hu / en

Tudományos beszámoló 2020

Tudományos beszámoló a KRTK RKI 2020. évi tudományos tevékenységéről

I. A kutatóhely kiemelt eredményei a 2020. évre vonatkozóan

II. Tudományszervezési eredmények, események

1. Rövid általános ismertető a kutatóhely tudományos munkáját illetően

2. A tudomány és a társadalom kapcsolata, társadalmi hasznosság

3. A kutatóhely legfontosabb hazai és nemzetközi eredményes K+F+I együttműködései az elmúlt két évben

4. A kutatóhely innovációs és pályázati tevékenysége az elmúlt két évben

5. A 2020-ban megjelent jelentősebb tudományos publikációk

 

I. A kutatóhely kiemelt eredményei a 2020. évre vonatkozóan 

1. A körforgásos gazdaság vizsgálata
2020-ban zárult az intézet egyik kiemelt nemzetközi kutatása, a Horizon2020 program keretében megvalósult „REsource Management in Peri-urban AReas: Going Beyond Urban Metabolism” (REPAiR) című projekt. A 2016-2020 között lezajlott kutatása két fő célt tűzött ki és valósított meg. Egyrészt létrehozott egy online döntéstámogató rendszert, amely a hat esettanulmány városrégióban (Amszterdam, Gent, Hamburg, Nápoly, Lódz, Pécs) a helyi döntés-előkészítőket és döntéshozókat segíti megismertetni a város hulladékáramaival, valamint az élő laboratóriumokban létrehozott megoldások hulladékáramokra és környezetre történő hatásaival. A nyílt forráskódú platform rámutat azokra a kritikus áramokra, amelyek elhagyják a régiót az itt hasznosulás helyett. A kutatás másik megvalósított célja az volt, hogy a hat esettanulmány városrégióban alkalmazott élő laboratóriumokban helyi kulcsszereplők bevonásával új, az egyes városrégiók sajátosságaihoz igazodó öko-innovatív megoldások kerültek kidolgozásra annak érdekében, hogy segítsék a városrégiókat a körforgásos gazdaság irányába történő elmozdulásban. A kutatás pécsi esettanulmányának eredményei alapján megállapítható, hogy a hulladékkezelés infrastrukturális fejlődése, a hulladékkezelés filozófiája pozitív irányban változott az elmúlt évtizedekben, amelyhez nagyban hozzájárult az európai uniós csatlakozás és az abból eredeztethető kötelezettségek. Racionalizálódott a hulladékgazdálkodás, azonban az ezzel párhuzamos centralizáció a hulladékok helyben történő (és emellett gazdaságos) hasznosítását akadályozza. Ez pedig a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulás egyik kulcsa lenne. Az anyagáram-elemzések is rámutattak arra, hogy a hulladékok nem feltétlenül a (pécsi) városrégióban hasznosulnak. A szerves hulladékok például jónéhány esetben másik régióba kötnek ki, amely szintén nem a körforgásos irányba történő elmozdulás felé hat (1. ábra) annak ellenére, hogy a régióban lenne lehetőség ezek kezelésére, hasznosítására. Kiemelt publikációk repozitóriumi elérhetősége:
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2390
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2012
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2013

 
  
1. ábra: Szerves hulladékáramok a pécsi agglomerációban.
Forrás: Geo-design Decision Support Environment (GDSE) – REPAiR project

 
2. Környezeti- és klímakutatások
Az Intézet egyik hagyományosan kiemelt kutatási iránya a társadalmi-gazdasági területi folyamatok környezet-, illetve a klímaváltozáshoz kapcsolódó kölcsönhatásának vizsgálata. A hazai és visegrádi országok környezeti paradigmaváltására vonatkozó vizsgálatok arra mutattak rá, hogy ezekben az országokban a szemléletváltás megindult, ugyanakkor a kapcsolódó irányítási rendszerekben végrehajtott változtatások és a mindennapi gyakorlatok eredményessége vitatható. A nagyvárosi agglomerációk hosszú távú felszínborítás-változását és előre jelző részkutatás eredményei arra engedtek következtetni, hogy a rendszerváltást követően a mezőgazdasági területek zsugorodása Budapest körül dinamikusan megnőtt. Ennek következtében a hagyományos nagyvárosi élelmiszer-ellátási terület szinte megszűnt. Az erdők és gyepek kiterjedése viszont gyarapodott a posztszocialista időszakban az országos erdőtelepítési programok, valamint az új külvárosok szabadidős és rekreációs területek iránti igénye miatt. Az éghajlatváltozás városi megnyilvánulásai, a lokális klímaadaptáció lehetőségei részkutatás azt mutatta meg, hogy Magyarországon belül Kecskemét és térsége a klímaváltozás és a szárazodás hatásainak az egyik leginkább kitett terület. A város időjárásának alakulásában már napjainkban is észlelhetünk módosulásokat a korábbi évtizedekhez képest, de a jövőben – várhatóan – jelentkező további klimatikus és környezeti változások komoly hatással lehetnek a térségre, ezen belül is Kecskemét hosszú távú üzemeltethetőségére, élhetőségére. A magyar mezőgazdaság rendszerváltás után átalakulásával kapcsolatban megállapítható, hogy amíg az 1990 utáni évtized a szétválásról és a kisgazdaságokról szólt, addig a következő két évtizedet a magángazdaságok számának gyors csökkenése és a földtulajdon erős koncentrálódása jellemzi. A mezőgazdasági outputban is megjelenik ez a törés, hiszen a politikai és gazdasági átmenetet azonnali drámai visszaesés követte, majd a 2000-es évek elejétől az eredmények kezdték meghaladni az 1990 előtti időszak teljesítményét a növénytermesztésben, ugyanakkor az állattenyésztés válsága összetett okok miatt elhúzódott, és az ágazat ma is erős kihívásokkal néz szembe.
Kiemelt publikációk repozitóriumi elérhetősége:
http://real.mtak.hu/113535/
http://real.mtak.hu/113577/
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2269

 
3. Egészségegyenlőtlenségi kutatások
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szerepe az egészségegyenlőtlenségekben Magyarországon című, az NKFIH által támogatott kutatási projekt célja a hazai egészségegyenlőtlenségek területi különbségeinek elemzése, különös tekintettel a hozzáférés akadályaira. A kutatás bizonyította, hogy a hazai egészségegyenlőtlenségek kialakulása és részbeni fokozódása nagymértékben összefügg az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés akadályaival. Ilyenek például az ellátástól való távolság, az egészségügyi kapacitáshiányok vagy az egészségkultúra szintje. A hozzáférést támogató tényezők sok esetben az elérhetőség javítását (pl. közlekedés) vagy az infrastrukturális beruházásokat jelentik. A fontosabb eredmények között említhető, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és elérhetőség akadályai nemcsak a területi megoszlástól függenek, hanem az ellátás egyes szakaszainak jellemzőitől is. Az eredmények bizonyították, hogy az infarktus-ellátás javítása Magyarországon elsősorban a rövidtávú túlélési esélyek javulására hatott, míg a hosszú távú életesélyek romlottak az elmúlt években, főként a rehabilitációs ellátás gyengeségei és a betegek nem megfelelő egészségtudatossága miatt.
Kiemelt publikációk repozitóriumi elérhetősége:
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2363
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2156
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2152

 
4. COVID–19 kutatások
A 2020. első negyedévben világméretűvé vált COVID–19 járvány, valamint az általa okozott gazdasági válság újszerű kihívásokat eredményezett az intézményi és az egyéni kutatásokban. Az Intézetben folyó COVID–19 kutatások a világjárvány terjedésének modellezésére, valamint az egészségügyi, illetve társadalmi-gazdasági hatások feltárására fókuszáltak. A kutatás egyik ága az új típusú koronavírus-fertőzés első magyarországi hullámának tér- és időbeli lefutását modellezte ágens alapú módszertannal. A kapott eredmények a munkahelyen történő fertőzések elsődleges szerepét mutatták a tovább terjesztésben, ezt követi az iskolai, illetve a háztartáson belüli fertőzés átadás. A bevezetett korlátozások elsősorban a hierarchikus diffúziós terjedést gátolták meg, és megnövelték a háztartáson belüli fertőzésátadás relatív jelentőségét (2. ábra). A kutatások arra is rámutattak, hogy a járvány és az általa okozott válság a gazdasági hátrányok felerősödésével, a társadalmi lemaradás fokozódásával, a meglévő területi különbségek elmélyülésével, illetve új típusú egyenlőtlenségek (pl. digitális kirekesztés) kialakulásával jár együtt, és hosszú távon fel kell készülni mindezek fokozódására is.
Kiemelt publikációk repozitóriumi elérhetősége:
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2283
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2343
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2203
 

2. ábra: A megfertőződött emberek száma az egyes településeken a 40. napon az 1A forgatókönyv (R0=2,66; korlátok nélküli terjedés, külföldi forrásból származó fertőzések véletlenszerűen elosztva) öt futtatásának átlagolása alapján. Szerkesztette: Lennert József, forrás: /rkkweb/Lennert_terjedes_modell.pdf

 
5. Helyi közpolitikák, zsugorodó városok
A magyarországi zsugorodó városok társadalmi problémáinak, a városon belüli társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek különböző megjelenési formáinak tematizálása, illetve az ezzel összefüggő releváns folyamatok megértése volt a célja annak a Helyi közpolitikák és a marginalitás (újra)termelődése zsugorodó városokban című NKFIH által finanszírozott kutatásnak, amely 2020. októberében zárult. A kutatás egyik legfontosabb hozzáadott értéke a zsugorodás ambivalens jellemzőinek a leírása és magyarázata, amely megjelenik a kutatás eredményeit részletező tanulmányokban. A népszámlálások számlálókörzeti adatainak elemzése rámutatott arra, hogy a lakónépesség csökkenésének dinamikája, az elvándorlás mintázata és intenzitása városonként és városrészenként eltérő. A városok központi területei, a szocializmus időszakában a helyi középosztálynak épült egyes lakótelepek napjainkban jellemzően elöregedő, kiürülő terek, amelyet az évtizedes szelektív migráció térbeli megjelenéseként értelmezhetünk. A fiatalos és az elöregedő városrészek statisztikai mutatói közötti különbség élesebb azokban a városokban, ahol társadalmi és térbeli szegregáció eleve erősebb, és etnikai alapú. A vizsgált városok fiatalos, társadalmilag szegregált és stigmatizált városrészei mellett találhatunk olyan negyedeket, amelyek az alsó-középosztálybeli családok számára kínálnak megfizethető lakhatást. Ezek olyan átmeneti térként értelmezhetőek, amelynek relatív pozíciója a városban bizonytalan. Az átmeneti terek lakói folyamatosan változnak, legtöbbjük számára ez csak ideiglenes, vagy annak gondolt lakóhely mobilitási pályájuk egy pontján. Az ilyen „társadalmilag billegő” városrészek társadalmi stabilitása jelentős mértékben függ a be- és kiköltözők társadalmi és etnikai összetételétől, amit alapvetően az ingatlanárak határoznak meg. Ugyanakkor az elmúlt évek centralizációs folyamatainak eredményeképpen a zsugorodó kis- és középvárosok a mozgástere jelentősen csökkent, azaz a korábbinál is kevesebb eszközük maradt a zsugorodás negatív következményeinek a kezelésére. A települési önkormányzatok költségvetési mozgástere kizárólag olyan területeken nőtt, melyek alkalmasak a helyi társadalom alsóbb rétegeinek kontrolljára (pl. közfoglalkoztatás).
Kiemelt publikációk repozitóriumi elérhetősége:
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2190
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2380
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2385

 
6. A társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek fókuszált kutatásai
A társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek vizsgálatán belül egyes kutatások bizonyos részterületekre fókuszáltak.
A koragyermekkora fókuszáló, jóléti szolgáltatások (védőnői hálózat, Biztos Kezdet gyerekházak, gyermekjóléti szolgálat) mindennapi működésének kutatásán keresztül tanulmányozta a gyermeknevelés, társadalmi tagság és térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek összetett kapcsolatát a Biztos kezdetek? A koragyermekkori jóléti ellátások hatása a gyermeknevelésre, és a társadalmi és térbeli integrációraMTA Prémium posztdoktori kutatás, amely 2020-ban zárult. A kutatás rámutatott, hogy a koragyermekkori jóléti szolgáltatások nem képesek szisztematikusan enyhíteni a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségeket. Egyrészt az egyéni szülői felelősség felértékelődésével együtt a strukturális problémák egyre inkább háttérbe szorulnak. Másrészt a hazánkban jellemző, nagy térbeli és társadalmi egyenlőtlenségek a különböző szolgáltatások finanszírozási lehetőségei és a szakemberekhez való hozzáférés terén nagyon meghatározó. Azaz pont a leghátrányosabb helyzetű térségekben és csoportoknál van a különböző, újonnan bevezetett szolgáltatásoknak a legkevésbé lehetősége a hátrányok kompenzálására, a szakemberek, programok, szolgáltatások megszervezésére, illetve az ahhoz szükséges eszközök beszerzésére. Ezt tovább bonyolítja, hogy a különböző szolgáltatás fenntartóknak nagyon eltérő lehetőségei vannak a finanszírozásbeli problémák kompenzálására, egyéb erőforrások mobilizálására. A helyi közpolitikákat kutató projekthez kapcsolódott az „Állami beavatkozások és fejlesztések hatása hátrányos helyzetű roma közösségekre” című NKFIH-posztdoktori kutatás, amely az állami beavatkozások és civil fejlesztői tevékenységek hatását vizsgálta hátrányos helyzetű roma közösségekben. A kutatás arra kereste a választ, hogy melyek azok a strukturális meghatározottságok, amelyek ezt a viszonyt alakítják, és ezek hogyan hatnak a fejlesztői tevékenységeket végzők, valamint a célcsoport tagjainak cselekvési lehetőségeire. A kutatás egyik fő eredménye, hogy megmutatta a közfoglalkoztatás változó funkcióját a gazdasági válság és konjunktúra időszakban. A kutatás eredményeként pontosabb képet kaphattunk a formális, állandó bérmunkából részlegesen kiszoruló, vidéki roma népesség változó megélhetési stratégiáiról. Egy másik kutatás, a (Köz)foglalkoztatás és (im)mobilitás című, az MTA „Kiválósági Központok Támogatása”, Mobilitás Kutatási Centrum (2018-2020) keretében megvalósult projekt a közfoglalkoztatás kérdését vizsgálta. A kutatás beillesztette a közfoglalkoztatás (im)mobiltásra gyakorolt hatásainak tárgyalását az új mobilitási paradigma, valamint az immobilitás kutatásának elméleti és személeti kereteibe. A kutatás további eredménye, hogy bevezette a mikromobilitás fogalmát a marginalizált terekben zajló lakásmobilitási folyamatok elemzésében, illetve rámutatott a munkaerőpiaci immobilitás társadalmi nemek szerinti szegmentáltságára.
Kiemelt publikációk repozitóriumi elérhetősége:
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2371
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2281
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/1939
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2265
http://real.mtak.hu/92128/
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2383
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2100

 
7. Az Európai Unió normatív szerepe
Az Európai Unió normatív szerepe c. NKFIH posztdoktori kutatás az EU modernizációs szerepvállalásait vizsgálta. A kutatás fontos gyakorlati hozadéka, hogy rávilágít annak ellentmondásosságára, miszerint az EU közpolitikai (policy), hatalomgyakorlási (politics), és intézményalakítási (polity) célkitűzéseit nem elegendő gyakorlatorientáltan megközelíteni. Nem lehet ez a megoldásokat kereső szakértői viszonyulás elégséges, amíg az EU-n belül vehemensen rivalizáló kollektív gondolkodásmódok és praxisok léteznek, az eltérő társadalmi érték- és normarendszerek, konvenciók, narratívák és diskurzusstílusok miatt. Az EU kulturális hagyományainak sokszínűsége igazi örökség, de a tagállamoknak közben egységes kulturális modernizációra kell törekedniük. E kulturális modernizáció fogyatékosságait pedig csakis problémaorientált, válaszok helyett, jól megfogalmazott kérdésekre összpontosító kritikai beállítódással lehet tudatosítani.
Kiemelt publikációk repozitóriumi elérhetősége:
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2225
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2098
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2295

 
8. Területi gazdasági folyamatok vizsgálata
„A területi gazdasági folyamatok hosszú távú előrejelzése: regionális modell építése magyarországi adatokon” című NKFIH-kutatás eredményei rámutattak arra, hogy megyénkénti bontásban milyen feltételekkel valósulhat meg az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségi szintjéhez való felzárkózás. Az elmúlt évtizedben a foglalkoztatás minden térségben jelentősen emelkedett, és a foglalkoztatási ráták közeledtek egymáshoz, illetve a hosszú távon kívánatos mértékükhöz is. A szakpolitikának fel kell készülnie arra, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a társadalom elöregedése, a munkaképes korú lakosság arányának csökkenése miatt a foglalkoztatás bővítésén keresztül már nem lehet érdemi kibocsátás-növekedést elérni a 2030-as évtizedtől. Kimutatható, hogy a munkatermelékenységnek van a legjelentősebb szerepe a regionális gazdasági teljesítmény-különbségek magyarázásában, és ennek fontossága a jövőben erősödni fog.
Kiemelt publikációk repozitóriumi elérhetősége:
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/1848
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2103
http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2232

 

II. Tudományszervezési eredmények, események

1. Rövid általános ismertető a kutatóhely tudományos munkáját illetően

2020-ban az Intézet fő feladatát továbbra is az alapkutatások képezték; ezeket egyrészt a 2017-ben meghatározott stratégiai kutatási témákban és az ezekhez kapcsolódó projektekben végezte, másrészt az aktuális trendekre reagálva megjelentek a koronavírus-járvánnyal (COVID-19) kapcsolatos kutatások is. Ebben az évben több hazai (NKFIH) projekt, illetve egy jelentős nemzetközi (H2020) projekt zárult le, és négy új hazai, NKFIH által finanszírozott kutatás indult el.
 
A kiemelkedő kutatási témák között említhetők a körforgásos gazdaság kérdéseihez kapcsolódó kutatások, a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek, ezen belül különösképpen a közszolgáltatások, zsugorodó városok és a közfoglalkoztatás kérdése, a gazdasági növekedés területi folyamatainak vizsgálata, a társadalmi-gazdasági területi folyamatok környezet-, illetve a klímaváltozáshoz kapcsolódó kölcsönhatásának konzekvenciái, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, illetve a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatások.
 
A hatályos középtávú intézeti stratégiában megfogalmazott, és teljesítménymutatókkal alátámasztott előrehaladás 2020-ban is folytatódott. Az Intézet doktori fokozattal rendelkező munkatársainak száma egy fővel nőtt, két további kolléga megindította fokozatszerzési eljárását, további három pedig közvetlenül az eljárás megindítása előtt áll. A publikációs teljesítményre vonatkozóan megállapítható, hogy jelentős előrelépés történt több szempontból is. Több magas minőségű (Q1) nemzetközi, valamint nívós hazai folyóiratközlés is megjelent. Ezek mellett kiemelkedik két monográfia, valamint egy szerkesztett kötet publikálása is.
 
Az Intézet a Tér és Társadalom című folyóiratával továbbra is a hazai és a határon túli regionális tudomány egyik legfontosabb szervezője. 2020-ban négy szám jelent meg (350-350 példányban, valamint online verzióban), ami a szerkesztők pontos, összehangolt munkáját dicséri. A folyóirat fő rovataiban (a Könyvszemle, a Vita és a Tudományos élet rovatokon, valamint a szerkesztőségi cikkeken kívül) a négy kiadott lapszámban 29, legalább két anonim bíráló által értékelt tudományos cikk jelent meg. Ezenkívül a 2020. év sajátosságaként jelentek meg a koronavírus-járvány hatásait elemző gyorsjelentések. A Tér és Társadalom az MTA folyóiratainak rangsorában továbbra is a legmagasabb szintet jelentő, „A” besorolással bír. A Tér és Társadalom szerkesztőségi munkájában az Intézet több munkatársa is aktív részt vállalt. A folyóirat megjelentetésének költségeit a KRTK saját forrásai (pénzügyi támogatás és a kutatói feladatok körében végzett szellemi munka), pályázatok (NKA) és a Magyar Regionális Tudományi Társaság támogatása, valamint előfizetési díjak fedezik.
 

2. A tudomány és a társadalom kapcsolata, társadalmi hasznosság

Az Intézet Magyarország öt városában (Békéscsaba, Budapest, Győr, Kecskemét és Pécs) működő kutatóhelyének köszönhetően aktívan részt vesz az ország öt régiójának és számos településének tudományos és felsőoktatási életében. Négy vidéki szakkönyvtára a helyi kutatók, oktatók, szakemberek és hallgatók rendelkezésére áll. Az Intézet települési és megyei önkormányzati szinten is részt vett városfejlesztési, klímavédelmi, fenntarthatósági platformokban szakértőként, valamint megbízottként a város- és térségfejlesztési munkákban. Újdonságként jelent meg 2020-ban az Intézet kutatási eredményeit széles körben is bemutató KRTK Blog, amelyben az intézeti kollégák hét bejegyzést publikáltak. Ezek olvasottsága jelentős volt, de közöttük is kiemelkedett a több, mint 300 ezer olvasót elérő, a következő évtizedek demográfiai trendjeivel foglalkozó bejegyzés („Ábrákon mutatjuk, hol fognak lakni a magyarok 2051-ben – és mennyien maradunk”).
 
2020-ban is (a körülmények miatt jellemzően online platformon) folytatódott a nyilvánosság számára nyitott szakmai előadások rendszeres szervezése. A Magyar Regionális Tudományi Társaság regionális tagozatai, a Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei területi csoportja, valamint a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi (Győr) és Körös-Vidéki Osztálya (Békéscsaba) jelentős mértékben végeznek tudományos népszerűsítő tevékenységet, tartanak közérthető tájékoztatást az RKI helyi kutatócsoportjai által elért tudományos eredményekről a tudomány iránt érdeklődő laikusok, a kutatópálya iránt érdeklődő fiatalok számára. A hazai társadalmat leginkább foglalkoztató kérdések megválaszolásához a klímaváltozás hatásaival, annak modellezésével és az adaptációval, a smart megoldások vizsgálatával, a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségekkel a lakáspiaci, valamint a demográfiai változásokkal kapcsolatos kutatásaink járultak hozzá. Ezekhez kapcsolódóan az Intézet munkatársai számos tudományos és ismeretterjesztő előadást tartottak, illetve ezek eredményei a helyi és az országos sajtóban is megjelentek. A győri kutatóhelyen működő MTA MADI Galéria a geometrikus művészet elismert kiállítóhelye, továbbá a győri kutatóhelyen 2020-ban a városok nature-based fejlesztéséről szóló interaktív kiállítással várta a város és a térség általános és középiskolásait várta a látogatókat.
 

3. A kutatóhely legfontosabb hazai és nemzetközi eredményes K+F+I együttműködései az elmúlt két évben

a) Vállalati kapcsolatok, az állami költségvetési, a nonprofit és a kormányzati szektorral való kapcsolatok

Az Intézetnek kiemelkedő kapcsolata van a BIOKOM Pécsi Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel, amellyel a 2020-ban zárult nemzetközi projektben zajlott együttműködést követően új kutatási témát indítanak.
 
Az Intézetnek aktív kapcsolata van a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal, amellyel több kutatási projektben is együttműködött. Több önkormányzattal is kapcsolatban vannak az Intézet tudományos osztályai. A Bács-Kiskun megyei Önkormányzattal 2019-ben kutatási projektben működött együtt az Intézet, Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye esetében pedig a megyei klímaplatformokban vesznek részt az Intézeti kutatói. Bodajk Város Önkormányzatánál az Intézet kutatói részt vesznek az éghajlatváltozási kerekasztal munkájában. Az Intézetnek hosszú múltra visszanyúló kapcsolata van Győr megyei Jogú Város Önkormányzatával. Mezőberény Önkormányzata számára az Intézet kollégái készítették el az integrált településfejlesztési stratégiát.
 
Nemzetközi színtéren az intézet egyik legjelentősebb kapcsolata a University of Eastern Finland (UEF) egyetemmel van. Ez elsősorban közös pályázatok lebonyolításában, és elnyert projektek közös megvalósításában valósul meg. Az együttműködés mintegy másfél évtizedes múltra tekint vissza és kulcsszerepet játszott ebben James Scott, a UEF professzora. A Leibniz Intézet lipcsei Földrajzkutató Intézetéhez több szálon futó kapcsolat fűzi az intézetet, amely több jelentős projekt, és publikációs együttműködés mellett a kutatói csereprogramok vonatkozásában is megvalósul. Jelentős publikációs és pályázati együttműködés van az intézet és a csehországi Brno-ban található Mendel egyetem között. Az RKI nemzetközi kapcsolatrendszerének egyik fontos részét képezi a Kárpát-medencei kutatóintézetekkel való együttműködés, ezek között kiemelkedik a szlovákiai Somorján található Fórum Kisebbségkutató Intézettel és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel történő együttműködés. Az intézetnek élő kutatási kapcsolata van a Román Akadémia Földrajzi Intézetével, a Lengyel Tudományos Akadémia Földrajzi Intézetével, a Bolgár Tudományos Akadémia Geofizikai, Geodéziai és Földrajzi Intézetével, valamint az Orosz Tudományos Akadémiai szibériai tagozatának Gazdaságtudományi és Iparszervezési Intézetével.
 

b) Felsőoktatással való együttműködések: oktatás, utánpótlás-nevelés, doktori iskolák

A győri Széchenyi István Egyetemmel (SZE) az oktatás és különösen a doktori képzés területén van együttműködés. Az intézet munkatársainak több karon is jelentős szerepe van az alap- és mesterképzési oktatásban, tananyagfejlesztésben, illetve szakindításban. Az RKI kutatói közül többen is az SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának törzstagjai és témavezetői közül számosan az RKI kutatói. Az ösztöndíjas doktori hallgatók közül többen kaptak és kapnak gyakorlati helyet, majd végleges munkahelyet az RKI-ban. Az intézet és az egyetem összefogásában az elmúlt 10 évben hét közös kutatási projekt valósult meg.
 
A Pécsi Tudományegyetemmel (PTE) és ezen belül elsősorban három karral (KTK, BTK, TTK) van kiemelt kapcsolata az intézetnek mind az oktatás mind a kutatás terén. Az intézet számos kollégája vesz részt a pécsi felsőoktatás egyes képzési szintjén (alap-, mester, doktori képzés). A tudományos utánpótlás és a kutatási együttműködés miatt kihangsúlyozandó, hogy a PTE két doktori iskolájával (Interdiszciplináris Doktori Iskola, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola) is az alapítástól fogva folyamatos és szerves az intézet együttműködése. Az évtizedek óta tartó kutatási együttműködés közös publikációk, közös pályázatok és konzorciumi együttműködések formájában valósul meg. A számos közös szervezésű konferencia közül kiemelkedik a két nagy európai regionális tudomány szervezet éves konferenciája: a Regional Studies Association 2010-ben rendezett, valamint a European Regional Science Association 2022-ben rendezendő eseménye.
 
A két kiemelt felsőoktatási intézmény mellett több olyan felsőoktatási intézmény is van, ahol az intézet néhány kollégája szervesen bekapcsolódik az ott zajló munkába. Így oktatási és kutatási együttműködés van a gödöllői Szent István Egyetemmel, valamint a Szent István Egyetem Kaposvári Campusával, a kecskeméti Neumann János Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, illetve a Szegedi Tudományegyetem több karával. Az intézet jellemzően oktatási együttműködésben van a szegedi székhelyű Gál Ferenc Egyetemmel, illetve a bajai Eötvös József Főiskolával, amíg kutatási együttműködés valósult meg a veszprémi Pannon Egyetemmel és annak nagykanizsai campusával.
 

c) Egyéb együttműködések, kapcsolatok

Az intézet kutatói számos szakmai szervezet munkájában vesznek részt, akár rendes tagként, akár a vezetőség tagjaként. Ezen a téren mindenképpen megemlítendő a Magyar Tudományos Akadémia IX. és X. osztálya, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományi Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottsága, a Pécsi Akadémiai Bizottság, a Magyar Regionális Tudományi Társaság, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Szociológiai Társaság és a Magyar Urbanisztikai Társaság.
 

4. A kutatóhely innovációs és pályázati tevékenysége az elmúlt két évben

A kutatóhely elnyert pályázatai az elmúlt két évben:
Cím: PusH – Precarious Housing in Europe. Pushing for innovation in higher education
Típus, finanszírozó: nemzetközi, Key Action 2: Strategic Partnership Projects; Grant Agreement No.: 2019-1-DE01-KA203-004986
Időtartam: 2019–2022.
Támogatás (Ft-ra átszámítva): 13,6 millió Ft
Témavezető: Virág Tünde
 
Cím: ALTRUISTIC ENTREPRENEUR, CE Sustainable model to support social entrepreneurship
Típus, finanszírozó: Interreg Central Europe Programme – EU
Időtartam: 2019–2021.
Támogatás (Ft-ra átszámítva): 15,4 millió Ft
Témavezető: Hardi Tamás
 
Cím: Landscape, water and active citizenship: a nature-based STEAM teaching methodology
Típus, finanszírozó: European Commision ERASMUS+
Időtartam: 2019–2022.
Támogatás (Ft-ra átszámítva): 13,3 millió Ft
Témavezető: Hardi Tamás
 
Cím: Social and Innovative Platform on Cultural Tourism and its Potential towards Deepening Europeanisation
Típus, finanszírozó: European Commission H2020 „TRANSFORMATIONS-03-2018-2019 „Innovative approaches to urban and regional development through cultural tourism”
Időtartam: 2020–2024.
Támogatás (Ft-ra átszámítva): 52,5 millió Ft
Témavezető: Hardi Tamás
 
Cím: Kormányzási kihívások periférikus térségekben
Típus, finanszírozó: OTKA kutatási témapályázat (K_19) NKFIH
Időtartam: 2019–2022
Támogatás: 16,6 millió Ft
Témavezető: Pálné Kovács Ilona
 
Cím: Üzemtípusok, kihívások, adaptációs irányok és ezek hatása a magyar vidékre
Típus, finanszírozó: OTKA kutatási témapályázat (K_19) NKFIH
Időtartam: 2019–2023
Támogatás: 32,1 millió Ft
Témavezető: Kovács Katalin
 
Cím: Átalakuló lokális lakáspiacok hazai nagyvárosokban
Típus, finanszírozó: OTKA kutatási témapályázat (K_19) NKFIH
Időtartam: 2019–2023
Támogatás: 19,2 millió Ft
Témavezető: Nagy Gábor
 
Cím: Geopolitikai folyamatok és térképzetek Közép-Európában: Államok, határok, integráció és területi fejlődés
Típus, finanszírozó: OTKA kutatási témapályázat (K_20) NKFIH
Időtartam: 2020–2023
Támogatás: 24,5 millió Ft
Témavezető: Hajdú Zoltán
 
Cím: A külföldi működőtőke mikro-, makrogazdasági és területi differenciáló hatásai a Visegrádi országokban – Az FDI-vezérelt gazdaságpolitikai modellek kihívásai
Típus, finanszírozó: OTKA kutatási témapályázat (K_20) NKFIH
Időtartam: 2020–2024.
Támogatás: 35,3 millió Ft
Témavezető: Gál Zoltán
 
Cím: Magyar fiatalok percepciói Európáról és európaiságról
Típus, finanszírozó: OTKA kutatási témapályázat (FK_20) NKFIH
Időtartam: 2020–2023.
Támogatás: 17 millió Ft
Témavezető: Grünhut Zoltán
 
Cím: A közép- és délkelet-európai nagyvárosok fejlődési folyamatai
Típus, finanszírozó: OTKA kutatási témapályázat (PD_20) NKFIH
Időtartam: 2020–2023.
Támogatás: 20 millió Ft
Témavezető: Rácz Szilárd
 

5. A 2020-ban megjelent jelentősebb tudományos publikációk

VÁLOGATOTT KÖZLEMÉNYEK

Bodor Ákos, Varjú Viktor, Grünhut Zoltán: The Effect of Trust on the Various Dimensions of Climate Change Attitudes. SUSTAINABILITY 12: (23) Paper: 10200 , 19 p. (2020) DOI WoS RKI-ELEKTRA
 
Bródy Luca Sára: Debating Temporary Uses and Post-crisis Rationales in Barcelona and Budapest. In: Zhang, Amy Y.; Andres, Lauren (szerk.) Transforming Cities Through Temporary Urbanism. Cham: Springer International Publishing (2020) pp. 171-185. Paper: Chapter 12 DOI Scopus
 
Erőss Á., Váradi Monika Mária, Wastl-Walter, D.: Cross-border migration and gender boundaries in Central Eastern Europe – female perspectives. MIGRATION LETTERS 17: (4) pp. 499-509. (2020) DOI Scopus
 
Gagyi Ágnes, Szarvas Márton, Vigvári András: Civic Organization beyond the ‘Open Society’ Battle: Cases from Hungary. CZECH JOURNAL OF POLITICAL SCIENCE / POLITOLOGICKY CASOPIS 27: (2) pp. 158-177. (2020) DOI WoS Scopus
 
Grünhut Zoltán: The 'Expertisation' of European Studies. A critical perspective on discursive institutionalism. EASTERN JOURNAL OF EUROPEAN STUDIES 11: (1) pp. 252-272. (2020) Kiadónál WoS RKI-ELEKTRA
 
Jelinek Csaba: Turning a “Socialist” Policy into a “Capitalist” One: Urban Rehabilitation in Hungary during the Long Transformation of 1989. JOURNAL OF URBAN HISTORY 2020: 2020. 04. 22. p. 1 Paper: Article in press (2020) DOI WoS
 
Kákai László, Pálné Kovács Ilona: Counties in a vacuum: The electoral consequences of a declining meso-tier in Hungary. REGIONAL AND FEDERAL STUDIES online: 11 Dec (Online first) 14 p. (2020) DOI RKI-ELEKTRA
 
Keller Judit: Lost in Transformation: Place-Based Projects in the EU’s Multi-Level System. In: Nunes Silva, Carlos (szerk.) Contemporary Trends in Local Governance: Reform, Cooperation and Citizen Participation. Cham: Springer International Publishing (2020) 282 p. pp. 195-216. Paper: Chapter 10. DOI
 
Kovács Katalin: Turbulent Times and Reshaped Rural School Network in Hungary. In: Gristy, Cath; Hargreaves, Linda; Kučerová, Silvie R (szerk.) Educational Research and Schooling in Rural Europe: An Engagement with Changing Patterns of Education, Space and Place. Charlotte (NC): Information Age Publishing (2020) 426 p. pp. 79-102. Egyéb URL
 
Kovai Cecília, Virág Tünde: How to keep control? Everyday practices of governing urban marginality in a time of massive outmigration in Hungary. In: Hall, Sarah Marie; Pimlott-Wilson, Helena; Horton, John (szerk.) Austerity Across Europe: Lived Experiences of Economic Crises. London: Abingdon: Routledge of Taylor and Francis Group, Taylor and Francis Group, Taylor and Francis (2020) 212 p. pp. 167-180. DOI
 
Kováts Bence: Did state-socialism restrict self-build in the semiperiphery? The case of Hungary. HOUSING STUDIES Oct 25. Paper: online, 22 p. (2020) DOI Scopus
 
Kováts Bence: Is There a Core-semiperiphery Division in Housing? Applying World-systems Theory in European Comparative Housing Research. HOUSING THEORY & SOCIETY Article in press) 20 p. (2020) DOI WoS
 
Lennert József, Farkas Jenő Zsolt, Kovács András Donát, Molnár A, Módos R, Baka D, Kovács Z.: Measuring and predicting long-term land cover changes in the functional urban area of Budapest. SUSTAINABILITY 12: (8) 3331 20 p. (2020) DOI WoS REAL Scopus RKI-ELEKTRA
 
Pálné Kovács Ilona: Changing Patterns and General Dilemmas in Hungarian Territorial Governance. In: Trono, Anna; Nunes Silva, Carlos (szerk.) Local Governance in the New Urban Agenda Cham: Springer International Publishing, (2020) pp. 47-64. Paper: Chapter 3 DOI
 
Timár Judit, Kovács Zoltán: Hinterland Development. In: Kobayashi, Audrey Lynn (szerk.) International Encyclopedia of Human Geography Amsterdam: Elsevier, (2020) pp. 5-13. DOI
 
 

2024

Máj

30

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

29

30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

Következő hónap >
a

2024

Máj

30

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

29

30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

Következő hónap >