai:
Fehér Katalin
Havas Attila
Keller Judit Zsuzsanna
Molnár György
Szőke Alexandra
Tagai Gergely
A projekt időtartama: 2022.12.01. – 2026.11.30.
